Keleti Ujság, 1932. június (15. évfolyam, 123-146. szám)
1932-06-17 / 135. szám
« KuenUpss XV. ÉVF. 135. SZÁM. elsőrangúan jest, tisztit ruhákat CZi MjKf Cjp^lJ Törők Jelentések szerint román területen rabolták ki az elhunyt varsói török követ holttestét szállító vasúti kocsit A rablók csupán a török diplomácia titkos levelezésének kulcsát rabolták el (Ankara, junius J5.) Török politikai körökben és a kormány körében még mindig tart az izgalom amiatt, hogy néhány nap előtt ismeretlen tettesek egy vasúti kocsiból, amelyben a Varsóban elhunyt lengyelországi török követ holttestét szállították hazájába, elrabolták a török hivatalos chiffrekulcsot. Az érdekes és nagy feltűnést keltő rablás hire csak most szivárgott ki, mivel a török hivatalos körök az ügyet mindezideig titkolták, de később mégis kénytelenek voltak nyilvánosságra hozni, mert a nyomozás részleteit nem lehetett titokban tartani. A rablást nyilvánvalóan valamely idegen állam megbízásából követték el, de török értesülés szerint nem török, hanem vagy lengyel, vagy román területen, amerre a halottat vivő kocsi áthaladt. A mult hét végén hunyt el Varsóban Törökország követe. A török kormány és az elhunyt követ családja úgy inlézkedett, hogy a holttestet Törökországba szállítsák. A halottat kettős érckoporsóba tettek és egy feldíszített teherkocsiba helyezték a koporsót. Egy másik kocsiban utazott a varsói török követség személyzetének több tagja, valamint a halott polgári ruhás őrsége. A halottat vivő kocsiban helyezték el az elhunytnak számos értéktárgyát és egy külön kazettában a követ személyes természetű okmányait is. Útközben, még ki nem derített helyen ismeretlen tettesek letépték a halottat szállító kocsi ólomzárait, behatoltak a kocsiba és ott feltörték a kazeltát, amelyben a követ titkos okiratai és a török diplomáciai levelezés chiffre jegyzéke voltak benne. A rablók semmihez nem nyúltak hozzá, csak a titkos irás kulcsát vitték magukkal. A vakmerő betörést csak Ankarában vették észre. A nyomozás eddig még semmi eredménynyel nem járt. Miniden ember öngyilkosságot követ el — mondja M. IBisreliess, a londoni élettani Intézet igazgatója^ aki a lélekvándorlás tana mellett foglal állást (London, junius 15.) Tudományos és laikus körökben egyaránt nagy feltűnést keltett M. Burehessnek, a londoni élettani intézet igazgatójának most megjelent röpirata, amely szigorúan tudományos alapon uj elméletet ad az életről és a halálról. Burchess, aki elismerten hogy számos betegség, testi és szellemi sajátosság, amelyet száz százalékban örökletesnek hittek, részben nem öröklődik, részben pedig pro- filaktikus kezeléssel eltüntethető. Védelmébe veszi az unokatestvérházasságot legnagyobb szaktekintélye a gyakorlati élet- és kimutatja, hogy az ilyen frigyből származó tannak, statisztikai adatokkal alátámasztott hipotéziseket ad és gyakorlati tanácsokkal is szolgál a ma emberének, akit szerinte nem a természet, hanem a modern élet tempója öl meg. Megállapítja, hogy minden ember öngyilkosságot követ el, mert a legnagyobb nemtörődömséggel úgy osztja be életét, hegy szervei a természet által kijelölt idő előtt elhasználódnak. A nagyváros füstös levegője, a narkotikumok, a mindennapos ideg és fájdalomcsillapító háziszerek, a mozi, a transzparensek, a rendszertelen táplálkozás, megannyi méreg, ameiy yő előtt clkoptatja egy-egy szervüket. Egyik legérdekesebb része a röpiratnak az, amely az átöröklés tanát támadja meg. Bur- ehess statisztikai adatokkal és a való életből vett példákkal mutatja ki, hogy az áterökiés- nek egészen a legutóbbi időkig túlságosan nagy fontosságot tulajdonítottak. Megállapították* r utódok semmivel sem mutatnak nagyobb szá zalékban testi és szellemi rendellenességeket, mint egyéb házasságokból származó ivadékok. A tudós rendkívül érdekesen fejtegeti az átlagos emberi életkor változását a legutóbbi években. Mig 1915-ben még 51 és fé), nőknél 53.35 év volt az átlagos életkor, addig ma ez a férfiaknál 39.1, nőknél pedig 42 és fél évre csökkent. Ez a hatalmas méretű esés Burchess szerint kizárólag a technika és az ennek következtében mechanizálódott élet rovására Írandó. A röpirat legszenzációsabb része azonban Tizenhárom muzeam vásárolta meg a tasnádi Bezdány József interziás képeit (Tasnád, junius 15.) Erdélyből ismét egy rendkívül lehetséges magyar művészember jelentkezett. Bezdány Józsefnek hívják. A szilágymegyei Tasnádon lakik, iparművész és a budapesti mintavásáron tűnt fel. Művészi hajlandósága az iparossorsbó! emelte ki, asztalossegéd volt és interziás képek készítésében vonta magára a müértők figyelmét. A budapesti bemutatkozása után munkáiból tizenhárom muzeum vásárolt. Horthy kormányzó felesége egy csodás művű Krisztus-képet vett tőle, József tő- hereeg, Gömbös Gyula honvédelmi miniszter pedig néhány más munkáját váltották magukhoz. A történelmi igazsághoz tartozik, hogy Bezdány József más országban már mostani sikereit megelőzőleg feltűnt. Törökországban kapták fel először a nevét, ahol Kemal p.1'*'" számára készített interziás képeket, illetve egy török vonatkozású történelmi kép elkészítésével bízták meg, amelyet Kernül pasának nyújtottak át ajándékba. Bezdány hosszú idő óta kísérletezett interziás portrékkal is és már elkészítette Horthy Miklós, Károlyi Gyula miniszterelnök, Apponyi Albert gróf és még több közéletü kiválóság arcképét. Ezekben a szilüetszerü interziákbau egészen uj elgondolás vezette a művészt. Az arcok megkapó elevenséggel hatnak s a fotografia pontosságával készültek. Munkatársunknak alkalma volt Bezdány József erdélyi műtermében látogatást tenni, ami nem volt könnyű feladat. Bezdány József álnév mögött ugyanis Keresztessi Samu tasnádi iparművész áll, aki már tiz évvel ezelőtt tehetsége teljes kiforrottságában jelentkezett, de nem akartak tudomást venni róla. Műtermének falai tele vannak alkotásaival, ugyannyira. hogy a falfestés színét sem lehet megállapítani. Ezek a müvek Keresztessi egész fejlődési skáláját visszatük- röztetik. — Ötvenhárom faberakásos képet láthat itt — jelentette ki Keresztessi munkatársunknak — tiz évvel ezelőtt csak két-három tónusu képpel kísérleteztem; ma az összes naturális faszíneket felhasználva. karakter interziákon keresztül jutottam el a legtökéletesebb portré interziákhoz. íme Őfelsége Károly király mellképe, amelynek minden árnyalatát természetes szinü fából állítottam össze. De mennyivel különb dolgokat tudnék én csinálni — tette hozzá Keresztessi rezignáltan — ha gondoskodni tudnék a kétségkívül az az elmélet, amely az egyes szer-1 betevő falatról és meg volnának anyagi eszkö- vek életképességének az életkorhoz való viszo-i2^™ a kivitelhez. Evek óta egy monumentális Sgy érái tényleges hesiéigeiésse! 2í5í,* sTíisif héremhatfi hallgatással valamely kurzuson. Talán korcsolyázni, biciklizni megtanulhat a mester mutatványainak puszta szemlélése révén ? Vegyen 60—SO leiért egy órai romám konvcrzácíós leckét (aszerint,hogy egyedül, vagy másodmagával tanul.) Címét adja le a kiadóba annak megjelölésével, hogy a napnak mely szakában ér reá. „SZAKÉRTŐ“ nyát fejtegeti. így Burchess szerint 25 és 35 év között rendszerint azok halnak meg, akiknek a tüdeje gyönge, 35 és 40 között a máj. lép és ivarszervi bajokra inklinálók nagyrésze végzi életét, 40 és 50 között rendszerint a szervi szívbajosok pusztulnak el. 50 és 55 között a különböző idegbajok végeznek áldozataikkal, 55 és 65 év között pedig a vér- és véredénybetegségek szoktak végezni az emberekkel. A mai idők legnagyobb természettudósa tehát félreérthetetlenül a lélekvándorlás tana mellett foglal állást. Ami az átlagos emberi életkor és általában a normális ember életének meghosszabbítását illeti, erre vonatkozólag a tudós csak két módot ismer. Az egyik a „Back to. Matusalem“ szisztéma, a teljes testi, szelle- mi és környezeti egyszerűséghez, a bibliai idők primitiv életformáihoz való visszatérés, a másik pedig az utópisztikus élet, a pasztilla- táplálkozás és a tecnikának az a foka. amely mellett az ember lehető legminimálisabb muu- fj kateljesitménnyel elégítheti ki igényeit. mükép elkészítéséről álmodozom, de hiányzik hozzá az anyagi lehetőségem. Bizonyos mértékig belátom, magam is hibás vagyok abban, hogy nem tudtam zöldágra vergődni. Nem akartam elhagyni Tasnádot. Kötött a rög. Visszaszöktem Berlinből, hogy édesapám melleit lehessek. Keresztessi Samu, illetve Bezdány József most Iorga és Maniu képeire, majd a lenyűgöző reálizmussal megoldott Ady portréra hívta fel a figyelmemet. Jézus és Mária képe nemcsak kivitelben érdekes, de elgondolásban is és itt látszik meg, hogy Bezdányban a teremtő művész fantáziája is dolgozik, amely belekény- szeritve magát nehéz technikai keretekbe, legyőzi az aprólékos anyagot és annak ellenére is diadalmaskodik. ¥ad népek szexuális és lelki élete. Egy 1931-es expedíció. Róheim Géza: „A csurunga népe“ cimü mü erről számol be a most megj elent könyvében 330 oldalon rengeteg fényképpel, 204 lei Lepa- genál, Kvár. Postán, utánvéttel portómentesen. Festetni, tisztittatni olcsón * jól csakis az UNIÓ-ná), Cluj
