Keleti Ujság, 1932. július (15. évfolyam, 147-173. szám)

1932-07-07 / 151. szám

6 Keletiüjsjíg XV. ÉVF. 151. SZÁM. Bajor Gizi az Azrában Hosszu-hosszu évek óta nem volt olyan nagy érdeklődés szinházi előadás iránt, mint tegnap este a Magyar Színházban, amikor Ba> jor Gizi egyik parádés szerepében, az Azra női szerepében fellépett. Szép Ernő e poétikus mesejátékét Bajor Gizi alakítása több mint százszor vitte Budapesten, frenetikus sikerrel, tnem csoda, hogy tegnap fokozottabb érdeklő- idéssel néztek a nagyhirii magyar művésznő ! harmadik estéje elé. Osztatlanul állapította meg mindenki, hogy ezt a szerepet tökéleteseb­ben megjátszani nem lehet. Minden izében, ap­rólékosan kidolgozott, a részletek az egésznek alázatosan alárendelő, a niianszokat hajszál- fiireinan, harmóniában tartó alakítást láttunk, a kifejezési erőnek végtelen skáláját, a szerel­mes nő szivében végbemenő érzelmek minden lehetőségét, amelyekre csak az képes, aki a leg- magasabbrendü értelemben költői lélek maga is. Amit szinházi nyelven kiegészítő ak­ciónak neveznek, egy-egy mondattal távolokat megnyitni, egy-egy mozdulat, hangsúly és hangszin eszközeivel újszerű hatásokat kivál­tani, megborzongatni és a létezést egy valósá­gosabb dimenziójába emelni, elámitani magát a szerzőt is, hogy csodálkozva álljon meg saját alkotása előtt: lám, ezt olvasta ki belőle, ezt tudta kiolvasni — az emberábrázolásnak ez a csodálatos módja egyedül Bajor Gizié, utá­nozhatatlan és meg nem ismételhető, mert min­den tudatossága ellenére is az ő sajátos egyéni ösztöneiből fakad, be van zárva e törékeny, lé­gies, nyugtalan, vibráló testbe, együtt él és tűnik el vele. Bajor Gizi sok rétegeződésü, ka- jnéleonszerü egyéniségéből nehéz kihámozni az igazít, de ha nem tévedünk, a keleti hercegnő­nek ebben i nagy rajongásában, ebben a földi­ektől elvonátkoztatott és mégis érzéki szerel­mében legőszintébb érzésének húrjai úgyszól­ván önmaguktól rezdülnek meg, mint ama si­vatagbeli, szél alig érintette mesehárfájának a húrjai. Az előadás gondos volt, a nagy művésznő delejes árama magával ragadta a szereplőket. Partnere Balázs Samu, a szerelmes rabszolga érzelem világát nagy lírai hévvel közelítette meg, sikere letagadhatatlan. A többi szereplők Tasnády András, Forgács Sándor, Tóth Elek, Benes Ilona kiválót nyújtottak, a színpad jól festett, kosztümök, díszletek ezúttal igazán nem hagytak maguk után kivetni valót. —o— (*) Fényes külsőségek mellett zajlik íe jú­lius 12-én Szász Endre jubileumi estélye, amelyre Bukarestből és az ország többi váro­saiból is igen sokan jelentették be részvételü­ket. Mint ismeretes, a rendezőbizottság „Régi kolozsvári est“ cimetadta a müvészestélynek, ezzel is ki akarván fejezni, hogy a szinházi est néhány óráját a békebeli Kolozsvár feledhetet­len korszaka visszaidézésére szánja. Mintha va­lóban a békebeli Kolozsvár elhalványuló képe elevenedne meg a julius 12-iki szinházi estén: a szereplők legnagyobb része már akkor szere­pet játszott Kolozsvár életében, ha csak a te­hetség kibontakozása is volt ez a szerep. Ligeti Ernő, a jeles erdélyi iró lesz a művész-estély konferanszié ja és az ő szellemes csevegése hi­dalja át a két részből álló műsor egyes szá­mait. Megírtuk, hogy egyenesen ebből az alka­lomból érkeznek Kolozsvárra Berky Lili, a nagyszerű primadonna, Gőzön Gyula és Har- sányi Zsolt, akik annak idején innen indultak el magasra ívelő művészi pályájuk felé. Kívü­lük Inczédy-Joksman Ödön, a jubiláns Szász Endre, Tessitori Nóra asszony, Zsembery Elvira Csiky Viola, Capellaro asszony, Bródy Miklós dr., végül pedig Puskás Béla és cigányzene- kara járulnak hozzá a gazdag műsor nívójának emeléséhez. A keddi miivészestély színhelye a .Magyar Színház lesz s a jegyelővétel már hol­nap megkezdődik. Az érdeklődés olyan nagy, Mz^osihísa. Az összes emberi Ismeretek tár­háza az egykötetes Genius-Lexikon, 40.000 cikk, 110.000 sor, 1.600 hasáb, 800 ábra és mel­lékletek egy kötetben fűzve, propaganda ki­adás, csak amig a készlet tart, 120'— lei Le- pagenál, Kolozsvár. — Beküldve portómeníes, utánvéttel portó 23'— lei. Bajor Gizi visszajön Az Azra hétfő esti tomboló sikere után, a Magyar Színháznak sikerült megnyerni Bajor Gizit még két esti vendégszereplésre Kolozsvárott. A művésznő közben Váradon vendégsze­repel és mindjárt azután Cs. Aezél Ilonával együtt visszatér Kolozsvárra és szymbaton a Porcellánban és vasárnap az Azrában fog fellépni, a műsora két legóriásibb sikerű darab­jával. — Ezt a két előadást a Magyar Szinház leszállított helyárakkal fogja megtartani! Sodoma és Gomorha Kertész Mihálynak, a nemzetközi nevű magyar rendezőnek legnagyobb filmje,^ So­dorna és Gomorha, különös mese, amely részben ma, részben a bibliai korokban játszódik le. A Sodorna és Gomorh <t sok év előtt már látta a közönség — némán. Mpst hangositva is elké­szült. A Sodorna és Gomorhát Várkonyi Mihály és Lucy Doraine jâţşzâk. — Csütörtöktől kezdve fut a Szinkör-mozgó, legnagyobb melegben is hűvös helyiségében. A SZINKÖR-MOZGÓ MÜSORAt / Kedden és szerdán fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor: Nagyszabású hangos attrakció: A borneoi maha­radzsa. (A fehér fogolynö.) Dzsungel-regény, 12 fel­vonásban. A főszerepekben: Rose Hobart és Char­les Bickford. Uj hangos híradó. Helyárak: 10, 20 és 30 lej. Csütörtök, péntek, szombat és vasárnap fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor: Minden Idők legmonumentáli- sabb hangos filmremeke: Sodorna pusztulása. A fő­szerepekben: Lucy Dóráin és Várkonyi Mihály. Uj hangos híradó. Helyárak: 10, 20 és 30 lej. A CLUJI ROMAN OPERA MŰSORA* Szerda fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor: Közkívánatra, hogy mindenki megnézhesse, leszállított rendes helyárakkal: Boldog szivek. Helyárak: 10 és 20 lej. Nincs külön repülő- és segélybélyeg. Csütörtök fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor: Pénteken fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor: Szombaton fél 4, fél 6, fél 8 és fél lO^jrakor: Vasárnap fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 áfakor: Németül beszélő, hangos premier: A Transatlantic. Tengeren lefolyó dús és izgalmas cselekményü drá­ma. Főszr-erilők: Lois Moran, Edmund Lowe. Hely­árak: 10 és 20 lej. Nincs külön repülő- és segély- bélyeg. R A DIÓ Csütörtök, jnlius 7. BUKAREST. 14: Gramofon, 18: Dinlcu-zenekar. 20: Rádióegyetem. 20.20: Gramofon. 21: Mas3ini Dóra ope­raénekesnő. 21.20: Szimfonikus hangverseny. BUDA­PEST. 11.15: A Weldinger szalonzenekar hangversenye. 13.15: A rádió ifjúsági félórája^,Í4.05: A rádió házikvin­tettjének hangversenye. 18: Pósa Lajosné mesél. 19: Az Országos Po3tászenekar hangversenye. 20.15: „A nap- fürdőröl.“ Kuchárik József előadása. 20.50: Gramofon- hangverseny. 22: „A török császár leánya Pesten." Irta és felolvassa: Rexa Dezső. 22.25: Operarészlctek. Majd Horváth Gyula és cigány zenekarának hangversenye az Ostende-kávéházból Szániga Şyuia énekszámaival. BECS. 18.55: Winternltz-zenekar. 20.10: Bábszinházépi- tés. 20.30: Az angol és az osztrák játékmodor. 21.30: Tárca. 22: Szimfonikusok hangversenye. 24.15: Rácz Béla és cigányzenekarának hangversenye. KASSA. 20.20: Keller zongoraművésznő. 20.40: Túrna énekes. 21: Prága. 22.20: Zathureczky hangversenye. KATTOWTTZ. 17.35: Gramofon. 19: Hangverseny. 20.20: Kolompár László zenekara. 21.20: Tánczene. 22: Könnyűzene. 24.05: Tánczene. LJUBLJANA. 21: A természet képei. 21.30: Szavalat. 22: Gramofon. 22.80: Brandl hegedű­művész. 23.15: Operaáriák. 24: Zenekari hangverseny, MILANO. 21.05: Könnyűzene. 21.30: UzeneteJţ{>-£%?5: Előadás. 22.30: Polluto, opera. Gramofon. Ki az a Brebera? Vencelke sorozatos pálfordulásaira megkapta a méltó választ: kitessékelték a bánsági dalosszövetségből (Temesvár, julius 5.) Brebera Vencel dr. szürke vasúti tisztviselőből nagy legény lett. A háború elején került a temesvári vasut- igazgat óság hoz. Dicséretére legyen mondva, hivatalnokoskudása mellett nekifeküdt a jogi tudománynak és a háború végére megszerezte a jogi doktorátust. A háború után — felismerve, hogy a ki­sebbségeknek nem lesz rózsás életük — nyugdi- jaztatta magát. Ügyvédi irodát nyitott. Megala­kította a vasúti nyugdíjasok egyesületét és el­nöke lett. Megalakította a Glória-dalegyletet és elnöke lett. Mindkét egyesület arra volt jó Bre­bera urnák, hogy magának klienseket szerezzen. Ez nagyszerűen sikerült. Hamarosan nagy va­gyonra tett szert. Még autót, is vásárolt. Ugyanakkor politizálni is kezdett. Igaz: előbb orientálódott, hogy milyen nemzetiséget is válasszon. Ugyanis megszólalt benne egy kicsit a cseh szív. Akkoriban vitték el Temesvár város volt kultúr tanácsnokát, Ballai-Sztelárik Józse­fet zsupánnak Pozsonyba és étvágyat kapott va­lami jó cseh szinekurára Brebera is, de aztán mégis csak úgy döntött, hogy itt marad magyar nak. No, meri a szépen tejelő klientúrát saj­nálta elhagyni. Brebera Vencel dr. résztvett a Magyar Párt munkájában. Azonban ambíciói voltak. A bán­sági tagozat elnöke szeretett volna lenni. De, mert erre az állásra Ambrózy Andor bárót vá­lasztották meg. kilépett a Magyar Pártból. Amikor aztán 1932 áprilisában megalakult' a Iorga-kormány, Brebera Vencel dr. egyszerre visszalépett a Magyar Pártba, sőt havi száz lej tagsági dijat ajánlott fel. Csakhamar kibújt a szög a zsákból és kide­rült, hogy Brebera Vencel dr. miért lépett visz- sza a Magyar Pártba. Néhány nap múlva nyugdíjasok küldöttsége jelent meg a Magyar Pártnál. A küldöttség előadta, hogy a nyugdíja­sok képviseletet kívánnak a parlament­ben és az az óhajuk, hogy a párt Brebera Vencel dr. t jelölje. Egy óra múlva Biró József nyugdíjas vasúti felügyelő vezetésével második nyugdíjas kül­döttség kopogtatott he: semmi áron ne jelöljék Brebera Vencel dr.-t, mert fejős tehénnek nézi a nyugdíja­sokat régóta és most vállukon tikár emelkedni. '-bn v’ Breberát nem jelölték Temesben, mire el­utazott Aradra, Szatmárra és Kolozsvárra- Mindenütt jelöltetni akarta magát. Nem sike­rült. Kolozsvárott pláne azt kívánta, hogy tisz­ta székely megyében jelöljék. Akkor intette le egy székely delegátus: ­— Ugyan, Veneelicske, hiszen a székelyek a te nevedet ki sem tudják mondani! Brebera Vencelt nein jelölték, mire még a választás előtt Írásban kijelentette, hogy ismét kilép a Magyar Pártból. ^ ' Mikor aztán néhány/cJ$fes©Jőtt megalakult a magyar gazdasági szövetség, Brebera volt az első, aki felvételre jelentkezett. Bánsági „vezé­re“ lett a szakadároknak.^áyikal vezére ng^n" az a Biró József, aki tavaly tiltakozott a Ma­gyar Pártnál Brebera jeMtétése ellen. Brebera most megtette őt bánsági titkárnak a szövet­ségben. , __ . Most aztán sikerült Brebera Vencel ur­nák elérni, hogy a nemzefFparasztpárt jóvoltá­ból szenátornak jelölték ÖMkban. Szerencsére nagyon kevés csiki székelynek fog eszébe jutni a nevo. . _ . Itt a Bánságban azonban Brebera már megkapta az elismerést. A Glória dalárda elnöksége révén az Orszá­gos Magyar DalosszövetségUahsági kerületének elnöke lett. Néhány évi működése alatt sikerült elérnie azt, hogy a bánsági -magyar dalegyletek között szakadékokat teremtett. Azonban mostani politikai pálfordulását a dalosszövetség bánsági kerülete nem nézte szótlanul. Választmányi ülést tartott Brebera nélkül. Az eredmény, pár soros határozott han­gú levél Breberéhez. A dalosszövetség bánsági kerülete össze­férhetetlennek tartja politikai magatar­tását a magyar kuliura érdekeivel és fel szólítja, mondjon le az elnökségről. A levél ajánlottan ment .el, hogy ne lehessen le­tagadni. A daloskerülct útilaput kötött Brebera Vencel dr. talnára.

Next

/
Thumbnails
Contents