Keleti Ujság, 1932. augusztus (15. évfolyam, 174-198. szám)

1932-08-11 / 182. szám

îffipvisel őház BUDAPEST V. Előfizetés belföldön'. Esyévre800,félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L Egyes szám ára 3 lel. ORSZÁGOS MAGYARPARTI lap Szerkasztőságl és kladáhivataü telefon: 503, S,9t XV. évfolyam 182. szám Előfizetés Hagyarországow Egyévre 50 Pengő, félávra25 Pengő,negyedével 2. S® 1 Egyes szám ára 20 fillér. Ä newyorki csoda A newyorki tőzsdehossz kétségtelenül meg­lepő világeseménye ennek a sovány nyárnak s vannak, akik hiszik, hogy megtörtént az a bizo­nyos nagy csoda, amire annyian gondoltak, annyian epekedtek. A csodaváráshoz akkor szók tak folyamodni az emberek, amikor a reális számítások útvonala elakad. Amikor sehol sem mutatkozik ésszerűséggel kiszámítható kilátás és csak érzik, hogy valami jónak kell történnie, de nem látszik belőle sehol semmi. A börzei sze­szély csodatételei azonban igen veszélyesek is lehetnek s a nagy hosszoknak még nagyobb bessz is lehet a következménye s ez az, amitől a felélesztett reménység mellett félni lehet. Az amerikai számitó ész mégsem annyira, tökéletlen, hogy egyáltalában ne lehetne bizui’ benne. Annak a rettenetes feszültségnek, ami az óceánon at kihatott az amúgy is súlyos hely­zetben vergődő európai piacra, a választás előtti légkör adta meg a tartós jellegét. Az a bizonyta­lansági állapot, amelyben senki sem tudta, mi­lyen irányzat kerekedheti® felül, milyen szán­dék fogja uralni a közeljövőt. Az eddigi válasz­tási mozgalmakból, az erőviszonyok hadállásai­ból az amerikai tőzsdések megérezték, vagy ta­pasztaltak valamit. Talán azt, hogy Hoover fö­lénye törhetetlen, vagy csak annyit, hogy már nagyon nagy fordulat a gazdasági törekvések irányzatában nem következhetik be. Ebben a meglepetésekkel leszámoló, megülepedett han­gulatban dobták be a tétlenséggel türelmetlen' üzleti rétegekbe a vásárlási kedvnek izgató ra­kétáit s annak az amerikainak, aki a busines is busines életfelfogásán tartotta fenn egziszten­ciáját, nem kellett egyéb az üzlet utáni roha­náshoz, mint annak a jelszónak a megindítása, hogy az élet pedig nem élet üzlet nélkül. Akárhogyan is történt s ha Hoover elnöknek kortesfogása is volt a vásárlási kedvnek a fel­korbácsolása, az eredmény és a hatás sokkal na­gyobb, mint ahogyan gondolni merészelték. Az európai tőzsdék környékén azt látják, hogy a ridegen számitó amerikaiak mernek vásárolni s ennyi elégséges az értékemelkedésekhez, az európai forgalomnak valamilyen indulásához. A nagy válságon azonban nem ez a bátorság tudja áttörni magát, hanem sok, egészen más erőfeszítésekre van szükség s ezek az erőfeszí­tések nem látszanak még sehol. Az ellaposodott konferenciákban még több a nagyképűség, mint a cselekvési készség s a konferenciázó tétlenség tényleg megérett arra, hogy gazdasági előnyo­mulások váratlan irányból száguldjanak ke­resztül rajtuk. De honnan? Az amerikaiak mos­tani álláspontja nem olyan a politikában, mintj amivel gazdasági rendet akarnának teremteni: a világon. Egyszerűen azt mondják, hogy nem hagyják magukat. Amikor az államok a határ-! sorompók kőfalainak hihetetlen magasságba való építésén dolgoznak, akkor nincsen tartós javulás. A javulás áradata csak azon a ponton| tud megindulni, amikor ezek a kőfalak leomla-j nak. Addig a belső erőkre utaltságnak a hely-j zetében a forgalom megindulása a belső viszo-| nyok.ól függ. A lazas tőzsdei hossznapok ked-j vezö jelenségek, ne a csodáknak próbákat cs vizsgákat kell kiállaniok. Néhány napi new­yorki lázemolke,lésből nem tudhat senki ko­moly diagnózist feláilitani. De az amerikai üz­letember áttörte a maga tétlenségi területének korlátáit s az óceánon innen érdekes figyelő- ponton állunk annak a szemlélésére, hogy mi lesz ebből. A német minisztertanács a statárium bevezetését határozta el Halálbüntetés jár nemcsak a gyilkosságok elkövetőire, hanem a kísérletekre, a vasutak, hidak rongálására, gyujtogatókra és zendülőkre — Hindenburg a határo­zathoz hozzájárult ~ Bombagyártó műhelyt lepleztek le Berlinben — Bomba-, dinamit- és revolver-harc mindenfelé (Berlin, augusztus 9.) A hétfői miniszter- tanács a legerélyesebb rendszabályok életbe­léptetését határozta el. Az igazságügyroinisz- ter az esküdtszékek megszüntetését és a gyorsított eljárással működő rendkí­vüli bíróságok felállítását javasolta. A tegnap délben tartott minisztertanács az igazságügyininisztar javaslatát magáévá tet­te és szerdán reggel két szükségrendeletet bír detnek ki a veszélyeztetett területeken. Az egyik szükségrendelet a gyorsított eljárást irja elő, a másik rendelet a büntetések meg­szigorítását tartalmazza és halálbüntetéssel sújtja nemcsak a gyil­kosságok elkövetőit, hanem a gyil­kossági kísérletet, vasutak, hidak megrongálását, gyújtogatást és zen­dülést is. A két szükségrendelethez Hindenburg elnök telefonon adta meg hozzájárulását. A két rendeletre valóban szükség is van, mert a politikai gyilkosságok sorozata a teg­nap is folytatódott. Poiitäk&i gyilkosságok sorozata Leobschützben a Reichsbanner titkárát két revolverlövéssel megölték. Gleichwitzben Beer városi tanácsost kézi bombával megsebe­sítették. A Volksbote szociáldemokrata lap szerkesztőségébe dinamit bombát dobtak, a tettesek elmenekültek. Hirschbergben szintén bomba robbant, Königsbergben több üzletet rongáltak meg, Reichenbachban egy nemzeti szocialista Peschc szociáldemokrata újságíró­ra akart bombát dobni, a bomba azonban idő előtt robbant fel és a bombavetőt ölte meg. Felsősziléziában a tegnap több merény­letet követtek el, Küppenben egy halálos ál­dozata van a merényletnek, a heidelsdorfi fo­gyasztási szövetkezet boltjára kézi gránátot vetettek. Hamburgban a rendőrség monstre razziát tartott, amelyen 1500 rendőr vett részt, a házkutatá­sok alkalmával nagymennyiségű lő­szert foglaltak le és 60 embert letar­tóztattak. A razzia alkalmával egy pénzbamisitó ban­dát is lelepleztek. Berlinben egy bombagyártó műhelyen ütött rajta a rendőrség, ahol nagymennyiségű lőszert, dinamitot és kész bombát zsákmányoltak, a bomba- készitők közül 24-et letartóztattak, va­lamennyien kommunisták. Königsbergben a rendőrség és á rendel­kezésre álló karhatalom nem elégséges a rend biztosítására, ezért a városi hatóság a minisz­térium jóváhagyásával polgári őrséget szer­vezett. Schleicher harcias külpolitikát hirdet (Berlin, augusztus 9.) A Vossische Zei­tung newyorki távirata szerint a Newyork Times berlini tudósítója, Birchall, beszélge­tést folytatott Schleicher tábornok hadügymi­niszterrel, aki rendkívül érdekes kijelentése­ket tett a német külpolitika irányelveiről. Schleicher többek között azt is bejelentette, hogy Németország nem küld ki többé delegátusokat Gertibe, addig, amig nem nyilvánít­ják minden más állammal egyenjogú és egyenrangn hatalomnak. Az interjú a következőképpen szól: — Stabil viszonyok csak akkor lesznek Németországban s az államhatalom csak ak­kor tud a pártok és a különböző szervezetek fölé kerekedni, ha a német kormány be tudja bizonyítani a népnek, hogy Németországnak ugyanolyan jogai vannak, mint a világ bár­mely más államának. A német külpolitika leg­fontosabb problémája ennek megfelelően a német egyenjogúság kérdése. Szilárdan el va­gyunk tökélve arra, hogy ezt a kérdést a leg­rövidebb időn belül megoldjuk. Ebből a szem­pontból a leszerelési kérdés áll a külpolitika előterében. A leszerelési konferencia hat hó­napig ülésezett és azután olyan határozatokat hozott, amelyek nem ismerik el sem az általá­nos nemzetközi leszerelés, sem az egyenjogú­ság elvét. A német nép tizenhárom évig várt arra, hogy visszakapja jogait. Tovább már nem várhat. Németország nem küld addig delegátusokat Genfbe, amig nem oldják meg az egyenjogúság kérdését abban az értelem­ben, ahogyan Németország kívánja. Az egyen joguság kérdésében nincs pártkülönbség. Nem képzelhető el olyan német kormány, amely aláírja a leszerelési egyezményt, ha az egyez­mény nem adja meg Németországnak ugyan­azokat a jogokat, mint minden más államnak.

Next

/
Thumbnails
Contents