Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)
1932-09-24 / 219. szám
XV. ÉVF. 219. SZÁM. KElETlUpm vám A gyergyói nafjy pör ffwg r % m v r & m aa 00® főtárgyalasan regi bűnök kerültek napvilágra A tassuk szerint a Weinberger jegyző ellen elkövetett bombamerényletet és egy másik orvtásnadást Is Barabás ügyvéd Irányította — Súly tsan terhelő vallomást tett Barabás ellen Ungvári, a „koronattam: M, akit azonban hamis tanúnak ismer az egész falu Csak a csendőrőrmestert eskették meg vallomására (Csíkszereda, szeptember 22.) A gyergyőalfalul pokolgépes gyilkosok tárgyalásának második napja Weinberger Adolf, volt alfalvi jegyző tanúkihallgatásával kezdődik. Elmondja, hogy egy alkalommal a községházán Barabástöi Ungvári valami adósságot kért meg és vitatkozás közben banditának, gyilkosnak, bombavetö- nek szidta Barabást. Az ügyész kérdésére elmondja, hogy pár hónappal a sok izgalmat keltett községi választások után, amikor a választást Avédék megfellebbezték és a fellebbezést románul vele készíttették el, ellene is Ismeretlen tettesek bombamerényletet követtek el, amely körülbelül, úgy volt végrehajtva, mint az Avéd elleni merénylet, azzal a különbséggel, hogy a bombát nem az ablakra erősítették, hanem hajították és nem a hálószoba ablakát találta, leesett és igy a földön robbant fel. Ha az ablakon a bomba bejut, erejéről Ítélve, az egész családot kivégzl. Feltűnést keltett, hogy dr. Barabás későn jött a merénylet színhelyére és ezt meg is kérdezte, hogy lehet, hogy nem ébredt fel a robbanásra, ameiy ez ö hálószoba ablakától 10—12 méterre, yoii., mire Barabás azt felelte, hogy késön feküdt le, nagyon mélyen aludt. Feltűnést keltett Barabás viselkedése a temetésen is, ahol a közvélemény szerint illetlenül közömbös magatartást tanúsított. Mielőtt letartóztatták; és még nem is volt arról szó hogy ellene vádat emeltek, átadta a községi pénztár kulcsait,, mert hátha a vizsgálóbírótól nem jön vissza Avéd és Barabás között szinlog jóviszony volt Háta mögött azonban Barabás füriek-fának szidta. Barabás és Báldi között vedig a viszony szinte naponk'nt változott, egyszer veszekedtek, utána pedig összecsó- kolóztak. A „koronatanúi“, akit mindenki karnis tanúnak A vád koronatanúja, Ungvári András következik aztán, akinek vallomása alapján Barabást a mult év augusztus 7-én letartóztatták volt. Feszült figyelem közben kezdi meg vallomását, amely azonban később helyenként valóságos komikumba fullad. — Körülbelül egy héttel a merénylet előtt ott voltam Barabás irodájában, ahol jelen volt ugyanakkor Ambrus Lajos és Pál Dénes is. Ávód Jánosról beszélgettek tréfálkozva, Barabás azt mondta: Meg kell ezt az örményt ijeszteni, van-e dinamitod, Dénes? Pál azt felelte: Van. Ambrus Lajos sürgette, hogy rendezzék el az ő kérdését. Hogy vegye meg a házát, vagy a község, vagy a közbirtokosság. Barabás azt mondta, hogy most nem lehet megcsinálni a dolgot, miután. Avéd nem engedi. Ambrus erre a következőket felelte: Nekem semmi bajom Ávéddal, a propagandát megcsináltam, megígérte, hogy eladja a házat. Erire Barabás: Hát nem vehetem ki Avéd belét ón. Vegyétek ki ti. Ambrus erre kacagva elővette a bicskáját s azt mondta, hogyne. Én az egész dolgot tréfára vettem, — A merénylet napján reggel jöttem ki a halottasházból, mikor Barabás jelt adott nekem, hogy menjek hozzá. Azt kérdezte: Mi van Ungvári ur, meghalt az a disznó? Hogyha Ambrus Lajosék tették volna, maga tudja, hogy csak tréfa volt, amit beszéltünk, menjen gyorsan hozzájuk az istenért és mondja meg: Ha ők voltak, tagadjanak körömszakadtáig és ne ijedjenek meg, mert én a Csíkszeredái csendőrkapitány úrral iskolatárs voltam, azt intézek nála, amit akarok. A vizsgálóbíróval és a főügyésszel jóbarát vagyok. Mindent elrendezek, mert nincsen semmiféle nyom. És a pénz nagy hatalom Romániában. Kerestem őket, de csak Ambrus Lajosnét találtam meg, akinek mondtam, hogy Szülök figţ' elméibeI Iskola- és aktatáskák, tolltartók, körzők, füzetek, valamint mindenféle iskolai-szerek a legolcsóbban beszerezhetők a MINERVA könyv- és papirkereskedésben, Cluj-Kolozvár, Str. Regina Maria 1. keresse meg az urát. Visszamenve Barabáshoz, jelentettem, hogy csak Ambrusáéval tudtam beszélni, amire ő azt mondta: Az istenért, beszélj a tettesekkel. Ha letartóztatják őket, csak tagadjanak mindent. Azért, mert ezeket mondtam, Barabás dr. ur lelövéssel fenyegetett, háromszor vertek meg Barabás tanúi és azt mondták, hogy megölnek, ha el merek jönni a főtárgyalásra. És közderültség közben folytatja: — Igaz, hogy Barabás úrral együtt több tolvajságot csináltam, de ezért nem haragudtam reá. Most, hogy megölte kollégáját, Avéd dr. urat, most haragszom rá. Elnök: És miben állottak azok a tolvajsá- gok? Megesküdött neki hamisan? Volt-e hamis tanú Ungvári? Ungvári: Soha, elnök ur! Hanem Barabás ur egyszer azt mondta: Nézze Ungvári ur, itt van egy feljelentés a közbirtokosság ellen, hogy hárommillió 200 ezer lej adót eltitkoltak. Akar-e ezzel 50 ezer lejt keresni? Menjen Bukarestbe és ezt a fel jelem ást aláírva adja iktatóra. Kap 50 ezer lejt tőlünk. Elmentem, akkor útiköltségre adott 4500 lejt. Elmentem, beadtam a feljelentést, visszahoztam neki az iktató számot. Erre néhány hót múlva kijött egy inspektor, a dolgot kivizsgálni. Akkor Barabás dr. ur megint megfogott és azt mondta, Ungvári ur most mindent vissza kell vonni, mondja, hogy nem tud semmit bizonyítani, hanem csak szóbeszéd után indulva tette meg a feljelentést. Ugymondtam, ahogy kívánta. Koptam akkor 30 ezer lejt, de a doktor ur 300 ezer lejt kapott, amiért az ügyet elintézte. Pedig ő volt akkor a közbirtokosság elnöke. Más tolvajságot nem csináltam. Hamis tanú soha sem voltam, pedig Barabás ur félmilliót Ígért, hogyha letagadom, arait tudok. Azután pedig Barabásné és Ábrahám dr. ur Ígértek 10 ezer lejt, hogyha aláirok egy nyilatkozatot úgy, ahogyan azt ők megfogalmazták. — Ez a dolog úgy volt, hogy hozzám jött Baricz Imre és hivott, hogy menjek Barabás urékhoz. Elmentem s ott Barabásné nagysága azt mondta, hogy kapok 10 ezer lejt és még annyit ad, amennyi csak kei!, csak Írjak aiá nyilatkozatot, hogy tanítottak az előző ••állomásomra és Ávédék megveszteefá+ek. Pro forma mindenbe belémentem. Megígértem, hogy bejövök Csíkszeredába. Ábrahám dr. ur irodájába s ott a kívánt nyilatkozatot megadom. Éjszaka jöttem el onnan és ugyanakkor a csendőrségre mentem és jelentettem az őrmesternek, hogy mi készül. Hazamentem s úgy tettem, mintha lefeküdtem volna, mert tudtam, hogy mindjárt értem jön Baricz ír re, hogy menjünk együtt Barabásné őnagyságával Csíkszeredába. Bejöttem s felmentem a vizsgálóbíró úrhoz. Vizsgálóbíró ur! ezt akarják velem csinálni, de én becsületes ember vagyok, nem szedit meg a pénz, nem vagyok hajlandó hamistanuságot tenni. Elma- hetek-e hozzájuk pro forma aláírom a nyilatkozatot, olyat, amilyet akarnak és aztán felhozom ide a pénzt, amit adnak, jó lesz-e? a vizsgáló- bíró azt mondta, hogy menjek. Erre elmentem és a nyilatkozatot aláírtam, de ők voltak a ravaszabbak s pénzt nem adtak. Visszamentem a vizsgálóbíró úrhoz, de csak úgy pénz nélkül. — Barabás urnái sokszor jártam éjszaka is. Hátulról mentem be, hogy ne lássa az egész piac. Egyszer Barabás ur azt mondta: Menj Bukarestbe, mert Avéd urnák igen sok földje van. Tégy feljelentést az A'grar Comiténél, Hogy hamis iratok segítségével mentette meg földjeit. — Barabás dr. urnái találkoztam Pál Dénessel és Ambrus Lajossal is. Azt emlegette Barabás, hogy a mocskos örménynek föstöt _ kell adni. A merénylet előtti este láttam a piacon Barabást és Pál Dénest beszélgetni 9—10 óra között. Az elnök szembesíti Pállal és Barabással. Pál is ugyanazt mondja, Barabás tagadja. Hazugság, amit Ungvári beszéli. Ungvári kiabál. — Nemcsak, hogy beszélgettek, hanem még kapron is fogta Bambás Pált, — A merénylet reggelén látta őt Barabással beszélgetni Ávéd Kálmán, Ávéd Endre, dr. Báldi, Kotta fŐszolgabiró, Weinberger jegyzőAmikor nem hiszik a vallomását, Ungvári valósággal elérzékenykedik. — Igen addig nagy ur voltam, amíg pénzem volt, Becsületes ember is voltam. Barát az urakkal. Most, hogy szegény vagyok és különösen, amióta elmondtam Barabás disznóságait, mindenki úgy néz reám, mintha kolerás lennék. Vallomása közben gyakran használja a legélesebb kifejezéseket dr. Ábrahám védő ellep, amiért az elnök erélyesen, többrendben rendre- utasitja. Amikor pedig dr. Ábrabám kérdést tesz fel neki, hogy is áll a dolog azzal az ígért 10 ezer lejjel és ellenmondásokba akarja keverni, dr. Sándory kéri, hogy erre vonatkozólag a tanúnak ne is tegyen fel kérdéseket, hiszen mindenki amúgy is meg van győződve, az ilyen vallomás értékéről. Az elnök folytatja a kérdezést. A legrészletesebben érdeklődik, hányszor, milyen alkalommal t a! á lkozott * B arabásná! Pál Dénesékkel. Dr. Ábrahám: Igaz-e, hogy Kappel Erna* nuellel szemben Barabás kétmilliós perben képviselte? Tanú: Milyen perben? Nem volt semmi per. Panama volt. Tolvajság. Együtt csináltuk Barabás dr. úrral. A védő felmutatja a periratokat: — Hát ennek a költségeit megfizette-e? — Hát együtt csináltuk a panamát, milyen költséget fizessek? Ö is megkapta a maga részét. Én 20 ezer lejt kaptam. Ó is kapott 100 ezer lejt. lég költséget követeknek tőlem? Ez csak olyan ügyvédi furfang. (Románul beszél, így mondja „furfangul avocaţial“.) CSAK dTEREKEILAEK 2 Kottát kizáróan MORAVETZTŐIi REÁ* REMETEK Temesvárról wiiemmemMbi
