Keleti Ujság, 1932. szeptember (15. évfolyam, 199-224. szám)

1932-09-16 / 212. szám

XV. ÉVF. 212. SZÁM. KUITIÜJS&G 3 .Rossz közszellemet teremt a bírói likvidálás nj törvénytervezete" — mondotta Ggárfás Elemér, aki élesen meg» kritizálta a kormány gazdasági politikáját Popovici miniszter csak gyengén tudott védekezni Gyáriás súlyos érveivel szemben — „Ha a törvényjavaslatot megszavazzák, Erdély gazdasági életére a csődök tömege szakad S“ (Bukarest, szeptember 14.) A szenátus teg­nap délutáni ülésén megkezdődött a birói likvi­dálásrój szóló törvény általános vitája, melyen dr. Gyárfás Elemér, magyarpárti szenátor ha talmas beszédet mondott és kifejtette a Magyar Párt álláspontját a törvényjavaslattal szemben, a törvényjavaslat mindaddig nem ke­rülhetett volna tárgyalás alá, ameddig a konverziós törvényjavaslat alapelvei nem ismeretesek. Még ma sem lehet tudni a konvertálandó mező- gazdasági tartozások teljes összegét. A konver­zióra az egyetlen egészséges megoldást Manoi- lescu kísérelte meg a Mezőgazdasági Hitelinté­zet felállításának tervezetével. Popovici Mihály igazságügyminiszter: A tervezet nem a Manoilescné volt, hanem az enyém. Dr. Gyárfás Elemér: Az az akkori nemzeti- parasztpárti kormányé volt. A szenátusban az erre vonatkozó törvényjavaslatot Manoilescu terjesztette elő. További beszédében kifejtette, hogy Erdélyben az Erdélyi Bankszindikátus tagintézeteinél 2 milliárd 500 millió lej mezőgazdasági tartozás vár konvertál lásra. Az erdélyi román bankoknál és a német hitel- szövetkezeteknél körülbelül 8 milliárd lej és igy az egész ország területén körülbelül 60 mil­liárd lej. Egyedül Dicsőszentmártonban a bÍró­ságnál 28.647 hitelező jelentette be a kon Verté lás alá eső követeléseit. A Magyar Párt már le­szögezte álláspontját a konverzió kérdésében, most pedig energikusan kénytelen tiltakozni a bíró­sági likvidálásról szóló törvény hatá­lyon kivül helyezése ellen. Nem indokolt, hogy a birói likvidálásról szóló törvényt hatályon kivül helyezzék, mig a kon­verziós káoszban a megoldást meg nem talál­ják és a mezőgazdasági követelések rendezésé nek a kérdése nyugvópontra nem jut. A birói likvidálásnak kettős célja volt: egyrészt, hogy az elavult erdélyi csődtörvényt pótolja és ilyen formában a polgári csődöt kifejezte, a kereske­delmi csődöt pedig hallgatólagosan eltörölte. Ebből a szempontból a törvénynek jelentősébe volt. Ha a birói likvidálásról szóló törvényt hatályon kivül helyezik, Erdély gazdasági éle­tét újólag a polgári és kereskedelmi csődök tö­mege fogja sújtani. Popovici igazságügy miniszter: Én mér elő­készítettem az uj csődtörvényt, tanulmányozom a kérdést és gyűjtöm az errevonatkozó adato­kat. A szenátor ur aggodalma tehát túlzott. Gyárfás: Mire az uj csődtörvény elkészül. Erdélyben esődbe kerül mindenki, a bankoki iparosok, kereskedők, szabadfoglalkozásúak és a tömeggondnoki költségek az egész esődva- gyont felemésztik. Helytelen a kormány indo kolása, hogy a birói likvidálásról szóló tör­vényt azért helyezik hatályon kivül, mert sok visszaélés történt vele. Popovici: Eklatáns példát tudnék erre fel­hozni. Gyárfás: Non leges, séd mores. Ha az em­berek rosszak, nem következtetés, hogy a törvé­nyek is rosszak. Az erkölcsöket kell megjaví­tani, nem a törvényeket elrontani. A kormány a külföldi hitelezők követelésére törölteti a bí­rói likvidálásról szóló törvényt, összevonja a kényszeregyezségről szóló törvényt és azt re­méli, hogy a két törvényből egy jobbat csinál. Ez azonban helytelen felfogás, mert a két tör­vénynek nem ugyanaz volt a célja és a rendel tetése s a kényszeregyezség operációjával meg­menthető az eleinek, aki még élni akar és élm tud. Popovici: Aki kenyszeregyezséget kér, a? sem egészséges. Gyárfás: Nem öiotídtam, hogy egészséges de operációval megmenthető. A birói likvidá­lásról szóló törvény tisztességes temetést bizto­sit azoknak, akik nem akarnak, vagy nem tud­nak tovább élni. De elfogadhatatlan a törvény- javaslat azért is, mert rossz közszellemet kreál. Sem a magántartozásokat nem fogják fizetni, sem az állammal szemben az adót a polgárok, amig maga az állam nem tartja be fizetési kö­telezettségeit. Popovici: Rentákkal akarunk fizetni min­den hátralékos államtartozásh hogy így u;[ köz­SzSke olvasőnőinkhez t Utalunk' arra, Hogy a szőkék részére uj speciális shampoon kapható: ez a Feketefejü „Extra-Blond" „hajfénnyel" és habszem- védővef. A mór megsötétedett szőke hajat a kíván« árnyalatig világosítja és visszadja ere­deti szőke színét. Az Extra-Blond mindenütt kapható, ahol a „Feketefejü Extra" (világos és sötét) raktáron van. Figyeljen a zöld-fehér csomagolásra. Képviselet: 3. Bartmes, ügy­nökség, Braşov. i Kivom f szellemet teremthessünk. Gyárfás: A renták kibocsátásának a kérdé­séhez pénzügyi szempontból majd hozzászólok. Most csak morális szempontból emelek ellene kifogást. Hogy gondolja a kormány, hogy a rentákkal kifizeti a régi tartozásait, amikor ő maga adóban csak 10 százalék erejéig fogadja el a járadékkötvényeket? Popovici: Csak egyszer fizethetnek renták­kal, másodszor már készpénzzel. Gyárfás kijelentette, hogy nem fogadja el a Magyar Párt nevében a törvényjavaslatot és további észrevételeit a részletes tárgyalások során fogja kifejteni. _ (Berlin, szeptember 14.) A berlini miniszter- tanács döntött a választások kiirásárél, a hatá­rozatot azonban még nem hozták nyilvános­ságra. Göring, a birodalmi gyűlés elnöke több le­vélben is kifejtette álláspontját. Az első levél­ben Hindenburg birodalmi elnöknél tiltakozott az ellen, hogy a kormány a jogvédő bizottság előtt való megjelenését feltételektől teszi füg­gővé. Óriási feltűnést keltett, hogy Göring le- I'filcben sem megszólító# nincs, sem a legcseké­lyebb udvariassági formákat sem tartotta be Hindenburggai szemben. Ez az első eset, ami­kor a birodalmi elnökhöz ilyen levél érkezett- Hindenburg erre ugyanilyen formák között vá­laszolt és ugyancsak mellőzte a hasonló esetben szokásos formaságokat■ _Hindenburg a_szokat­lanul sértő hangú levélre válaszolva, a leghatá­rozottabban visszautasította Göring vádjait és kijelentette, hogy minden bonyodalom elmaradt volna, ha Göring megadta volna Papennek a szót. Göring két levelet intézett Papén kancellár­hoz is, amelyek közül az elsőben elismerte, hogy olyan miniszterek is jogosultak a feloszlató kéz­irat ellenjegyzésére, akiktől a parlament meg­vonta a bizalmát és megjegyezte, hogy ilyen irányban korrigálta is felfogását azzal, hogy a birodalmi gyűlést nem hivja össze. A második levélben Göring visszautasította az alkotmány- szegés vádját. A mai minisztertanács elhatározta, hogy GÖringgel minden további levélváltást beszün­tet. Sorgulov kivégzése páratlanul izgal­mas Jelenetek közüli történt meg Mourner elnök gyilkosa diihön^ení kezdett s végül is meg kellett kötözni — Drága pénzen adták ki a „látványosság“ számára a környékbeli ablakokat (Paris, szeptember 14.) Gorgulovot, Doumer elnök merénylőjét szerdán hajnalban kivégez­lek. Kedden délután a köztársasági elnök sajtó­irodája hivatalos jelentést adott ki, amely sze­rint Lebrun elnök elvetette Gorgulov A'édőjé- nek kegyelmi kérvényét. Doumer elnök gyilko­sát a Sante-fogház előtt végezték ki. A kivég­zés a legnagyobb nyilvánosság mellett ment végbe. A francia törvények értelmében a gyil­kos feje napfelkeltekor hullt a porba. Lebrun elnök hétfőn délután hosszabb ki­hallgatáson fogadta Gorgulov védőit s a kihall­gatás nyomán már hétfőn este az a hir terjedt el jogászkörökben, hogy az államfő nem él a kegyelmezés jogával. Ezt tegnap hivatalosan is közölték. Az Excelsior szerint a kivégzés idő­pontját csak azért halasztották, illetve a köz- társasági elnök ezért nem utasította vissza ko­rábban a megkegyelmezést, mert Parisba vár­ták Gtllet orosz pópát, aki a Riviérán nyaralt. Értesítették, hogy szükség van rá, hogy a guil- lotinehez kisérje Doumer elnök gyilkosát. A pópa már megérkezett Parisba. Gorgulov felesége az utolsó órákban is min­dent elkövetett, hogy a köztársasági elnöktől valamilyen módon megszerezze a kegyelmet férje számára. Azt állította, hogy férje a fog­házban teljesen megőrült. Ennek bizonyításá­ra átadta az ügyvédeknek Gorgulov utolsó le­velét. A Santé fogház környékének házaiban az ablakokat már hetekkel ezelőtt kiadták az élei mes lakók. Arra a hírre, hogy az elnök elve­tette Gorgulov kegyelmi kérvényét, már kedd este valóságos ostrom indult meg a boulevard Arago, a rue de la Santé és a nie Humbolt há­zai ellen. Minden kivégzés előtt nagy jövede­lemre tesznek szert ennek a környéknek lakói és a háztulajdonosok, akik bérbeadják a kivég­zés hajnalára a háztetőt is. De soha ilyen nagy izgalommal nem várt még Páris kivégzést, mint most. Egy-egy ablakhelyért az elmúlt na­pokban 2—3000 frankot Is fizettek az emberek. Nyomban azután, hogy a délutáni lapok kö­zölték a kegyelmi kérvény elvetését, megnépe­sedett a Santé-fogház környéke. Az emberek százai elkezdték a délutáni órákban a sorbanál- lást, hogy megvárják a hajnalt és jelen lehes­senek, amint a fűrészporos kosárba hull a köz- társasági elnök gyilkosának feje. Ma reggel 5 óra 45 perckor megtörtént a ki­végzés. Amikor hajnalban a bíró és a kirendelt orosz lelkész Gorgulov cellájába léptek, alndt. Apatikusan vette tudomásul, hogy nem kapott kegyelmet, meggyónt, egy pohár konyakot kért és azt hangoztatta, hogy nem a kommuniz­musért, vagy rojalista eszmékért, hanem az orosz népért küzdött és ezért hal meg. Felesé­gét akarta látni, aki azonban anyai örömök előtt áll és ezért vele a kivégzés hírét sem kö­zölték. Amikor Gorgulov megtudta, hogy fele­ségével nem beszélhet, dfihüngenl kezdett, tört, zúzott, csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudták megfékezni. A guillotine előtt még jobban dühöngöm kezdett. Üvöltött, rúgott, harapott, le kellett kö­tözni, igy esett nyakára a bárd. Még a délelőtt folyamán eltemették az egyik párisi temető jeltelen sirjába. A német minisztertanács döntött a választások kiírásáról, de a határo­zatot egyelőre titokban tartja flindenburg' válaszolt Gorins? dorvahanga levelére, de a további levelezést beszünteti

Next

/
Thumbnails
Contents