Keleti Ujság, 1932. június (15. évfolyam, 123-146. szám)
1932-06-20 / 138. szám
KEIETI'UJSJCG XV. «VF. 138. SZÁM. ÜPUTÄRF sw ä M#MAA ALLAIKII OSOTALYSORMATEKNAK S-a a«2Íí5 ă«ăîa melliniis, saielp 12,405.000 iei Mis nyereményeK lesznek élesztős. FÖEL, ÁRUSÍTÓ: Kereskedelmi Hitelintézet Részvény-Társaság, Kolozsvár, Plata Unirii No. 2©. i fW„ ! Fd teféteág llészssop-Társsság Giuj-Ifllozsvár, Caisa Regste Maand I Banca Iliescu5. A. & Co. Dr* Strada Regina María No* 42* Telei*: SI-54* Postai rendelések is eszközöttetaek Az optimista Mironescn 'Sovány remény a pénzügyminiszter rádió előadásának az a passzusa, hogy a miniszterek legutoljára fogja felvenni a fizetéseket — Az állami inkasszó „normálissá“ válását surge i, amikor jói tudja, hogy az adózók pénzügyi viszonyai is abnormálisuk nem fizetnek, úgy nemcsak az állam, hanem a polgárok helyzete is még súlyosabbá válik. Mondhatnám, hogy hazaárulás, ha valaki, akinek módjában áll, nem fizet adót. — A legnagyobb takarékosságot kell bevezetnünk, nemcsak a magánháztartásban, hanem a közélet terén is. S mindent el kell követnünk valutánk védelmére. Ezért a minimumra kell redukálnunk a külföldi kiutalásokat, mert minden lej ami a külföldre megy, gyengiti saját pénzünket. Ennek a védelemnek van olyan fontossága, mint az ország határainak a megvédése. Legalábbis az uj termésig, amikor külföldről is elegendő idegen pénz jön az országba, fenn kell tartanunk ezeket a valutavédő intézkedéseket. — Nem szabad defetistának és pesszimistának lennünk. Ha nem fogunk csüggedni, úgy a győzelmet ki fogjuk vívni. Ez a győzelem pénzügyi téren két kardinális eszme körül je- geeesedik ki: 1. Pénzünk intaktságának bizto- sitása. 2. Az állam kötelezettségeinek teljesítése. Mironescn azzal fejezte be előadását, hogy bízik Románia lakossát^hak hazafiasságában, amely a fennálló nehézségeken kitartással és bizalommal a jövő iránt log úrrá Iernii és utat nyit az Ország további boldogulása és fejlődése számára. Az álmából felriadt kereskedő bekormozoít arcú, késsel fenyegetőző embert talált maga mellett (Bukarest, junius IS.) Mironesen pénzügy- miniszter pénteken este előadást tartott a rádióban. A miniszter a többek között a kövekező két moudotta: — A pénzügyi nehézségek, a köztisztviselők és a nyugdíjasok fizetéseinek problémája a legsürgősebben megoldandó feladat. Ezért a kormány mindenekelőtt azzal foglalkozik, hogy sürgős megoldást találjon erre a problémára. Tegnap közöltem a minisztertanáccsal, hogy megtaláltam azokat a módokat, amelyek e kifizetésekhez vezetnek. Azonal kifizetem a májusi illetméuyhátralékokat és gondoskodtam, hogy a hadsereg ellátásához és a tisztikar fizetéséhez szükséges összeg, továbbá a tisztviselői kar júniusi illetményei folyósittassauak. Az eddigi rendszerrel szakítva a távolabb fekvő vidékekre előbb küldtük el a kiutalásokat, úgy hogy egyszerre történik majd az egész országban, úgy vidéken, mint a fővárosban az illetmények kifizetése. A fizetési utalványok sorrendjében kell, hogy történjék és az utalványozásról nemcsak a pénzügyi adminisztrátorokat, hanem az illetékes hatóságokat is értesítjük, úgy hogy a sorrendről tudomással bírva, a kellő időben jelentkezhetnek a pénz felvételére. Elhatároztuk, hogy miniszterek és alminiszte* rek legutoljára fogjuk fizetésünket felvenni, de biztosi Ihatunk mindenkit, hogy igy is e hónapban meg fogjuk kapni e havi illetményeinket. — Igv fokozatosan el fogunk jutni a normális fizetésekhez, fokozatosan és a lehetőséghez képest csökkentve a régi adósságokat. Egyszerre nem lehetséges mindent kifizetni, de az állam összes fizetéseit teljesíteni fogjuk. — Mindéhez azonban szükséges, hogy az állam* inkasszó is normálissá váljék. Az állam nem tehet eleget kötelezettségeinek, ha tagjai neu: fizetnek adót. A mai súlyos időkben mindenkinek részt kell vennie az állam fizetőképességének fenntartásában. Akármilyen su'yci is sokaknak a helyzete, mindenkinek ' tudnia keil, hogy az államnak kell fizetniük, mert ha (Ploeşti, junius 18.) Röviden jelentettük, hogy borzalmas rablógyilkosság riasztotta meg tegnap éjjel Ploeşti lakóit, akik még mindig a nem mindennapi kegyetlenséggel és durvasággal végrehajtott bűntény hatása alatt állanak Éjjel úgy 3 óra tájt dr. Coniver, Cuza Voda 6. szám alatti lakos gyenge segélykiáltásokra lett figyelmes, melyek mintha a vele szomszédos telekről hallatszottak volna be. A sötétben egy petróleum lámpával ment át a szomszéd ház udvarára, ahol a házba vezető ajtó mellett, ájultan, összekötözött kezekkel találta, több sebből vérezve, hálóingben az öreg, 62 éves Woissmann Leó kereskedőt. Mikor az orvos feloldotta kötelékeit, magához tért, annyira, hogy meg tudta mondani, hogy felesége, akit banditák meggyilkoltak, a szobában fekszik. Az orvos a halványfényü petróleumlámpa világa mellett, rémes helyzetben, alvadt vérrel elborítva, vértócsa közepén lelt rá a szerencsétlen asszonyra, az 53 éves Weissmannéra. A szoba teljesen fel volt fordítva, a függönyök letépve, az ágyból a párnák kihúzva és szétszakítva, » szekrények ajtajai tárva-nyitva, mindenfelé a legnagyobb rendetlenség, elárulva hogy idegen személyek kutattak valami után. Az orvos értesítésére rövidesen a helyszínére érkeztek a hatóságok képviselői, akik előtt e! tudta mondani a közben teljesen magához tért Weissmann Leó a borzalmas éjszá&fc történetét. Álmából egyszerre zaj- riasztotta fel. Kinyitva szemeit két embert látott ágya mellett állva, akik közül az egyiknek be volt kormozva az arca. Az egyik revolvert, a másik éles kést tartott a kezében feléje szegezve, úgy, hogy a váratlan látványra ijedtében nem tudott egy szót som szólni. Közben felébredt felesége is, aki a mellette levő ágyban feküdt. A kést tartó rabló pénzt követelt, mire az asszony megmondta, hogy az egész házban mindössze 50 lej van, amelyet rögtön oda is adott az egyik banditának. Ez nem hitte, hogy nincsen több pénzük és rávetvén magát az asszonyra s fojtoga- tással és késszurásokkal próbálta kivenni belőle, hol tartják a pénzüket. Az asszony nem tudott mit mondani, mire a gyilkos beleszurta kését, mire jajszó nélkül hanyatlott a földre. Ezalatt a másik összekötözte az öreg ember kezeit s a revolverrel fenyegette, ha nem adja elő a pénzt. Mikor az asszony mozdulatlanul elterült a földön, a rabló otthagyta és most már a férfit kezdte késével szurkálni. A szegény ember elájult s ekkor, a rablók azt gondolván, hogy ő is meghalt, eltávoztak, előbb minden lehető helyet felkutatva, ahol pénzt sejtettek. Nem kaptak semmit s igy 50 lejért ölték meg Weissmanu Leonét. A rendőrség még az éjszaka folyamán megindította a nyomozást és már .is több letartóztatást eszközöltök.
