Keleti Ujság, 1932. augusztus (15. évfolyam, 174-198. szám)
1932-08-21 / 190. szám
Cluf-Koloxsudr.t 1932. augusztus 21. Előfizetés belföldön: Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70L Egyes szám éra 3 lel. országos magyarpArti iap Szerkesztőségi és kiadóhivatal! telefon; 503, 6.94 XV. évfolyam sjc 190. szám Előfizetés M agy arerszágon t Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 1250 Egyes szám ára 30 fiitér. A kulturfölény titka Egyszerre Három bukaresti napilap is szükségét érzi, hogy összehasonlítást tegyen Magyarország és Románia között — Románia rovására. A Calendarul szerint turisztikai tekintetben Magyarország jóval előtte van Romániának. Dicséretre méltó dolognak tartja a magyarok erőfeszítését, ! amelyekkel Budapestre, a „hires fürdővárosára igyekeznek felkelteni a külföld figyelmét. A Calendarul szerint — mert hát mit is mondhatna a Calendarul! — „a Duna gyöngye“ nem érdemli meg ugyan ezt a reklámot, de nem tagadja, hogy ez a reklám igen hasznos Magyarországnak. Egy másik napilap a velencei művészeti kiállításról ir és elkeseríti, hogy Magyarország minden gazdasági nehézsége ellenére is képgyűjteménnyel szerepel a tárlatokon, Románia ellenben nem. Mintha merényletet követtek volna el, a magyar kiállitásról, mint kulturtel- jesitményről kissé fumigáíóan beszél, de azt a fájdalmát, hogy Románia piktorai nem szerepelnek külországban, ez a gyönge szépség- tapasz, öncsaló vigasztalás aligha képes enyhíteni. A Dimineaţa egyik legutóbbi száma a magyar uszósportról ir — valljuk be elismeréssel— hosszabb méltatást. Interjút közöl a Bukarestben szereplő MTK vezetőjétől Wagnertől és megállapítja, hogy nemcsak az uszósport haladottabb és fejlettebb Magyarországon, mint Romániában, de az erdélyi uszósport is fejlettebb az ókirályságnál, amit a lap „Budapesthez való közelséggel“ magyaráz. Azt a nagy magyar tényt azonban, hogy a magyar bajnokok a losangelesi olimpiádon hat bajnokságot szereztek és hogy Románia a nemzetek nemes vetélkedésében egyáltalában nem vette ki részét, a lapok érthető módon igyekeznek elhallgatni. De ez az elhallgatás jobban beszél a tények nyílt bevallásánál. Pedig mi, akik Románia állampolgárai vagyunk, de a többségi néphez nem tartozunk, mi magunk is szerettük volna, ha Románia részt vesz az olimpiádon és ha a turisztikai, sport, művészeti versengések terén nem került volna hátrányba Magyarországgal szemben. Mert a kulturfőlénynek, amelyet legalább is bizonyos területeken, a román sajtó kegyesen engedélyez a számunkra, igazi titka nem csupán abban áll, hogy egy nemzet kifejti legjobb erőit, összehasonlításokban is kimagasló eredményeket ér el, de abban is, hogy szeretné versenyző partnerül, még pedig méltó partnerül megnyerni mindazokat, akik a versenyzésből valamelyes ok miatt kimaradtak. A kulturfőlénynek az a titka, mélyre húzódó gyökerének az az értelme, hogy tud őszintén örülni más kultúrák kibontakozásának is. Ne higyje azt sem a Calendarul és sem a többi bukaresti lap, hogy a román kulturális törekvések, civilizációs megmozdulások tényét kevesebb örömmel regisztrálják le magyar részről, mint ezeknek elmaradását. Egy nemzet sohasem eshet megálonomiába anélkül, hogy saját nekilendülését ne veszélyeztesse. A magyarság minden, még ellenfelei részéről is elismerni kényszerült sikerei mellett sem feledkezhetik meg arról, hogy nála nyugotabbra esőbb népek kulturális előnyben vannak és nála a keletebbre eső népek pedig népi energiájuk nyilvánvaló adottságánál fogva könnyen a starthoz állhatnak. Bizonyára meg vannak a magyar kulturális életnek is részint gazdasági, részint más természetű okok miatt a maga betöltésre váró nagy hézagai — de éppen ez int önmérséklésre és más kultúrák tiszteletére. Ha Románia őszin Bethlen György gróf a Magyar Párt neváben a felirati javaslatot nem fogadja el Nem szállítunk előre bizalmáig hanem követeléseink teljesítését várjuk — Hegedűs Nándor a nyugdíjasok érdekében interpellál s n miniszter azonnal válaszol Ujabb éles felszólalás a Státus ellen — Hatalmas antiszemita botrány a parlamentben A képviselőház mai ülésén napirend előtt Hegedűs Nándor szólalt fel: Az uj kölcsön felvétele kapcsán a sajtó azt írja, hogy a kormány elsősorban a folyó nyugdijakat és tisztviselő fizetéseket akarja kiutalni és a hátralékos összegek kifizetésére a rendes bevételekből akar gondoskodni. Ez a hir ujabb nyugtalanságot keltett, mert még azt sem lehet megállapítani, hogy a nyugdijak és fizetések hátraléka mily összegre rúg, de tény, hogy a mult kormány alatt követett eljárás teljesen nyomorba döntötte és eladó- sitotta a hitelét vesztett, gondokkal küzdő nyugdijas osztályt és teljes lehetetlenségnek tartom, hogy az elmaradt nyugdijakkal és fizetésekkel az állampénztár még sokáig hátralékban maradjon. Éppen ezért megnyugtatás céljából sürgősen szükségesnek tartom annak tisztázását, hogy a kormány miként akarja ezeket a nyugdijakat rendezni. Mert ez a kérdés halasztást nem szenvedhet. Eddigelé a hátralékok kifizetésére még semmi sem történt, kérdem mikor akarja a pénzügyminiszter ur a hátralékok kifizetését megkezdeni. Hasonlóképpen kérdem, mikor fogják az 1929 augusztus havában hozott nyugdíjtörvény értelmében ezrével benyújtott nyugdijkéréseket elintézni, amelyeket az előző kormány az irattárban he- vertetett azzal az indokolással, hogy egyelőre nincs reá fedezet. Az esküt nem tett tisztviselők tanárok, tanitók és más nyugdíjra jogosultak igazságos ügyéről van szó. Ezeket a kéréseket a fennálló törvény értelmében e! kell intézni, elvárjuk a kérések sürgős feldolgozását és fedezet megteremtését. A jogos nyugdijak kifizetése tovább nem halasztható. Örvendek, hogy a munkaügyi miniszter ur ép jelen van, hiszen a tavaly kétszer is felszólalt a nyugdijak kifizetésének érdekében és remélem, hogy mint miniszter sem változtatta meg álláspontját, Ioanitescu ígéretet tesz. Ioanitescu azonnal válaszol: A kormány mindent elkövet, hogy a nyugdíjhátralékokat rendezze. De rendkívül nehéz örökséget vett át. A régi álláspontját nem változtatta meg. És mindent megtesz, hogy a nyugdíjasokat • még az állami szállítók előtt kiegyenlítsék. &■,, Hegedűs Nándor folytatja: Nem nyugtat meg a miniszter ur válasza^ Nem vonom kétségbe, hogy ném követ el mi* dent e téren, de tény, hogy a májusi, júniusi és júliusi nyugdijakat Erdélyben még nem fizették ki, mert számos pénziigyigazgatóság más célokra fordította a kiutalt összegeket. Az én interpellációmban főleg a régi nyugdíj hátralékok kifizetéséről volt szó. És itt súlyos sérelem érte Erdély és Bánság lakosságát. Nem történt egyenlő elbánás, mert mig Bukarestben pontosan megfizették a nyugdijakat, addig a csatolt területeken a mult év nyara óta rendszertelenül és nagy késedelemmel fizetnek, ami a legsötétebb nyomorba dönti az elaggott nyugdíjasokat. Erélyes és gyors intézkedést kérek. Ujabb támadás a Státus ellen Utána Vasilescu Valeanu az erdélyi róm. kath. Státus ügyében interpellált. Gibu könyvének szellemében fejtegeti a Státus kérdését és lehetetlennek minősiti az állam és a szentszék között megkötött egyezményt. Felkéri a nemzeti-parasztpártot, illetve a kormányt, tekintse semmisnek ezt az egyezményt tén be akar állani minden téren a kultúráért versengő nemzetek soraiba — amit kívánunk neki és amely nélkül éppen a Duna-medencéjé- ben élő népek műveltségi fejlődése dissonáns és hiányos volna — úgy kezdje azzal, hogy hajlandó politikamentesen el is ismerni mert evvel az államot egymilliárd lej értékű vagyontól fosztották meg. Valeanu támadása kínosan érintette nemcsak a kormányt, hanem szemmelláthatólag a másik padsort is. ' Dr. Wilier József reflektálni akar az elhangzottakra, Pop Cicio elnök azonban nem adja meg a szót, azzal az indokolással, hogy az esetleges főlényt egyik vagy másik téren, nem pedig úgy összehasonlítani, hogy ebből az összehasonlításokból csak a reklám és a propaganda értékét vonja le, de megtörpitse és lekicsinyítse annak szellemi értékét, amelyet történetesen propagálnak.
