Keleti Ujság, 1932. július (15. évfolyam, 147-173. szám)

1932-07-23 / 166. szám

4 KumujsxG XV. ÉVF. 166. szíj,:. mmA Cliaf, Regele Ferdinand 9. volt Judovics Lázár üzlet Dagad a kolozsvári vámpanama botránya (Kolozsvár, julius 21.) A Keleti Újság volt az első, aki beszámolt a kolozsvári vámhivatal­nál leleplezett visszaélésekről. Az ügynek újabb, érdekes fejleményei vannak: Luca és Du­nai trescu vezérfelügyelők megkezdték a hivata­los vizsgálat levezetését. A botrányról a vámraktár uj főnöke rán­totta le a leplet. A határszélről helyezték Ko­lozsvárra s ebből az alkalomból leltározott, megállapítva, hogy a raktárban kevesebb áru található, mint a hivatalos kimutatásban. Az esetről nyomban jelentést tett Preda Dumitru vámfőnöknek, aki erre a pénzügymi­nisztériummal lépett összeköttetésbe. A panamaszálak Schönhaus Miksa, a na­pokkal ezelőtt megszökött kolozsvári váltóügy- nők személyéhez vezettek. Schönhaust megbíz­ták a keveskedők, hogy a vámolásnál képvisel­je őket. Pontosan megjelent a hivatalban, ahol 3 tisztviselő segítségével valósággal kilopták az árut, de nem fizettek vámot. ügyfelei ezzel szemben meg voltak győződve, hogy Schönhaus mindent kifizetett. A vizsgálat során, az érdekelt kereskedők újból kifizeUéK a vámolási dijakat. Dumitrescn inspektor elmondotta, hogy a vizsgálat még folyamatban van s annak befeje­zéséig nem nyilatkozhatik. Annyit azonban mégis elárult, hogy komolyabb ügyről van szó. Grandi felmentése lassaiini elégedetlenségére vezethető vissza (Paris, julius 21.) Az olasz kormány átala­kításának a hire bomba gyanánt csapott le a francia fővárosban és különösen Grandi kül­ügyminiszter lemondása hatott a szenzáció ere­jével. A Temps római tudósitója felsorolja az okokat, amelyek e politikai fordulat hátteré­ben rejlenek és úgy véli, hogy különösen Grandi felmentése elsősorban Mussolini elége­detlenségére vezethető vissza. A duce többizben kifejezte elégedetlen­ségét amiatt, hogy úgy Lausanneban, mint a korábbi nemzetközi konferenciá­kon som gazdasági, sem pénzügyi té­ren nem sikerült eredményeket elérni s minden eredmény a politikai problé­mák körébe esik. Különös súllyal esik a, latba továbbá az is, hogy a lausannei egyezmény, valamint az angol és francia kormány külön megállapodásja súlyos csapást jelent Mussoini politikájára. Mussolini most maga vette át az olasz külpolitika irányi- tását, ami annyit jelent, hogy ez a külpolitika a közeljövőben az eddiginél is sokkal élesebb lesz. Matuska Kun Bélával vitatkozik a cellájában Á kommunista népbiztos celiafeliratára rajzokkal válaszolt a vonatrobbantó, akit kétnapi söíéteárkára Ítéltek (Becs, julius 21.) Az egyik bécsi polgári lap Matuska Szilveszter mulatságos fogház- afférjáról számol be megfelelő kommentárok kíséretében. Matuska Szilvesztert a törvényszéki ítélet után az országos törvényszék bécsi fogházába helyezték el és a vonatrobbantó itt várja be a jogerős ítélete", Matuska részére történetesen ugyanazt a cellát utalták ki, amelyben 1926-ban Küű Bélát, a hírhedt kommunista népbiztost, a magyar komtnün vörös diktátorát őrizték. Alin Béia annakidején unalmában különböző kommunista szózatokat firkált a cella falára és ezek a kommunista izü ömlengések még ma is :sztan elolvashatok a fehérre meszelt falon. _ Matuska, aki éppen úgy, mint Kun Béla, lassan kiböngészte cella- !®'1^asait és a forradalmi szólamokra na^onlo, de ellenzéki hangnemben válaszolt és reprodukál hatat] an szidalmait, amelyeket a kommunisták ellen szórt Matuska, megfelelő trágár rajzokkal illusztrálta. Amikor az őr benyitott a vonatmerénylő cellájába, meglepetve állapította meg, hogy a falon száz és száz rajz és felírás hemzseg. Az őr jelentést tett a fogház felügyelőnek és Ma- tuskát, aki szenvedélyes rajzoló, kétnapi sötét zárkára ítélték. A bécsi lap Matuska affériával kapcsolat­ban felveti a kérdést, hogyan történhetett meg az, hogy Kun Béla tirádái öt év után is olvas­hatók a cella falán1? Ki volt az a kegyeletesen érző ember, aki a kommunista szózatokat öt éven át gondosan megőrizte? Ugyanekkor a bécsi lap megállapítja, hogy Kun Bélát annak­idején egyáltalán nem büntették meg, mert te­lefirkálta a falat, ezzel szemben Matuskát, aki Kun Béla szavaira reflektált, kétnapi sötét zárkára ítélték. Islfiiiiz ilönlepssspl nagy uáiaszíéta JUMO sí lat szertár • Strada N. lorgfa (Jókai u« 5.) Newyork mellett. i mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmammmmmmmmammammmmaatmtii SiM&sssam, H 99 nap titka III. Frigyes német császárnak tragikuma ugyanabból a gyökérből sarjadzott, amelyből a Rudolf trónörökösé: apjának, I. Vilmosnak ki­vételesen hosszú életkora tétlenségre kárhoztat­ta. Viszont azonban a porosz fegyelem, mely ön fegyelmezés is egyben, útját állta, hogy úgy is végezze, mint ahogyan osztrák-magyar kar­társa végezte: hogy borba-szerelembe ölje ener­giáját. Nála belső emésztődéseket váltott ki a fonák helyzet, az öregség áktivitása, a férfi sa- rokbaszoritottsága, a végén betegség lett belőle és haldokló roncs volt már, amikor 92 éves ko­rában elhunyt apját végre leválthatta a tró­non. A gégerákos III Frigyes mindössze 99 na­pon át uralkodhatott és ekkor is csak névlsg. Betegsége meggátolta abban, hogy ténylegesen kezébe vehesse a hatalmat és valóra váltsa férfi- kora nagy álmát: az Angliához hasonlatos Né­metországot, A nagybeteg császárnak azonban mégis vol­tak egyes megnyilatkozásai, intézkedései, me­lyekben felkisértett, ba mindjárt csak nehány napi érvénnyel is, a Bismarck diktatúrájától mentes államférfim koncepció. Ez a pár felvil­lanás is alaposan ráijesztett a vaskancellárra és megszületett benne az elhatározás, hogy egé­szen féíretolja a nagybeteget, hogy nálánál is kényelmesebb, biztonságosabb régenst ültessen helyébe. Az árnyékcsászár azonban e kísérletekkel szemben egyszeriben a közjog alapos ismerőjé­nek mutatkozott s hogy-hogy nem, a liberális sajtó is neszét vette Bismarck tervelgetéseinek és kikotorta, szembe szögezte vele a kérlelhetet­len paragrafust. Sőt azt is megcselekedte a csá­szár, hogy Bismarck kreatúráinak egyikét, a választás-rendező Pnttkammer belügyminisz­tert a politikai tisztaság nevében kiemelte a bársonyszékből. Bismarck veszélyeztetve látta egyeduralmát és tajtékozva kutatta a rejtély nyitját. Kémszervezete behálózta a császári párt. 'A kastélyt, melyben a császár haldoklott, katona­ság vette körül. Egyetlen cédula sem került lei többé, egyetlen személy sem hagyta el a császá­ri palotát az ő tudta, ellenőrzése^ nélkül. Egy követ fújt vele a trónörökös, a későbbi II. Vil­mos. ő sem akarta tűrni, hogy a liberális hydra, ha mindjárt átmenetileg is, felüsse fejét. De igy, együttes erővel sem sikerült megtudni, ki a császári megnyilatkozások szövegezője, ki a titkos tanácsadó, a császári politika tulajdon­képpeni mozgatója. A rejtély, — úgy cseng, mint egy mozidráma cime — a 99 nap titka, megoldatlan maradt... mostanáig. Most egy testes könyv oldja meg, melynek Ernst Feder német publicista a kiadója és amely Ludwig Bambergernek, az egykori né­met liberális párt 34 év előtt elhunyt vezérének titkos naplóját tartalmazza. Az 1849. év egyik forradalmára, a halálra ítélt és ezen ítélet elől a külföldre menekült és csak amnesztia révén hazakerült Bamberger volt a császár tanács­adója. És pedig anélkül, hogy személyesen érint­kezett, vagy közvetlenül levelezett volna vele. A császárné egyik udvarhölgye volt a köz­vetítő. Ő továbbította otthonából levelek utján a császár kérdéseit, kívánságait Bambergerbez és Bamberger ugyancsak az udvarhölgy utján válaszolt, Szomszéd ur, — igy szólították az ud- varliölgy és gyakran a császárné levelei Bam- bergert. És a „kedves szomszéd“ részletesen ki­dolgozta a császár megnyilatkozásait, sajtó- kampányt indított be, amikor ennek szüksége mutatkozott és a „kedves barátnőkhöz intézett válaszaiban nap-nap után megjelölte a módját, hogyan kell a Bismarck ármányait, nagy és apró támadásait kiparirozni, hogyan kell a mindenható diktátort sarokba szorítani. A hát­térből aztán megelégedéssel nézte, hogyan kény­telen á láthatatlan császári lovag dől a vaskan­cellár szégyenszemre megretirálni. Bamberger, akit nagy közgazdásznak is­mert eddig Németország politikai története, uj megvilágitásban mutatkozik e napló révén és uj oldaláról látjuk a már eddig is ezerféle szem­szögből vizsgált Bismarckot is. A zse.niális bar­bár, ahogy Bamberger nevezi, a politikai csel­szövések mesterének bizonyul, aki a legalanta- sabb eszköztől sem riad vissza, amikor céljait meg akarja valósitani, (}■ j) * * Román, angol, francia, német, magyar, olasz, csehszlovák, szerb, horvát fordítások, (levelek, tudományos, műszaki stb. munkák), gepbediktálás, másolás, sokszorosítás dr. Man- del Fordító Irodában, Cluj-Kolozsvár, Strada Memorandului 24.

Next

/
Thumbnails
Contents