Keleti Ujság, 1932. július (15. évfolyam, 147-173. szám)

1932-07-28 / 170. szám

Napest v Cluf-Kolaxsvitr, Í932. fuUua 28. * C^SfflOI* örföi Előfizetés belföldön: Egyévre £00, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lel, ORSZÁGOS magyarparti lap Szerkesztőségi és kiadóhivatal! tatafan; 503, 6.94 XV. évfolyam $ 170. szám Előfizetés Magyarországon: Egyévra 50 Pengő, félévre 25 Pang5,nagyadívrsl2.39 ? Egyes szám ára 29 fillér« választást A legsötétebb liberális rezsim nem alkalmazott a mostanihoz hasonló durva erőszakot — A székelyföldi szenátorválasztáson tombolt a terror-Tömegesen tartóztatták le a választókat, hogy ne szavazhassanak — Csendőrmegszállás kordonjai zárták el a falvakat és a választási székhelyeket — Véres vereke­déseket provokáltak, szavazni akaró magyarokra hajtóvadászatokat rendeztek így ért el „eredmény“-t a Vaida-kormány (Kolozsvár, julius 26.) Jelentettük már, hogy a Székelyföldön a községi szenátorválasztás, úgynevezett „eredménye“-it példátlan erőszakkal állította ki a maga számára a kormány. Az az erőszak, amit ott véghezvittek, felülmúl minden képzeletet s itt köziünk jelentéseket a tör­téntekről. A derék székely nép tudja, hogy mi a magyar kötelesség és annak teljesítésére meg­kísérelt a törvényes keretek között minden lehetőt. Hajmeresztő hatalmi erőszakkal verték le s amit véghez vittek, azzal nem dicsekedhetik sem kormány, sem ország, sem a kormány­nak semmilyen közegei. Ha valaki tiszta választást emleget, anne! jusson eszébe az ostrom­állapot alatt tartott Székelyföld, amelynek választási krónikájába jegyezzük fel a követ­kezőket: Tomboló terror dühöngött Udvarhelymegyében Udvarhelymegyében a legsötétebb ostrom- állapottal, gyalázatos csalással véghezvitt sze­nátorválasztásról ezt hajtogatják, ezt mondják az emberek: — Ilyent még nem láttak Európában, ilyent még a legsötétebb liberálispárti uralom sem tudott rendezni. A felháborodás a megyében olyan nagy, hogy még egyik választási hadjárat sem iz­gatta fel ennél jobban a kedélyeket. Elrabolták az igazolványokat. Nagyon nehéz a megye egész területén munkábaállitott borzalmas csendőrterrorról összefoglaló képet adni. Bár a törvény szerint három járási székhelyen kellett volna a község­tanácsi szavazókat /eszavaztatni, az egész me­gye területén csak Székelyudvarhelyen állítot­tak fel szavazóurnákat. Otthon a faluban csend­őrök szedték el a magyar választóktól a válasz­tói igazolványaikat s mxndeniket megfenyeget­ték, nehogy be met jenek menni vasárnap Szé- lceiyudvarhelyre. A községek magyar tanácso­sai már napokkal azelőtt bujkáltak a csendőrök elől, hogy az igazolványaikat megőrizhessék. Voltak falvak, amelyeknek a szavazásra jogo sült tanácsosai mar csütörtök este óta kinn bujkáltak a mezőkön és az asszonyok hoztak ki ételt a számukra. Mások másképpen igyekeztek elkerülni a csendőrt és a .jegyzőt. Viszont akiktől elrabolta a csendőr a szavazócédulát, az is be akart menni a szavazáshoz, hogy másodpéldányt kér­jen az elnöktől igazolványáról. ötszörös kordonon át. Az egész megye faluit járták és terrorizál­ták a csendőrök, napokon át. Nyilvánvaló voit, hogy példátlan választási visszaélésekre ké­szülnek el. A magyarság vezetői már pénteken, szombaton tisztában voltak a hallatlan ható­sági előkészületekkel és Sebesi János magyar szenátorjelölt a következő táviratot intézte szombaton reggel Vaida Sándor miniszterelnökhöz: — Vasárnapi választáson csendőrség, libe­rális szisztéma szerint, a választók bejövetelét akadályozni fogja, biztos tudomásunk van ké­szülő visszaélésekről, kérünk telefonon intéz­kedést. Amikor ezt a táviratot feladták, még ala­pos tévedésben voltak, mert a liberálisok szisz­témájára hivatkoztak. Ilyen durva erőszakot a liberálisok sem alkalmaztak. Ahol a választók arra kérték a csendőrö­ket, ne vegyék el igazolványaikat, mert ha nem szavaznak, megbüntetik, a csendőrök ilyen fe­leleteket adtak: — Ne féljenek, mi felelünk róla, hogy nem büntetik meg. Az egyszerű csendőr ezzel a biztatással je­lezte, hogy nem a törvény az ur az országban. hanem a visszaélésekre kirendelt fegyveres erő. Azonkívül, hogy a falvakat ostrománapot- szerüen szállották meg a csendőrök, helyen­ként az országutakat kordonnal állották el, az egyetlen szavazási székhelyt ötszörös kordon­nal vették keresztül. Ha álutakon, erdőkön, me­zőkön és temetőkön át be tudott jönni valaki a városba, az első csendőrkordonba a városon kí­vül ütközött bele. Ha ezt is meg tudta kerülni, vagy át tudott jutni, rendőrök sorfala tartóz­tatta fel. Ha ezeket is elkerülte, akkor revolve­res detektívek állottak szembe vele. Bennebb pedig katonai kordon állott, amely senkit sem engedett át. Azt mondták, hogy csak akinek szavazócédulája van, annak lehet a városba be­jutnia. Voltak azonban olyanok, akik e sok tor­túrán keresztül is szavazócéduláikat meg tud­ták őrizni, de egyszerűen azokat sem engedték be mert ezeknek azt mondták, hogy csak a jegy­zőjükkel mehetnek be, vagy pedig a jegyzőtől kapott különleges személy­azonossági igazolvánnyal. El lehet képzelni, hogy mit értettek ilyen kü­lönleges jegyzői igazoló irás alatt. Tömegesen letartóztatták a választókat A Magyar Párt vezetőségéhez kerülő uta­kon állandóan jöttek értesítések arról, hogy a megye melyik pontján, hol tartóztatták le az Udvarhely felé indult választókat. Mindenhova igyekeztek segítséget vinni, de a fegyveres kor­donokat lehetetlenség volt áttörni. Az oklándi választók például egy teherautóval haladtak Homoród vidékén, természetesen mind magyar­párti választók, a kénosi tetőn csendőrök állták el az utat s az egész társaságot letartóztatták. Máté István dr. idősebb ügyvédnek sikerült a csendőröktől megszöknie és egész napi gyalog­lással, erdei utakon át, estefelé jutott he a vá­rosba. A katonai kordon elé sikerült a válasz­tóknak egy csoportját a magyarpárti vezetők­nek eljuttatnia és követelték az átengedésüket. Sebesi János dr., amikor a katonák szuronyt szegeztek a csoportnak, eléjük állott és azt ki áltotta: — Szarjanak le, vagy tartóztassanak le, de úgy is megkísérlem bevinni a válasz­tókat. Ez a csoport áthatolt a kordonon. A válasz­tóknak nagyon kis száma jutott be ez alkalom­mal azok közül, akik a csendőrfogságba voltak A siklódiakat Malomfalván tartóztatták )e a csendőrök, Szentpál, Szentmárton, Lövéte, Ok- lánd választóit közrefogták a csendőrök s mint rabokat terelték ki a messzi erdőre. Zetelaka 18 szinmagyar választóját Keményfal- vánál tudták utolérni a csendőrök és letartóz­tatták. Egész Erdővidék udvarhelymegyei köz­ségeinek, Bibarcfalvának. Bárdosnak, Kisba­connak, Száldobosnak, Erdőfülének. Magyar- hermánynak, Felsőrákosnak, Olaszteleknek, Vargyasnak közel száz választóját letartóztatták. Az alvidékről, Agyagfalváról, Magyarosról, Décsfalváról a választókat összefogdosták és Bögözbe hajtották a csendőrök. Az ártatlanul csendőrkézre került derék, becsü­letes székely embereknek csoportjai valamilyen uton-módon mindenünnen üzenetet küldöttek be Udvarhelyre a Magyar Párthoz, jelezve, hogy hova jutottak s kérve az utasítást, hogy mit csináljanak. Olyan elkeseredett volt min­denütt a hangulat, hogy csak egyetlen jelszót kellett volna kiadni, mindenfelé megkísérelték volna a brutalitásokkal vérig izgatott cittbrrek a fegyveres csendőröknek a lefegyverzését. A párttól hiába fordultak a prefektushoz, aki nem tagadta a hatósági súlyos visszaéléseket és terrort, hanem azt az állítást kockáztatta meg válaszul, hogy a magyar világban is igy volt (?) Felsőbb parancsra. A terror berendezkedésben annyira elővi­gyázatosak voltak, hogy hatóságilag elszedték

Next

/
Thumbnails
Contents