Keleti Ujság, 1932. június (15. évfolyam, 123-146. szám)
1932-06-26 / 143. szám
^Pvlatlőház A ? E ST V. Clvf-Koloseavtlr, _ __ 1932. /unius 26. * Vasárnap V J / íMMmI IM9 XV. JÜUIfLT KlimUrtM Előfizetés belföldöm Egyévre 800, félívre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesztőségig és kiadóhivatalt telefon » S08, 6.94 XV. évfolyam s|e 143. szám Előfizetés Magyarországom Egyévre 50 Pengő, félévre 23 Pengő, negyedévre 12.50 P. Egyes szám ára 30 fillér« H dob nem szól A pénzügyminiszter rendeletét adott ki, amelyben az adóárverések dobosait leépítette. Ez az intézkedés nem jelent semmi változást az adófizetők helyzetében, de eltüntet egy pokolian riasztó ördög-figurát az uccáról, aki dobot pergetett, hogy eszébe juttassa a polgárságnak azt a nyomorúságát, amit a járó-kelő az uccán jártában netalán egy-egy félórára hajlandó lett volna elfeledni. Hogy a dobosnak, uccai dobolásnak az eltüntetésére sor kerülhetett, annak egyáltalában nem az a magyarázata, hogy az adófizetés teljesítésében a polgári képesség teljesítménye emelkedett volna s emiatt nem látnák már a szükségét. Hanem ellenkezőleg. Valamilyen régi regáti rendszerből ültet: tók át Erdélybe ezt az adódobost, amely itt sehogy sem vált be. Valami régi rendeletnek olyan ideavult figurája, mint ahogyan elfeledték a történelmi királyi kastély folyosóján azt a testőrségi diszőrt, akiről csak egy század múltával vették észre, hogy egyszer egy alkalommal szükség volt rá az ajtó előtt, amikor odaállították s aztán egyszerűen feledékenység- ből otthagyták. Elfeledték visszavonni a rendeletet, mely éjjelre-nappalra diszőrt rendelt az ajtó elé. A királyi kastélynak a folyosóját azonban fényesen diszitette a csillogó ruhás fegyveres őr. Az adóárverések uccai dobosa azonban ördögi hangon rikácsolta ki a nyo mort s ijesztő alakja olyan visszatetsző volt. hogy egyáltalában nem a polgári nyugalom bé kéjét szolgálta. Az erdélyi városokban csak néha-néha indították el dobolni s a nagy munka- nélküliségnek ez idejében is alig találtak vál lalkozót ennek a köztisztségnek a betöltésére Az adóárverések dobosa azért tűnik el végképpen, mert nem lehet hasznát venni s mert a nyomorba jutott közönség szegénységét izgatja. Akik ezt a figurát intézményesitették, úgy gondolták, hogy szenzációt visznek ki az uccára. Ha valakinek a bútorait az adóvégrehajtók összeszedték és dobra üttették, rendkívüli eseményt hajtottak végre. Kidoboltatták egy-egy letört ritka embernek a szégyenét s a kortársak nem éreztek szolidaritást a tönkrement polgártárs iránt, a dobszóra siettek talán sokan licitálni. Ma mindenkinek megrendült a fizetőképessége s az adóvégrehajtó nem ritka vendég a lakóházakban. A dob nem szenzáció és az egymás bútorára licitálásnak a kedvét már nem lehet felcsigázni a fináncok felfogadott kikiáltójával sem. Az árverési hiénák tá bora is leapadt és a hiénahajlandóság az emberekből kiszáradt, mert a licitáláshoz is az kell. ami kell az adófizetéshez: pénz. Ha nincsen semmi haszon abból, hogy dobossal lármáztas- sák fel az emberek nyugalmát, akkor nincsen miért megtartsák ezt a köztisztséget, ami a mai időkben a legkegyetlenebb hangokat pergette a dobjával. A kolozsvári uccákon csak néha lehetett látni azt a sötétarcu cigánydobost, aki mintha maga is szégyelte volna a mesterségét. De hogy rendeletileg elvették a mesterségét tőle, annak a súlyos nyomor az oka. A fizetés- képtelenség általánosodása. Az a szomorú valóság, hogy nagy az adókötelezettség és annál kevesebb a fizetőképesség. Ennek a fordított aránynak a terhe alatt görnyedezve nyög a polgárság. A nyögés jajhangjai a haszonnélküli dobost eszébe juttatták a kormánynak. De ez a jajhang ne csak annyi hatást érjen el a kormánynál. Mert akár van dobos, akár nincsen: a jaj megvan és erősödik. Olyan rendeleteket szövegezzenek, amelyek nemcsak a dobost veszi le a polgárságról, hanem az elbirha- tatlan közterheken könnyitenek. Az erdélyi aranybányákhoz fűzi a kormány legnagyobb reménységét Minisztertanács éléit volt a termelés fellendítésének terve — Anboin tényleg visszaindult Bukarestbe — Argetoiano hadakozik Bist lesújtó véleményével (Bukarest, junius 24.) Mialatt a pártok a jelölések miatt késlei.ednek a választási propaganda megindiíásával, azalatt a kormánynak azon fő a feje, hogyan tudná pénzügyi kilátásait felépíteni. Az eddigi, tizenháromesztendős naeionalizáló .gazdasági politika a tönkretett Erdélyben tönkretette az aranybányák termelését is. Most, az aranyéhség idejében, eszükbe jutott, hogy Erdély milyen gazdag volt annak előtte kincsekben és aranybányákban is. Ezeknek az erdélyi bányáknak az újbóli fellendítéséhez fűzik a pénzügyi tervek reménységeit s a külföld felé is ezt kívánják most kilátásos értéknek feltüntetni. A míná^tertanács előtt az arany-terv (Bukarest, junius 24.) A kormány tagjai csütörtökön este minisztertanácsot tartottak Mironescu pénzügyminiszter részletesen ismer tette az ország pénzügyi helyzetét és felvilágosítást adott a fizetések és nyugdijak folyósítása érdekében tett intézkedésekről. Elhatározták a kormány tagjai, hogy a külföldi munkásokat szigorú ellenőrzésnek vetik alá és számukat nagymértékben csökkenteni fogják, ezzel akarnak a belföldi munkanélküliségen segiteni. Lngoseanu iparügyi miniszter bejelentette, hogy a Nemzeti Banktól felhatalmazást kapott az aranybányászat növelésére és ismertette a megkötött osztrák-román clearing egyezményt. Amit az aranybányáktól várnak. Az arar ytermelés növelésének tervéről Lúgost* um miniszter jelentést tett a minisztertanács ülésén. E terv fölött az iparügyi minisztériumban tárgy&'úsok folynak az állami aranybányászat fokozására. Speciális bizottság foglalkozik a kérdéssel. Megállapították, hogy mintegy százmillió lej befektetéssel az állam évi aranytermelését 1600— 2000 kilogramra lehet emelni. A folyó évbeu az állami bányákban mintegy hat-héUzáz kilogramra várható az aranytermelés, míg a mult évben 382 kilogramot tett ki. Az ország összes bányáiban, tehát az állami és magánbányákban együtt a mult évben háromezer kilogram aranyat termeltek. Menesztettek 18 vezérinspektort. A belügyminiszter visszavonta annak a tizennégy közigazgatási vezórfeltigyelőnek megbízatását, akiket az előző kormány nevezett ki és akiket a közrendészeti alapból fizettek. Négy más végleges kinevezésü közigazgatási felügyelőt, akiknek kinevezését szabálytalannak találtak, szintén megfosztottak állásuktól. Megállapította a pénzügyminisztérium ugyanis, hogy, törvénytelenül alkalmazták és fizették az Inspektorokat a közrendészeti alapból, ilyen fizetéseket köz- igazgatási felügyelők nem élvezhetnek. A Lupta azt Írja, hogy amig Bukarestben a liberálisok az averescánusokkal együttesen a kormánypárttal szemben választási rendőrséget szerveznek, addig Tancred Constantinescu Tighinában, ahol ő a liberálisok listavezetője, mindenképpen biztositani akarja magának a nemzeti-parasztpárt támogatását. Duca a választás utáni koncentráció ellen. Duca nyilatkozik a Dimineaţa mai számában. Az újságírónak arra a kérdésére, miért nem akart a liberális párt belemenni egy koncentrációs kormányba. Duca a következőket válaszolta: Pénzügyi helyzetünk rendkívül súlyos, gazdasági életünk dezorganizációja kétségtelen, a termelés anarchiája egyre nyilvánvalóbb. A legsürgősebb intézkedésekre van szükség. Erre csak egy homogén, határozott programmal biró egységes kormány képes, amely megfelelő koncepcióval bir. Egy nemzeti kormányban erre nincs semmi kilátás. Az együttműködés azzal a nemzeti-parasztpárttal, amelynek álláspontja több kérdésben épp ellenkezője a liberális párténak, csak hosszantartó vitákra vezethetett volna. Már első nap összevesztek volna a kormányba levő pártok és ha meg is egyeznek, ez csak kompromisszumos utón, tehát csak fél- rendszabályokkal lenne lehetséges. Ez még súlyosbította volna a helyzetet. Arra a kérdésre, hogy a választások után hajlandó-e Duca egy nemzeti kormányba belépni, a liberális párt elnöke igy válaszolt: — Nem ismerem más pártok intencióit, az én álláspontom változatlan marad. Argetoianu cikket irt Rist ellen Argetoianu, a letűnt pénzügyi diktátor, nem akar napirendre térni a Rist-jclentés fölött. ami az ő bukását is siettette. Most cikket ir az Adeverul-ban és a francia pénzügyi szakértővel vitába száll, haragosan és gúnyosan. Rist-nek és a francia szakértőknek aligha változik meg Argetoianu újságcikkével a véleményük, de azért érdekes, hogy mit mond a volt pénzügyi diktátor: — Az egész jelentést téves alapon nyugvónak és hibás összetételűnek minősítem, — irja Argetoianu, — mert Rist azt a következtetést vonja le. hogy Románia pénzügyi krízise a költség- vetési deficit eredménye, amely utóbbit viszont a lej stabilitására vonatkozó nemzetközi egyezmények be nem tartása és a könyvelési doktrínák előírásainak mellő-
