Keleti Ujság, 1932. július (15. évfolyam, 147-173. szám)

1932-07-28 / 170. szám

A KUETíUjS&G XV. ßVF. 170. SZÁM. Mrándutösa a Lakihegyi leadúhoz. A Keleti Újság társasutazása a rádió megismerésére. Indulás Kolozsvárról aug 13 -án Visszatérés aug. 23.-án 10 nap Budapesten. Nagyon olcsó pen­ziók Gyönyörű program Ismerje meg a rádiót és jöjjön velünk Budapestre Dr. Síró Géza meghalt Ismét egy értékes, küzdő férfiú hullott ki sorainkból. Biró Géza dr. gyógyszerész balt meg hétfő éjszaka hirtelen, nemcsak egy népes és értékes családot borítva mély gyászba, de en­nek a városnak egész társadalmát, minden nemzetiségi különbségre vaió tekintet nélkül. Biró Gézát a szive ölte meg. Régi szivgyönge- sége vetett véget életének, az a szív halkult ei, amely évtizedeken keresztül minden nemesért és jóért lelkesedett. Bíró Géza közismert tagja volt Kolozsvár társadalmi életének. Harminc és egynéhány éve kerül el Kolozsvárra, megvette a már nagy tra­díciókra visszatekintő Wolff gyógyszertárat. A gyógyszerészi kar kimagasló egyénisége volt, de sok mindenhez értett és sok mindennel fog­lalkozott. Különösen a művészetek állottak kö­zel hozzá, a színészet, amelyért rengeteget áldo­zott, az irodalom. Nem volt erdélyi könyv, ame­lyet Bíró Géza meg ne vásárolt és el ne olvasott volna. Mecénás volt a szó legnemesebb értelmé­ben, azonfelül jótevő, aki titokban sokat ada­kozott. Bárki fordult hozzá, erszénye nyitva ál­lott és bár a személyes jellegű kérelmek külö­nösen az utóbbi időben nagyon is igénybe vet­ték, nem hárította el magától a megbízatást a felszólítást, hogy ne vegyen részt a legkülönbö­zőbb jótékonysági intézmények fenntartásában. Jótékonysága ösztönös volt, a hiúságból vagy feltűnésből Való gavalléria távol állott tőle és semmi sem volt oly idegen hozzá, mint éppen a hiúság. Rendkívül szerény volt,, az élre soha­sem kívánkozott, ö maga szántszádékosan ki­sebbítette érdemeit és minden társadalmi, köz­életi munkában anyagi áldozatain és szellemi rátermettségén felül csak közkatonaként kivánt működni. Biró Gézát mindenütt ott lehetett látni, ő mégis családja körében érezte magát a legjob­ban. Felesége és anyósa, özv. Neuberger Zsig- mondné az izr. Dőegylet elnöknője. maguk is hí­resek arról, hogy mennyi agilitást fejtenek ki a szegények és árvák könnyeinek letörlésében. Biró Géza ezt a lobogőszándéku családot tartotta össze és fiaiban olyan utánpótlásról kívánt gon­doskodni, amely méltó az ő becsületes pártatlan élet bölcseletéhez, a magyar műveltségi érzüle­téhez és példaképpen állott humanizmusához. Biró Gézát betegsége már hosszabb idő óta óvatosságra intette, de fennjárt állandóan és eleget tett kötelességeinek, amelyek az utóbbi időben, a gazdasági válság példátlan nehézsé­gei között az ő számára is fokozottabb munka tevékenységet követeltek. Néhány nappal ez­előtt erős hüléssel ágyba esett és már nem kelt fel többet, ötvennyolc éves volt, életének virág­jában érte őt a halál. Temetése szerdán délután lesz, hat órakor a temető halottas kápolnájából. H francia és oszfrák szocialista veze­tek a budapesti álSamrendörségtfíl a 1 startéztaiott kommunisták szabadon bocsájtását kérelmei.k (Budapest, julius 26.) A letartóztatott kom­munisták ügyében a budapesti rendőrség egyre- réásra kapja az írásbeli felszólításokat és sür­gönyöket. hogy bocsássa szabadon a letartózta­tottakat. Ue"utóbb Leon Blum és Paul Faure a francia szocialista párt vezetői fordultak kérel­meikkel 'Petényi Imre főkapilányhelyetteshez. Hetényít telefonon felhívta az Arbeiter Zeitung Ma délben megszűnik Poroszországban az ostromállapot, szerkesztősége is, de Hetényi kitérő választ adott és közölte, hogy a letartóztatottak szabad- lúbrahelyezésére majd -csak a bíróság lesz illetékes. Eddig 15 ember letartóztatását tartják fenn. A letartóztatottak ellen társadalmi rend felforgatására irányuló bűntény miatt indul majd meg az eljárás. de a véres összetűzések szakadatlanul tartanak (Berlin,Julius 26.) A birodalmi kormány uj szükségrendeletet adott ki, amelynek értelmé­ben ma délben 12 órakor megszűnnek a kivételes állapotok. A rendelet két részből áll. Az egyik rész • kivételes állapot megszüntetésével foglal­kozik, a másik rész pedig feutartja azoknak a lapoknak a betiltását, amely lapok betiltása a kivételes állapot tartama alatt történt. A biro­dalmi kormány rendeletében közli továbbá, hogy a, gyülekezés korlátozására irányuló intézkedé­sek hatályban maradnak, de a panaszolcknak joguk van élni fellebbezéssel a kormánynoz, amely esetről-esetre dönteni fog az alkotmány- jogok ellen állítólag sértő törekvésű intézkedé­sek ügyében. Az összetűzések a belső politikai fronton továbbra is tartanak. Kölnben volt nagyobb összetűzés, amelynek eredményeként egy em­ber meghalt és többen megsebesültek. Kiéiben is hasonló összetűzést volt számos sebesüléssel. A sebesülések következtében egy asszony a kór­házban meghalt. Véres Jelenete* játszódtak le Berlinben is, ahol egy ablakból lövöldözni kezd­tek, mire a rendőrség sortüzet adott. Trieri jelentés szerint két polgári ruhás rendőrt, akik kerékoáron végezték járőrszolgá­latukat, az elmúlt éjszaka „Állj! Vörös front! Éljen Moszkva!“ kiáltásokkal fogadott négy ember. Verekedésre került a sor, amelynek so­rán a rendőrök egyike, akire pisztolyt szegeztek, támadóját fejlövéssel leteritette. Az agyonlőtt egyik volt kommunista városi tanácsosnak a fia. Braunschweigben a rendőrség 84 embert tartóztatott le, valószínűleg a Reichsbanner tag­jai és kommunisták, akik engedély nélkül gyű­lést akartak tartani egy mosodában. A rendőr­séggel közölték, hogy a gyűlésen résztvevők a tüntető felvonulásukról hazatérő nemzeti szo- ciálistákra akartak rálesni. Leiferdeben tegnap este súlyos összeütközés támadt a vasfront tagjai és ti nemzeti szocialis­ták között, amelynek során több lövés is eldör­dült. Az összecsapásban mintegy kétszáz ember vett részt. Tizenketten megsérültek, közülük többen súlyosan. Neumünsterben a vasfront több tagja meg­támadott hat nemzeti szocialistát, akik válasz­tási röpiratokat osztogattak. Négy nemzeti szo­cialistát súlyos sebesülésekkel kórházba kellett szállítani Öt vasfront-tagot lerartóztattak, A mozgás, mint pszihológiai kutatás területe Az élőlények mozgáskészsége magától értetődő tu­lajdonságnak látszik. A kutatás számára problemati­kussá csak defektus esetében, vagy a mozgásteljesit- mény felfokozásakor válik. A civilizált életmóddal egyre jobban csökkenő testi munkamennyiség és a mozgás egyoldalúsága egész sereg kompenzativ mozgásmódot teremtett meg a hiány pótlására, sport és torna formá­jában. Miután a sport játékkal és versengési elemekkel átszőtt, rekord-teljesltmények elérésére törekszik. A rekord-teljesitménnyel egyidejűleg problémává lett a teljesítmény felfokozását szolgáló tréning és következ- ményekép az egész mozgás kérdése. A lehetőleg ökono­mikus tréning-rendszernek kialakításánál azonnal érde­kesekké váltak a mozgást általában meghatározó té­nyezők is. Miután ezek részben biológiai, részben pszi­hológiai természetűek a mozgáselmélet szálai úgy biológiai, mint pszihológiai területre ágaztak el. Minden mozgás részben munka, részben kifejező mozgás lévén, a mozgás elmélet problémái Igen bonyolődottakká vál­tak. Összefoglaló mozgáselméletünk, amely úgy a pro­blematika biológiai, mint pszihológiai sajátságai szerint való lenne, mindezideig nincsen. A mozgás rendszerbe­foglalásával az összes modern mozgáspedagóglal mód­szerek éppúgy megpróbálkoztak, mint az aktuális pszi­hológiai irányzatok. Egy. a mozgás összes jelenségeit felölelő rendszer felállítása súlyos nehézségekbe ütkö­zik, miután folyamatok és nem elszigetelt jelenségek megfigyeléséről van szó. Látásunk sokkal inkább van egyes elszigetelt tények megfigyelésére, mint folyama­tok felismerésére beállítva. Legpraktikusabbnak látszik az a vegyes rendszer, amely részben modern mozgás- pedagógia, részben a pszihológia területéről veszi ter­minusait. E csoportositás szerint a mozgást általában felosztjuk munka é3 kifejező mozgásra: ezen belül még három pszihológiai kategóriát használunk: 1, Az akart- lagos mozgás. 2. A reflexmozgás. 3, Az asszociációs moz­gások csoportjait. Ez a vegyes mozgásrendszer a gya­korlatban elég kimerítő rendszert eredményez. A csoportosításnál sokkalta érdekesebb a mozgást determináló tényezők keresése, Általánosan elfogadott álláspontot jelent az az alkattani alapból kiinduló szem­lélet, amely az ember testi és lelki egységét hangsú­lyozza. E szemlélet szerint az emberi szervezet egyaránt alkalmas testi és lelki energiák termelésére. Egység, sőt élő egység lévén a szervezetet érő ingerek tovább­terjednek benne: miután nincsen lényegbeli különbség a test és pszihé között, ez azt jelenti, hogy testi inge­reknek lelki hatásuk és pszihikus hatásoknak testi kö­vetkezményei vannak. Ez az álláspont végső eredmé­nyeiben igen kevéssé materialisztikus szemléletmódhoz vezet, bár egyelőre az ingeráttevődés mikéntjéről keve­set tudunk. Mindössze annyit, hogy létezik és éppen a mozgás az a terület, amely azt a kevés anyagot szolgál­tatta, amely fölött rendelkezünk, miután benne, mint egy tükörképben, ennek az átváltásnak a mikéntje is láthatóvá válik: mimikában és gesztusokban, mozgás­dinamikában és a mozgás ökonómiájában, vagy annak hiányában. A mimika és gesztus-nyelv felfedése a moz- gáspszihológiai kutatás legérdekesebb területe. Egy­előre ennek a nyelvnek csak egyes szavait ismerjük. Valószínű, hogy az érzelmek kifejezésére egészen általá­nos és egyértelmű mozdulatkincsünk van és a sző és a beszéd csak része ennek az általános kifejező nyelv­nek. Ha pedig ez a kifejező gesztus-nyelv általános ér­vényű, érdekes következtetéseket enged meg a lelki struktúra általánosan jellemző sajátságai felé. Vátzayné Liebermann Lney (Budapest.) Hlkalmi vétel Olcsón eladd egy házastelek, egy szoba, konyha. Érdeklődni Dunky Kálmánnál, Piaţa Unirii (Főtér) 10 szám.

Next

/
Thumbnails
Contents