Keleti Ujság, 1932. június (15. évfolyam, 123-146. szám)
1932-06-20 / 138. szám
XV. «VF. 138. SZÁM. KuitíUjskg • Rovatvezető: Kováts P. Hal cég. Kolozsvár « „Foto-leckék“ (12. ) '•demény) Az ortho- chromaükus lemezek v filmek. Eddigi közleményeinkben gyakran sz " y^ltek az crthochro- matíkus, illetve szinérz< felvételi anyagok, sőt a sárga szinszürők rtetése alkalmával külön hangsúlyoztuk, hog. a szinszürők csakis jó orthchromatikus lemezekkel, vagy filmekkel kapcsolatban használhatók. Tekintve azonban azt, hogy ma is igen sokan vannak olyanok, akik évek óta fényképeznek, de fogalmuk sincs arról, hogy a közönséges brómezüst lemezek és az orthochromatikus lemezek, illetve filmek között milyen óriási különbség van, talán érdemes lesz ezzel a kérdéssel mégegyszer foglalkozni. A közönséges brómezüst lemezre készült felvétel és a szemünk által látott kép közötti különbséget abban kell keresnünk, hogy ez a lemez és az emberi szem más és más színekkel szemben mutatja az érzékenység legmagasabb fokát. Ha a fényképészeti értelemben szinekről beszélünk, mindig magunk elé kell képzelnünk a nap színképét, mert minden számítás, mérés és összehasonlítás ennek az alapján történik. Általános ismert fizikai jelenség, hogy az üvegprizma a fehér napfényt alkotó színeire bontja fel s ezt a szines sávot nevezzük nap-spektrumnak, vagy egyszerűen színképnek. A prizmati- kus színkép színei egy összefüggő szines szalagot képeznek s a vöröstől az ibolyáig terjedve balról jobbra a következő színeket foglalják magukban: sötét vörös, vörös, narancs, sárga, sárgászöld, zöld, kékeszöld, kék, ultramarin és ibolya. A színkép a szemmel már nem látható vörösen inneni és ibolyán tuli sötét részeknél sem fejeződik be, ugyanis itt van az infra-vörös és ultra-violett sugarak helye, amelyeknek jelenlétét hatásaikból meg lehet állapítani. A láthatatlan infra-vörös sugarak jelenlétét hőhatásuk árulja el, mig a szintén láthatatl; i ultra-violett sugarak erős chemiai hatásukkal, nagy aktinitásukkal tűnnek ki s ezért kapcsolódnak bele a fényképezés kérdéseibe. Az, emberi szem a színkép fentebb említett skáláján a sárga színeket érzi a legintenzívebben s ezért szemünkre nézve a sárga szín a legvilágosabb értékű. Szemünk érzékenységének "a görbéje (grafikonja) a vöröstől a sárgáig elég hirtelen emelkedik s innen kezdve lassú eséssel hajlik az ibolyáig. Ezzel ellentétben a brómezüst lemez érzékenysége csak a sárgás zöld színeknél kezdődik s élesen emelkedve legmagasabb pontját az ultramarin és ibolya között, tehát a látási határunknál éri el s a grafikon leszálló ága jóval a látható részeken túl, a nagy vegyihatásu _ ultra-violett sugarak régiójában végződik. Ezért van az, hogy egy brómezüst lemezre készült felvétel másolatán pl. a narancs- szilt egészen fekete lesz, mig az ultramarin kék elég világos hatású, holott a szemünk az előbbit jóval világosabbnak látja, mint az utóbbit. A brómezüst emulziónak ezt a kék színek felé eltolódott érzékenységét ellensúlyozza az orthochromatikus érzékenyités, amely az Anilin festékekhez tartozó Eoisin és Isocyanin csoportok egyes speciális festék anyagaival készül. Az orthochromatikus felvételi anyagok előállítása nagy haladást jelentett a fényképezés történetében s ezen eljárások tökéletesítésére irányuló törekvések mind mai napig is tartanak. Egy szinérzékeny lemezre vagy filmre készült felvétel már szinszürő nélkül is a látásunkhoz kö- zelebbfekvő, helyesebb szinértékü képet ad s ezért igazán^ céltalan más felvételi anyagot használni, hiszen a nem orthochromatikus lemezek csak néhány lei-vei olcsóbbak s ezen kívül aztán semmi más előnyük nincs. Az orthochromatikus felvételi anyagokkal kapcsolatban azonban sohasem szabad elfeled- nünk.^ hogy a legszinérzékenyebh lemez vagy film is legfeljebb csak tompított kék-érzékenySZEBÉLV-FifTYOL- HIEHTES LEMEZEK! Hogy *i lemezeket a gyártásnál nem egyes- kínt öntik be emulzióval, az mindenki előtt könnyen érthető. Amint ismeretes, mindig nagyobb üvegtáblákat emulziónál- nak egyszerre, amelyeket azután a megfelelő méretekre vágnak szét. A negativek száradását megfigyelve mindenki tudja, hogy mindig először a lemezek szélei kezdenek száradni s ez termé- . szelesen ugyanígy történik az emulzióval beöntött nagy üveglapoknál is. Bizonyos körülmények között aztán az öntési szegélynek ez a gyors száradása lesz az okozója annak, hogy olykor a lemez egyik oldalán, de legtöbbször mindkét oldalon Is az u. n. „szegély-fátyol“ (RandscMeier) jelentkezik, aszerint, hogy az illető lemez a nagy üvegtábla sarkából, vagy egyik oldalának középrészéből lett kivágva. Azonban a Voigtländer-ISlustra lemezek felvágásánál ezt az öntési szegélyt a nagy üveglapokról először körös-körül levágják s ezért az Hlustra-lemezeknél a kellemetlen szegély-fátyol egyáltalában nem léphet feli TUDTA-E ON AZT! BESZEREZHETŐ : KOVÁTS P. fényképészeti szakiizietében, Cíuj-Kolozsvár, P. Unirii 8. Telefon: 2-67. ségü, vagyis a színkép jobboldali aktinikus színei még mindig vezetőszerepet visznek a vegyihatás tekintetében. Ha tehát a látásnak teljesen megfelelő helyes szinértékü felvételt akarunk készíteni, akkor a kék szinek további tompítására mindig használnunk kell a sárga szinsziirőt is, amelynek ismertetésével a megelőző közleményben foglalkoztunk. Végül felsoroljuk a forgalomban levő és ismertebb orthochromatikus anyagokat, amelyek mind megbízható eredménnyel használhatók: Agfa Chromo-Isolar, Chr. Isorapid, Isochrom lemezek és Isochrom filmek; Goráért Chromosa, Super-Chromosa, Sensima, Super-Press lemezek és Express filmek; Hauff Ortho és Analo-Fla- vin lemezek; Kodak Verichrom filmek; Mimosa Ortho, Extrema-Ortho és Finogran lemezek. Mimosa-Extréma filmek: Voigtländer Illustra és Doppelschicht lemezek, Voigtländer rolifil- mek és Zeiss Ikon TJltra-Órtho filmek. (Következő közlemény: Az előtét lencsék ismertetése.) A Mimosa Finogran lemezek nagyfokú szin- érzékenységük és 23 Scheiner-es magas érzékenységük dacára is finom szemcséjüek s ezért amatőr és nagyításra szánt felvételekhez különösen ajánlhatók. Ezen lemezek a Kováts P. Fiai fotoszaküzletben (Cluj, Piata Unirii 8.) kaphatók 0.5x9 és 9x12 cm. méretben. Egy tucat ára Lei 65, illetve Lei 100.-o JS H o c jtec £'§=: ono-2 *5 *3 •3 S c.S Schulhof Eruüné ÖRSEN? Sz&eMvészetl Ssfiuli ORADEA, Strada Ip., tagapiii II. “II % r* § 3' Sl ifc. Egy órai tényleges beszélgetéssel “SS? mint háromhavi hallgatássá! valamely kurzuson. Talán korcsolyázni, biciklizni megtanulhat a mester mutatványainak puszta szemlélése révén ? Vegyen 60--80 leiért egy órai romám konverzációs leckét (aszerint,hogy egyedül, vagy másodmagával tanul.) Cimét adja le a kiadóba annak megy 1 élésével, hogy a napnak mely szakában ér r t. „SZAKÉRTŐ4" Szereli On Akkor vá- DÁlBnőD cégnél, Piaţa Unirii y AOI/ÂO harisnyát, olcsón a jót • • sároljon a uAH SJUlt (Mátyás király tér) 9. Stfi^Hlinw fürdőruhákat
