Keleti Ujság, 1932. augusztus (15. évfolyam, 174-198. szám)

1932-08-29 / 197. szám

XV. ÉVF. 197. SZÁM. KtlETlUjS&G 5 Lehet-e háború? Mi biztosítja a világbékét — Hogyan védekezik az emberiség a háborús veszedelem ellen Irta: Sir Eric Drummond, K, C. M. G., a Népszövetségi Tanács főtitkára Vájjon lehetséges-e manapság a háború? Ez a kérdés foglalkoztat többé-kevésbé minden­kit. A háború oly gyakori volt a múltban, any- nyira természetszerű fejleménye a népek és nem zetek között felmerült ellentéteknek, hogy való­sággal elképzelhetetlennek tűnik a jövőben való teljes eltűnése. Ezt a sajnálatos körül­ményt igazolja egyébként az is, hogy a nemze­tek ezidőszerint is költségvetésük jelentékeny részét fordítják fegyverkezésre, amitől bizo­nyára tartózkodnának akkor, ba valamennyien egyaránt kizártnak tartanák a háborús vesze­delmek lehetőségét a jövőben. Arra a kérdésre tehát, vájjon fenyegeti-e az emberiséget a jövőben újabb háború veszedel­me, tagadó választ adni semmiesetre sem lehet. Ezen a világon végeredményben minden lehet­séges! Sokkal inkább figyelmet érdemel az a kérdés, vájjon mik volnának az úgynevezett háborús veszedelem előidéző okai? Annyi bi­zonyos, hogy a népek és nemzetek egymásközötti összetűzésének lehetősége továbbra is fennáll, hasonlóan a polgárháborúk és forradalmak fe­nyegető veszedelméhez. Az is bizonyosra vehe­tő, hogy erkölcsi téren legalább is belátható időn belül sokat javul az általános helyzet. Vitán felül áll viszont és ezt nyugodt lelki- ismerettel állíthatom, hogy emberemlékezet óta nem igyekeztek a rendszabályoknak és óvintéz­kedéseknek olyan tömegével megakadályozni, a háború kitörését, mint most, A világ vezetőj államférfiai fokozatosan roppant arányú védő­gátat emeltek a nemzetközi anarchia pusztító’ réme elion és ez a védőmü sokkal hatalmasabb magasabb és arányaiban monumentálisak! mint azt bárki elképzelhetné. Ennek az óriás arányú védőnőinek nagyszabású épitménve p következő alappilléreken nyugszik: Az alkotás központjában kétségkívül maga a Népszövet­ség áll. Egyik oldalán a Nemzetközi Álltadé Döntőbíróság szervezete támogatja a hatalmas békemüvet, a másik oldalon viszont a Nemzet­közi Bank. Mint tartalék erőforrás az ismert Kellog-paktum szerepel és azonkívül a kölcsö nős kedvezményes szerződések és barátságos megegyezések szinte beláthatatlan tömege. A háború ellen épült védőmiinek központjá­ba tudatosan helyezem a Népszövetséget, amely — Hol ... hol ?! — hebegni kezdett. — Há izé .. . nem megmondtam, hogy a — nagynénihez megyek. A fösvény kutya azonban nem adott töb bet ennél a — húsz pengőnél... — Megint hazugság, ott se voltál! De most nem keresem, honnan került a pénz... Tudd meg, a néni maga volt itt. Kifizette a lakbért s pénzt hagyott, hogy utazzunk vidékre. Lenn Do- mokláson egy kis birtokot vett magának. Te fo­god kezelni. . . De uj életet kell kezdened. Ez az utolsó próba ... — Uj életet ? S most ?! Késő ... Görcsösen zokogni kezdett. — Soha nem késő! — kezte vigasztalgatni az asszony. De az ember csak legyintett a kezével, össze­vacogtak a fogai. Hirtelen belebujt az ágyba és tovább folytatta a hangos sírást. A kislány hirtelen felébredt a zajra, a vilá­gosságra s örömujjongással ugrott ki a kis ágyából: — Nézd csak, nézd, mama! Az az aranyos, jó papa mégis csak megvette nekem ezt a gyö­nyörű babát! Körültáncolta az ágyat. Csókolgatta az any­ját, de legkivált az apját, aki könnytől fátyolos szemmel bámult maga elé. Szólani se tudott. Csak nézte a kisleányt, a kipirult arcú asszonykát, amig végre kitört belőle a suttogó szó; — És mikor utazunk ? ! — Ha akarod, mindjárt holnap ... — Mama, papa, utazunk ? De hova ? — kapta el a szót a kis csöppség. — Tündérországba, kislányom . . . — Ugye mama, oda, ahonnan ez az én drága babám jött ? Táncolt, ujjongott tovább. S amikor visszabujt a kis ágyába, imádkozni kezdett. . . Úgy, hogy a jó Isten odafenn az égben aznap bizonyára elfe­ledte bevezetni annak az eltévedt embernek a bün- lajstromába az egyre csókolgatott lopott babát. Még tán az asztalon heverő, összegyűrt — husz- pengőt is! nem kevesebb, mint 55 nemzetet ölel fel közös elvi alapokon és eleven gépezetét alkotja a köl­csönös eszmecseréknek, értekezleteknek és tár­gyalásoknak. Maga a Népszövetségi Tanács, mint jóformán egyedül illetékes tényező fog­lalhat állást bármely, a békét veszélyeztető kér­désben. Különféle bizottságai és albizottságai vannak arra hivatva, hogy a különböző téren mutatkozó esetleges nemzetközi félreértéseket tisztázzák, legyenek azok akár gazdasági, akár pénzügyi, politikai, társadalmi vagy szociális jellegűek. Figyelemreméltó ezenkívül, hogy a Népszövetség tagjainak sorába lépett nemzetek kivétel nélkül kötelezik magukat: A nemzetközi együttműködésnek a béke ér­dekéken minden rendelkezésre álló eszközzel való ielőmozdítására. Minden háborús konflagráciára vezető kö­rülmény gondos mérlegelésére, annak kötelező kijelentése mellett, hogy az illető nemzet sem­mi körülmények között háborút nem visel. Kötelezik magukat továbbá az egymáskö­zötti jóviszony ápolására, a nemzetközi törvé­nyek rendelkezéseinek szigorú betartására és az összes szerződések, megállapodások és meg­egyezések vonatkozó intézkedéseinek pontos és szabályszerű végrehajtására. Ennek ellenére vájjon ki jósolhatja meg, hogy a Népszövetség csakugyan elsimíthatja-» minden esetben az esetleges ellentéteket? Két­ségtelen, hogy már eddig is számos kritikus helyzetben állott feladatának magaslatán és a vaiószinüség azt mutatja, hogy a jövőben is kedvezően sikerül megoldania a felvetődő yio- lémákat. Arról sem szabad megfeledkezni, :ogy az adott körülmények között bizonyára ■<í.v nemzet sem lesz oly vakmerő háborút in­ii tani, nyíltan fellázadva a nemzetközi erkölcs; örvényei ellen és mellőzve a Nemzetek Szövet-j égének rendelkezéseit. Az egyetlen gyenge pont, amely a Népszövetség tekintélyét bizo­nyos mértékben csökkenti, kétségkívül az a kö­rülmény, hogy a világnak egy-két leghatalma­sabb nemzete mindeddig még nem lépett tag­jainak sorába. A béke biztosítékának egy másik főpi'.térét az Állandó Nemzetközi Döntőbíróság nagyte­kintélyű testületében látom. Ez az állandó igaz­ságszolgáltatási fórum, amely kizárólag bir Ali­tól és jogi tekintélyekből áll, akik valameny- nyien benső meggyőződésből végzik nagyjelen­tőségű munkásságukat, a nemzetek között felme rülő mindennemű jogi vitában való döntésre illetékes. A béke biztosítékának másik főpillére, a Nemzetközi Bank, amely a világ pénzügyi és gazdasági érdekeinek összpontosítására van hi­vatva és amelynek további fejlődése előrelát­hatóan nagymértékben megkönnyíti a nemzetek közötti gazdasági kapcsolatokat. Ezek a. felsorolt intézmények volnának te­hát az emberiség monumentális békemüvének és a világ rendjének főalapjai. Mint előbb mon­dottam, ezeken kívül a szerződések és megegye­zések, egyezmények és gazdasági paktumok egész sora további biztosítékát jelentik a 1 éke megszilárdításának. Ezek az egyezmények is­mét több csoportra oszthatók. Áz első csoport­ba sorolhatjuk az általános jellegű megegyezé­seket, amelyek valamennyi nemzet között, bár­mely részről megköthetők. A nemzetközi élet­ben ezek a konvencióknak nevezett megegyezé­sek valóságos hálózatot képeznek. A legneveze­tesebb közülük kétségkívül az úgynevezett Pá­risi Egyezmény, amelyet más néven a Kellogg —Briand-paktumnak neveznek és amelynek al­kalmával nem kevesebb, mint 95 nemzet köte­lezte magát arra, hogy semmi körülmények között nem visel háborút. A második nemzet­közi megegyezés, amely szintén nagyjelentő­A konverziót módosító TÖRVÉNYJAVASLAT teljes magyar fordítása kapható Dr. Mandel Fordító Irodájában Cluj, Str. Memorandului 24. Ara 50, vi­dékre 60 lei, mely bélyegben is beküldhető. DKLENGYEL GYÓGYINTÉZETE Cluj-Xolozsvár, Calea Regele Ferdi­nand 111. (Ferencz József ut). Tel. 211. a mal nehéz gazdasági viszonyokra való tekin­tettel uj osztályokat létesített: III. osztály ötszöri napi étkezéssel 120 lel. II. ,i ,» », » 180 >, I. ,, », „ a 240 ,, Bármilyen miltét, vagy sztilés esetén lé­nyegesen redukált díjazással. Röntgen, Quarz, Diatermla, Sollux, Villany fürdők és másnemű villanyke­zelések szintén redukált árral Diétás konyha orvosi ellenőrzés mellett. Bejáró betegek részére is. Cukorbetegek, szívbetegek, érelmeszesedés­ben szenvedők, vesebetegek, köszvényes és rheu- más betegek, gyomor- és bélfekélyben szenvedők, krónikus bélhurutban és epekőben, valamint kró­nikus epehólyaggyulladásban szenvedők részére. Hnzó- és fogyókúrák. Bővebb felvilágosítással és prospektussal szol­gál az intézet gazdasági osztálya. ségii, a nemzetközi döntőbíróság úgynevezett Opcionális Záradéka. Ezt a záradékot 36 állam ellenjegyezte azzal, hogy bármilyen jogi ter­mészetű nézeteltérés esetén magukat feltétle­nül alávetik a Nemzetközi Döntőbíróság illeté­kességének. Ez a határozat klasszikus bizonyí­téka a feltétlen bizalomnak, amellyel a nemze­tek a legfőbb döntőbíróság intézménye iránt vi­seltetnek. A harmadik nemzetközi egyezmény az úgy­nevezett Generális Akta. Ezt 14 nemzet képvi­selői Írták alá és annak értelmében azok bár­milyen természetű nézeteltérés esetén alkal­mazkodnak az aktában lefektetett és körülirt békés természetű megoldások egyikéhez. Magától értetődik, hogy a három legfonto­sabb egyezményen kivül a nemzetek között nagyszámú helyi jellegű megállapodás van ér­vényben, amelyek valamennyien a háborús ösz- szeiitközés elkerülését szolgálják. Végül a bila­terális jellegű, úgynevezett viszonossági szer­ződések is a béke megőrzése érdekében léptek életbe a nemzetek között. 1920. óta, tehát a Nép- szövetség megalkotásának időpontjától kezdve összesen 162 esetben sikerült az előbb említett eljárások, illetve egyezmények alapján békés megegyezéssel elsimítani a nemzetek között felmerült nézeteltéréseket. Ezidőszerint a helyzet az, hogy az egész világon nincs állam, amelyet szomszédjával az ilyen és hasonló természetű egyezmények az elképzelhető legszorosabb módon ne kapcsolnák össze. Böviden összegezve tehát ez volna az embe­riség nagyszabású védőrendszere a háború ré­me ellen. Három nagy nemzetközi szervezet működik állandóan a béke fenntartása érdekében a nem­zetközi élet minden elképzelhető ágában, politi­kai, jogügyi, gazdasági, pénzügyi és társadal­mi téren egyaránt. Három nagy nemzetközi egyezmény, a Párisi Paktum, az Obciós Záradék és a Generális Akta, a regionális megegyezések egész sora és végül a kölcsönös, a viszonossági szerződések azok, amelyek a béke nagy müvét alátámasztják. Kétséget kizáróan megállapíthatjuk, hogy mindezt a világháború óta sikerült életrekelteni és hogy alig egy évtized a béke munkája érde­kében máris nagy haladást jelent. Nincs kétség aziránt, hogy az elmúlt évtiz sí államférfiai a maguk részéről mindent elkövettek egy újabb hé be,i us összeütközés megakadályozására. Nines péide’ rá a világtörténelemben, hogy valaha folytattak volna ilyen állandó, komoly, minden­re kiterjedő és eredményes munkát a közös szervezetbe tömörült nemzetek között a béke megtartása érdekében, mint a XX. század má­sodik évtizedében. Reméljük és bizunk abban, hogy mindezek az erőfeszítések nem történtek hiába! Annyi feltétlenül bizonyos, hogy bár­mely nemzet, amely magáról megfeledkezve képes volna szembeszállni az ilyen példátlan arányú óvintézkedések és rendszabályokkal, nemcsak szemben találná magát az egész em­beriség közvéleményével, hanem meg is ásná a saját sírját.

Next

/
Thumbnails
Contents