Keleti Ujság, 1932. június (15. évfolyam, 123-146. szám)
1932-06-30 / 146. szám
XV. ÉV®. 146. SZÁM. KnenupgG Az ítélőtábla megsemmisítette Hexner Béla hathónapi fogházról szóló ítéletét Összeomlottak Colfescu ügyész irredenta vádjai — A magyar zsidókhoz intézett felhivásban nem találtak izgatást, egy kifejezést tiszteletlennek minősítettek Háromezer lej fő- és kétezer lej mellékbüntetést állapítottak meg (Kolozsvár, junius 28.) Az 1980 decemberében megtartott általános népszámlálás alkalmával jelent meg Hexner Béla rövid felhívása a Keleti Ujság-ban, amelyben arra kérte az erdélyi magyar anyanyelvű zsidókat, hogy a nép- számlálás alkalmával magyaroknak vallják magukat. A mult év október 8-án izgalmas tárgyalás után, melynek folyamán Colfescu ügyész ötórás vádbeszédben halmozta fel Hex- ner Béla elleni vádjait, nem kiméivé közben a magyarságot sem, a vádlottat hathónapi fogházra ítélte, mivel „az ordélyi zsidókat a hatóságok által előirt népszámlálási rendelkezése tiszteletben nem tartására biztatta — vagyis arra ösztökélte őket, hogy magyarnak jelentsék ki magukat, habár zsidók és habár népszámlálási törvény előírja, hogy minden állampolgár olyan nemzetiségűnek irja be magát, amelyikhez tartozik“. A törvényszéki tárgyalásról szóló beszámoló s az ott történtek kommentálása miatt körülbelül 15 ujságiró ellen indult külön sajtóper. Hexner Béla megfellebbezte a törvényszéki ítéletet s kedden délelőtt a kolozsvári tábla I. szekciója foglalkozott az üggyel, Zaharia táb- labiró elnöklete mellett. Az előadó biró jelentése után, mivel az ügyészség nem fellebbezte meg a törvényszéki ítéletet, egyenesen a védő- beszédekre került sor. Dr. Péterffy Jenő és dr Klein Miksa látták el Hexner Béla védelmét. Elsőnek dr. Péterffy Jenő beszélt s egymásután cáfolta a törvényszéki Ítélet indokolásának egyes állításait. Megállapította, hogy a törvényszéki Ítélet elsősorban azért semmisítendő meg, mert a vádlottat olyan szakasz alapján ítéltek el, amely miatt az ügyészség nem emelt vádat ellene. Megemlítetté azt is, hogy formai hibák miatt is kérheti az Ítélet megsemmisítését. Az Ítéletben a Hexner Béla személyazonossági adatai is . hibásak, tévesek. — A törvényszéki Ítélet szerint — mondta — a vádlott a román nemzet megvetésére izgatott, Ha igaz volna is, sem az erdélyi, sem a regáti büntetőtörvénykönyvben nem létezik hasonló bűntett, tehát a törvényszék, mikor ezért a kitalált bűnért büntetett, világos törvénysértést követett el. Ez a körülmény kétségtelenül bizonyítja, hogy egy bizonyos soviniszta szemponton keresztül antipatikus érzésektől vezetve Ítélkeztek az ügyben. A törvényszék emellett azonban nem tartotta tiszteletben az ország alkotmányát sem. Az alkotmány ki mondja, hogy akármelyik román állampolgár, faji, nyelvi és vallási különbség nélkül saját maga állapítja meg nemzeti hovataríozandósá- gát. Ezzel szemben a törvényszéknek az a véleménye, hogy az erdélyi izraelita vallásu állampolgárok zsidó nemzetiségűek. Nem tudom mióta tehet a törvényszék, mint bűnügyi fórum hasonló tudományos megállapításokat, amelyekkel mintegy ellenőrizni akarja az alkotmány ellenére az állampolgárok egyéni meggyőződését. Ezen az alapon a regáti zsidók vájjon milyen nemzetiségűek? Hiszen így őket is el lehet Ítélni, ha románoknak vallják magukat. — A törvényszéki Ítélet rendelkező része ellentétben áll indokolásával, amit csak azzal le hét magyarázni, hogy a törvényszék a Colfescu ügyész által tartott vádbeszéd atmoszférájában hozta meg ítéletét, anélkül, hogy ismerte volna az inkriminál! cikk tulajdonképpeni tartalmát. Nem ismerhette, mert valósággal kiforgatta azt helyes értelméből. Ugyanis a következőket állapította meg: 1. Hogy a vádlott az erdélyi zsidók szomorú helyzetéről beszélve, a magyarországi magyarokhoz fűző érzelmekre hivatkozik. 2. Hogy a háború előtti magyar állam visszaállítását akarja. 3. Hogy az erdélyi zsidóságot a többségi nemzet ellen gyűlöletre tüzeli. 4. Hogy megsérti az uralkodó nemzetet, mikor a Regétből Erdélybe került románokat „jövevények nek“ nevezi. 5. Hogy mikor a nem-zsidókat a zsidók mögé helyezi, megsérti a regátiakat. 6 Hogy visszautasít minden lehetőséget az ural kodó néppel való együttműködésre. — A legmélyebb sovinizmus sem tudja megtalálni a cikkben azokat a kifejezéseket, folytatja dr. Péterffy J., amelyek a törvényszék fenntebbi megállapításait hozhatták volna magukkal, a népszámlálási törvény mindenkinek jogot adott nemzetisége kinyilvánítására s ha valaki ebben az irányban intéz felhívási a lakossághoz, akkor nem a törvény ellen, hanem éppen a törvény szellemében cselekszik. — Mikor az Ítélet újbóli megsemmisítését kérem — fejezte be beszédét az ügyvéd — le kell szögeznem, hogy csak merész fantázia láthat a cikkben államellenes tendenciát, de a jogász szeme és a jogászi mentalitás meg kell hogy találja a tiszta igazságot a helyes Ítélet érdekében. Dr. Klein Miksa beszédében kiemelte azt. hogy ő mint a cionizmus egyik vezetője, éppen ellenkező nézeteket vall a népszámlálás tekin tétében Hexner Bélával, de ennek ellenére is az a meggyőződése, hogy a vádlott teljesen jogosan cselekedett, mikor inkriminált cikkét megirta s annak egyetlen szava, egyetlen állítása sem kifogásolható bűnügyi szempontból. Mindenkinek meg van a szabadsága, hogy maga határozza meg nemzetiségét s a zsidók különleges helyzete hozza magával azt, hogy az egyesek nézetére van bizva a döntés afelett, hogy magyarnak, románnak, vagy zsidónak tartja magát. Ezért van szabad tere ezen a téren az agitációnak és propagandának. Hexner Béla csak ezt tette. Szintén felmentő Ítéletet kér. Hexner Béláé az utolsó szó, aki véd beszé- det ad elő s elmondja, hogy szükség volt annak idején felhívásra azért, mert a kolozsvári líj Kelet és a bukaresti Curierul Izraelit azt követelték a magyar zsidóságtól, hogy becsületük és érzésük ellenére zsidónemzetiségünek vallják magukat. — Mint a Magyar Párt tagja, kötelességemnek tartottam felvilágosítani a zsidó vallásu magyar testvéreimet arról, hogy magukat a népszámlálátón magyarnak nevezni törvér nyes jogul: és becsületbeli kötelességük. Enc/-it tettem é* semmi mást. Ez a cselekedetem pedig nem büntethető. Á törvényszék, dacára ennek, súlyos büntetésben részesített, amikor hathónapi fogházra, foglalkozásomtól való háromévi el tiltásra s politikai jogomnak ugyancsak három évre való felfüggesztésére Ítélt. Ez csuk úgy volt lehetséges, hogy a törvényszék nem tartotta szükségesnek megismerni a cikk tartalmát, azt alaposan tanulmányozni s minden egyes ténykörülmény,, szenvedély és rokon-, vagy ellenérzések nélkül csakis a jog és törvény alapján elbírálni. Az Ítéletben olyanokat állapítottak meg terhemre, amelyek oly idegenek cikkemből, mint amilyen idegen a friss forrásvízben a méreg. Csak kutmérgezek tevékenységének eredménye lehet ez. — Azt Írtam, hogy a magyar zsidóság támaszai azok a milliós magyar tömegek, amelyekkel egy évezredes asszimilálódási folyamat alatt örökre és elválaszthatatlanul eggyé forrott és amely milliós magyar tömegek a román állam határain belül a román állam konszolidálásáért. biztonságáért nagy feladatokra képesek és hivatottak. Ezt a mondatot képtelenség irredenta propagandának feltüntetni s ezért börtönbe juttatni engem, csak a vak gyűlölet teheti meg. ,— De ha bebörtönöznek is érte, ez a mo^ggyőző- jdésem s ha van törvény, amely engem, mint zsidót eltilt ettől, akkor ott hagyom a zsidó őseimtől reám maradt hitet s utolsó csepp véremig ragaszkodom a magyar nemzeti mivoltomhoz a börtönön túl is. Kérem felmentésemet. A táblai tanács visszavonult és igen hosz- szas tanácskozás után hirdette ki Ítéletét."A deliberálás alatt bekérették a -Marzescu-tör- vónyt. Zaharia elnök hirdette ki az ítéletet, amely szerint a törvényszék Ítéletét teljes egészében megsemmisítik. Hexner Bélát bűnösnek mondják azonban ki a Márzescu-törvény alapján a regáti románok elleni gyülöletkeltés vétségében, amely körülményt cikkének utolsó mondatából állapították meg, tiszteletlenségnek minősítve a kifejezéseket. Ezért az enyhítő körülmények figyelembevételével, a 92. narag- rafus alkalmazásával, háromezer lej fő- es kétezer lej mellékbüntetésre Ítélik. Az Ítéletet a táblai főügyész tudomásul vette, Hexner Béla és védői azonban ártatlanság cimén semmiségi panaszt jelentettek be. Iaşi is viz alatt áll (Bukarest, junius 28.) A Vaslui folyó egy kilométer szélességben kilépett medréből és elöntötte Iasi város környékét és a város alacsonyabban fekvő részeit. Tasiban többezer haj - léktalan vár segítséget. Moldva fővárosa teljesen izolálva van, a vonatok egy irányban sem közlekedhetnek. A viz a villanytelepet is fenyegeti és ha azt eléri, a város sötétségben marad. Tragikus jelenetek játszódnak le mindenütt. Az ár gyermekek holttestét sodorja magával. Egy főhadnagy egy katonával együtt Galata községbe ment, hogy ott a mentési munkálatokban résztvegyen. Azóta eltűnt és attól félnek, hogy a vízbe fúltak. Podul Iiioaei városkát is elöntötte a Vaslui és elvitte a hidat. Újabb jelentések szerint egész Tasi városa viz alatt áll. A Bachluiu (s nem Vaslui) folyó csak a Nicolita városrészben kezd visszahúzódni, ezzel szemben a hegyekből njabb víztömegek zúdulnak a városra. A javítási munkálatok még nem kezdődhettek meg, mindenki csak a további veszedelem elhárításán dolgozik. A következő vasútvonalakon szünetel c-gyelő?‘e a forgalom: Moldovita—Ferestrau, Iasi—Vasile Lupu, Crasna—Husi, Bariad—Costinesti, Iasi— Tg. Frumos. Balti—Maresti. Csak személyfor galmat bon-yolitanak le a Brassó—Zernest, Râşnov—Cristian, Sepsiszentgyörgy—Bretcu, Bethlen—Óradna vonalakon. A Tg. Frumos—Iasi i vonalon az ár áttörte a töltést. Tg. Fromosban 100 .ház dőlt össze, ezekben ütvén üzlet .teljes raktárkészlete tönkrement, Falciit teljesen izo Iáivá van, Fariadban több ház beomlott. Az éjszaka tűz ütött ki az árvíztől sújtott váréiban, de bőven lévén viz, sikerült hamarosan eloltani. Podul Doamneiben is rendkívüli károkat okoz a viz. Podul Ilioaeiben 103 ház omlott ösz- sze. Farcasestiben 500 juhot sodort el az ár, Baltiban 200 ház dőlt össze. Cetatea Álba ban jégeső pusztított. Kisenev környékén Í3 hatalmas károkat okoz az árvíz. Az árvízkatasztrófáról egyre njabb jelentések érkeznek az ország minden részéről. Baltiban 300 lakos maradt hajléktalan, Tasiban 5000-en vannak fedél nélkül. Víz öntötte el Targu Frumos, Buzău, Teleorman, Kisenev városokat is. Buhusiban a posztógyár és a vasúti állomás is viz alatt van. Pop loan belügyi államtitkár mindenütt bevezette a segélyakciót és gyorssegélyt oszt ki a károsultaknak. A német küiüavminiszteríum Jogi szakértőjét Genfben halálra gázolta egy motorkerékpár (Genf, junius 28.) A német külügyminisztérium genfi jogi szakértőjét, Norchn Frigyest, aki már hét éve tagja a genfi német delegációnak, szombaton egy motorkerékpár gázolta eU Norden kedden délelőtt belehalt sérüíéseífeej
