Keleti Ujság, 1932. július (15. évfolyam, 147-173. szám)

1932-07-07 / 151. szám

3 Keietiüjsxg XV. ÉVP. 151. SZÁM. sújtották. "K Nemzeti Baut részint az exportőrök mozgalmának hatása alatt, akik bebizonyítot­ták, hogy az export igen sulyos károkat szen­ved a megszorító intézkedések következtében, mert a csekkek kiállítása rendkívül hosszadal­mas és késedelmes, részint a nagybankok ismé­telt intervenciójára, jelentékenyen enyhített eddigi rendelkezésein. A bankok rámutattak arra, hogy a jelenlegi rendszer, amikor a pénz­intézetek egyszerűen csak iktatják a felek de- Yiz&kéróseit, de a kiutalásokat és a csekkek ki­állítását a Nemzeti Bank v£gzi, súlyos erkölcsi és anyagi kárt jelent részükre. Erkölcsileg ér­zik annak a hátrányát, hogy elveszítik kapcso­lataikat üzletfeleikkel és külföldi összekötteté- íeikkei^ és anyagilag forgalmuk igen jelenté­keny visszaesése sújtja őket. A Banca Naţionala ezért teljes devizaautorizációt adott és megfe­lelő ellenőrzés biztosítása mellett csekkek köz­vetlen kiállítását is megengedte a következő bankoknak: Banca Italiana Romana, Banca Co­merciala Romana, Banca Romaneasca, Banca de Credit, Societatea Bancara Romana, Banc of Romania. Banca Crissoveloni, Banca Moldovei, Banca Urbana é,3 Banca Anglo-Cehoslovaca, va­lamint vidéki fiókintézeteik. Azt hiszik, hogy ezeket a kÖnnyitlseket rö­videsen újabb intézkedések fogják követni, úgy .hogy a devizaforgalom korlátozásai fokozatosan meg fognék szűnni. A Solidaritatea, az erdélyi român bankok szövetsége, tegnap ülést tartott, amelyen elha­tározta, hogy újból meginditja az akciót a kon­verzió törvény oly értelmű módosítása érdeké­ben. amely az erdélyi bankok működését lehe­tővé fogja tenni. Mindenesetre jellemző, hogy devizaautorizá- eióval egyetlen kisebbségi pénzintézetet sem ruháztak fel, Offenzív» az állásbalmozók ellen. A' pénzügyminisztérium körrendeletét adott ki, amelyben utasítja azokat a köztisztviselőket, aki,: több állást is töltöttek be, hogy a jogtala­nul felvett mellékfizetéseket haadékalanul fizes­sék vissza, mert nem kollegiális eljárás az, hogy a lorga—Argetoianu-kormány alatt élvezett összeköttetéseik és különleges helyzetük követ­keztében kétszeres, sőt háromszoros fizetést is élveztek és vettek fel akkor, amikor a többi kol­eráikat az állam a súlyos gazdasági és pénz- igyi viszonyok miatt hónapok óta nem tudta kifizetni és még a létminimumhoz sem tudta okét hozzájuttatni, A pénzügyminisztériumi "endelét hangsúlyozza, hogy a legszigorúbban érvényt fog szerezni az álláshalmozás megszün­tetéséről szóló törvénynek. A rendelet nagy riadalmat keltett azok között a tisztviselők kö­zött akik a Iorga-kormány jóvoltából két-há- rom helyről is élveztek busás jövedelmet szine- kuriáik után. FizetésIeszálHtás a követségeken. A kormány elhatározta, hogy augusztus 1-vol Románia külföldi követségein alkalma­zott Összes tisztviselők fizetését 11—20 százalék­kal leszállítja. Hasonló arányú fizetésleszálli- „tást fog alkalmazni a kormány az összes köz- tisztviselőkkel szemben. Lengyelország Románia nélkül is megegyezhetik a szovjettel. A Viitorul értesülése szerint Románia és Lengyelország viszonya az Oroszországgal kö­tendő megnemtámadási szerződés kérdésében a következő: Zaleszky és Litvinov közvetlen genfi tár­gyalásai teljesen eredménytelenül végződtek és Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy ••r«5rft*festö vegySlszfitö nsöheSjcemaS u. 29 ssásn alól tab Regela Fer« dina* ti 19 (vei! Wesselényi u.) 29 szám elé helyeslem ál. F/Mselyem festéséi minden szinre, tisztítását elvállalom. Olcsó irak Szilágyi Sándor keln'efcsíő és vegytisztító. Női ruhákat ..........................40 leltöl Férfi öltönyt..........................70 lel Felöltőt..................................60 leitől Iág-szebben tisztit Szilágyi. a tárgyalásokat megszakitottaknak lehet tekin­teni. Érrevaló tekintettel Lengyelország egye­lőre felfüggesztette azt a szándékát, hogy az orosz szovjettel a non agression szerződést alá­írja, ami azonban még nem jelenti azt. _bogy ezzel Románia már biztosítékot is kapott volna arra vonatkozólag, hogy Lengyelország későb­bi időpontban mégis ne állapodjék meg az orosz szovjettel és alá ne irja — Románia nélkül is — a megnemtámadási szerződést. Vaida utalványát sem váltotta be a Cassa de Pensiuni {Déva, julius 5.) Vajdahunyadon a gyári nyugdíjasok már 7—8 hónapja nem kapták meg nyugdijaikat. Az egyik mérnök özvegye emiatt elhatározta, hogy személyesen fog utánajárni a dolognak. Felkerekedett s elment Bukarestbe. Ott magának Vaida miniszterelnöknek pana­szolta el, hogy az éhenhalás küszöbön áll. A pa­naszra a miniszterelnök utalványt irt a Cassa de Penziunehoz, amelyben kérte, hogy özv. Klaudini Ferencné nyugdiját folyó­sítsák. Az özvegyasszony eleget is tett a felhívás­nak s felkereste a Cassa de Penziunet, _ ahol azonban kellemetlen meglepetés érte. A hivatal arra való hivatkozással, hogy nincsen pénz nyugdíjra, , egyszerűen kettétépte Vaida utalványát s pénz nélkül hagyta. az özvegyasszonyt, akinek sok pénzébe és fáradt­ságába került a bukaresti ut s amely igy semmi előnyt nem biztosított a számára. A nyugdíja­sok között élénk kommentálásra adott okot ez a nem mindennapi eset. u imuií uumníiímníiiuiíumíuimuuimuiruü iiji fi 11 jíííj?1»11 tf lííijíTglií' i MAGYAR SZÍNHÁZ BH30R GIZI I ILOR0 két náPra visszatérnek Kolozsvárra: Szombaton: Forcelián. Vasárnap: Azra uui:uuiiimumíirjmiüuuuuiíimiíuutíutfmJuuL'i!uinníififuuumnju Az Ítélőtáblák mindenütt megváltoztatják a törvényszékek drákói sajtóitéleteii Gaál Alajos hathónapi fogházbüntetéséi: ötezer lejre mérsékelte marosvásárhelyi tábla (Marosvásárhely, julius 5.) Tegnap a ma­rosvásárhelyi Ítélőtábla érdekes sajtóperben ho­zott ítéletet. Annakidején megírtuk, hogy Gaál Alajos gyergyószentmiklósi orvos, a Székely Szó felelős szerkesztője ellen egy vezércikke miatt sajtóeljárás indult. A Csíkszeredái _ tör­vényszék az irredentizmus vádját bebizonyitott- nak látta s hat hónapi fogházbüntetésre_ és húszezer lej pénzbüntetésre Ítélte Gaál Alajost. Fellebbezés folytán a sajtópör a marosvásárhe- lji Ítélőtábla elé került. Tegnap tartották meg a tárgyalást. Gaál Alajost dr. Borovszky ma­rosvásárhelyi ügyvéd védte és hosszú beszéd keretében bizonyította be, hogy az inkriminált vezércikk nem tartalmaz államellenes tételeket. A biróság Ítélethozatalra vonult vissza, rop vid tanácskozás után w a gyergyószentmiklósi lapszerkesztőt a hat hónapi fogházbüntetés alól felmen­tette és a húszezer lejes pénzbüntetést . ötezer lejre változtatta. Az ügyész az Ítéletben megnyugodott, Gaál Alajos ügyvédje utján azonban fellebbezést je­lentett be a semmitőszékhez. A „tapintatos“ csendőröket meg­futamították a bálozó legények A Dimineaţă szerint „véres lázadás*4 történt (Bukarest, julius 5.) A Dimineaţa véres ve­rekedésről számol be, amely a Székelyföldön, Csikmadaras és Csikdánfalva községek fiatal­sága és a csendőrök között folyt volna le. A Dimineaţa természetesen „véres lázadásnak“ minősiti a székely legények és a karhatalom között történt összetűzést, amelynek előzmé­nyei szerinte a következők: Csikmadaras köz­ség fiatalsága bált rendezett Antal Gyula korcsmájában, amelyen megjelentek a csikdán- falvai legények is. Mulatozás közben a két köz­ség legényei összevesztek a cigány felett és összeverekedtek. A korcsmáros segítségül hív­ta a csikmadarasi csendőrséget, amelynek há­rom tagú járőre meg is jelent a korcsmában, hogy rendet teremtsen. A hatósági közegek fel­lépése azonban valószínűleg nem volt tapinta­tos, mert a székely bál egész közönsége — a Dimineaţa szerint számszerint nyolcszázan — követelte a karhatalom visszavonulását, A csendőrök a túlerővel szemben tényleg távozni készültek is, a székely legények azonban kö­vekkel dobálták meg a csendőröket és egyik csendőrt a fején kővel meg is sebesitették. A csendőrök riasztó sortüzet adtak le és azután elvonultak. Később a segítségül érkezett újabb csendőrökkel, bárom csikdánfalvi és két csik­madarasi legényt — állítólag a támadás értel­mi szerzőit — letartóztatták és bekísérték a Csíkszeredái ügyészségre, amely megindította a vizsgálatot. EgT textilgyári igazgató öngyilkossága (Budapest, julius 5.) Wekerle Sándor házá­ban tegnap felakasztotta magát Rotk Ernő, a sopronkőhalmi textilgyár igazgatója. Roth Er­nő 52 éves volt, valamikor dúsgazdag ember, de az utóbbi idlokben súlyos anyagi gondokkal küzdött s minden bizonnyal ez kergette az öu- gyilkosságba. Az általánosan ismert s közgazda- sági körökben is tekintélynek örvendő igazgató öngyilkossága mindenütt nagy részvétet keltett Keresünk néhány darab gőzkazánt. használt, de üzemképes állapotban. Ajánlatokat megfelelő adatokkal kér And. Rieger részv.«iá?5, Sibiu.

Next

/
Thumbnails
Contents