Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-09 / 106. szám

XV. ÉT*. 106. SZÁM.

KeletiUjsxg

Hozzászólások a konverziós

törvényhez

Mik'or a tisztességes adóst és okos hitelezőt kívánó soraimat papirra tettem, meg volt már a konverziós törvény végleges szövege és igy alkalmnnk is volt arra, hogy a törvény keletkezésének okaival és céljával érdemben foglalkozzunk.

Hogy tehát a törvényt világosan és tisztán megértsük, az azt létrehívó okokat is ismertetnünk kell, mert igy értjük csak meg annak célzatát s igy tudjuk azt a köz érdekében helyesen alkalmazni és az adós és hitelező közötti ellentéteket kiküszöbölve a gazdasági életet újabb nagy rázkódtatásoktól megmenteni. Anélkül tehát, hogy a törvény alkotmányellenességét vitatnék, álljanak itt a következők:

Ezt a törvényt a világgazdasági válság hozta létre és az a szükségesség, hogy csak akkor lehet az ország közállapotait rendezni, ha a lakosság túlnyomó többségét képező földmives lakosságot mai nyomorult állapotából kiragadják és megélhetését és boldogulását lehetővé teszik. A törvény intézkedései rendkívüliek, azonban ezeket az intézkedéseket viszont a rendkívüli idők tett& szükségessé és jogossá. Ha nem volna világgazdasági válság és a nemzetközi pénzpiacon nem a bizalmatlanság lenne az uralkodó tényező, úgy lehetett volna a dolgot másképpen is rendezni, amint arról szó is esett, egy nagy külföldi kölcsönből, amivel a megfelelő hitelszervezetet lehetett volna felépíteni, hogy ez elégítse ki hosszú lejáratú és a föld teherbíró képességével arányban állóan ölesé kölcsönökkel a jogos igényeket. Ez azonban nem sikerült, nem, mert a mai viszonyok között az egész világon termelési, bizalmi és hitelválság uralkodik és igy nem maradt más hátra, mint a kényszerű önmagunkon segítés radikális eszközéhez folyamodni.

Ma ez az eszköz jogos is, mert másképpen segíteni nem lehetett, szükséges is, mert a segi tésre igazán az utolsó óra ütött és segítés né] kül az ország alapját képező mezőgazdaság ment volna tönkre, ami beláthatatlan következményeket vont maga után.

De ha közvetlenül a világgazdasági válság hozta is létre, mint egyetlen megoldási módot, ezt a törvényt, akkor is szükséges rövidesen vázolni, vajon mi idézte elő ez ország pár évvel ezelőtt még olyan független és jómódú földmi- vességének és a nagyobb birtokos osztálynak teljes összeroppanását.

Hogy erre a szomorú eredményre nagy be folyása volt a termelési világválságnak és a gabonaárak borzalmas csökkenése mellett a rossz kereskedelmi összeköttetéseknek és elzárkózó vámrendszereknek az kétségtelen, de bogy az összeroppanás ilyen rohamosan következett be, annak már voltak belső okai is. Ilyen belső tényezők a megváltozott viszonyok, a háború alatt és azután a mezőgazdasági konjunktúra virágzásakor megnőtt igények, a hitelviszonyok rendetlensége és a belső tőkeszegénység is. Hogy a megváltozott viszonyok befolyással vol- tak a mezőgazdaság összeomlására, vita feletti, mert az agrárreform az addigi birtok megoszlás rohamos felforgatásával a termelési rendét borította fel. Az addig jómódú és független nagy, vagy nagyobb birtokosból, vagy.kis, vagy kisközép birtokos lett, mig a cselédsorban volt, vagy a sajátja mellett részes művelést is űző kisbirtokosból hirtelen önálló gazda vált, azonban az átmenetnélküli változáshoz alkalmazkodni alig pár százalék tudott. A volt nagybirtokos igényei is jórészben megmaradtak, bár •magasabb értelmiségének és műveltségének természetes folyamányaként sokról letudott mondani. Hogy azután az agrárreform káros következményeit elkerülje a volt nagy, vagy középbirtokos mentési célokra kölcsönöket vett fel, később pedig azért vette a hitelt igénybe, hogy hasznos befektetéseket tegyen és igy pótolja a volt nagyobb birtok elmaradt több jövedelmét. . /

Ebben az időben a mezőgazdasági termékek 'ára magas volt, tehát nem volt nagy a lej belső vásárló ereje és mert sem az adós. sem a hitelező nem gondolt és nem is gondolhatott, hirtelen változásra, a hitelező könnyen adott és a gazda könnyen vett igénybe rövid lejáratúnak elgondolt, de igazán nem mezőgazdasági jellegű

sége és bár a kamatláb is szállott, a föld -nláiV nem bírta el a csökkent kamatot sem és aá egész mezőgazda osztály fizetésképtelenné vált. Hogíy,. ezeken a tényezőkön kívül a hitel rendetlensége is nagy mérvben siettette a válság bekövetkeí- tét, azkétségtelen. Ugyanis az országban igazi mezőgazdasági hitelszervezet nincsen és mert a. föld csak egyszer terem egy évben, a gazda nem úgy,,mint a folyton termelő iparos és kereskedő, nem képes megbirkózni a rövidlejáratú és tűi drága kölcsönökkel. Már pedig a kölcsönök kizárólag rövidlejáratu és tűin.vomórészben nagyon drága kölcsönök voltak, hiszen a 48%-öl, pénz sem volt ritka. Amikor pedig a kamáí esett és végre a kamattörvény szabályozta â Uolgot. már minden késő volt, mert ekkorra végt- veszedelem érte a termelést a gabona és állai- rak borzasztó csökkenésével és a munkaalkat* mák teljes megszűntével.

A végveszedelem azután az erkölcsökre ié romboló hatással volt. mert a végrehajtások és, átverések özöne elvadította a népet és azok eréS- ménytelenségén felbátorodva többé fizetni sem aka rtak.

így vált azután a gazdasági nyomor az állam rendét felbontással fenyegető veszedelemmé és ezért volt indokolt a bajnak gyökeres orvoslására rendkívüli intézkedéseket téve megalkotni a mezőgazdasági konverziós törvényt. A törvényhozás kötelességet vélt teljesíteni a réfi.r" dez.ési lehetőségek szabályozásával, most azután, a két nagy tábor, a hitelező és adós tábor, köter. lessége a törvény holt betűit élő valósággá tévé a kibontakozás helyes útját megkeresni és egy.-, mást megértve oköSáff és tisztességesen rendelni a dolgot, hogy a töke ne vesszen el és a fizetésképtelen adósból n maga lábán megálló és jövőbeni hitelt feltétlenül kiérderqlő szabad ember legyen újra. A/jfürvény rendezni akarja akr gazdasági viszonyokat és szabályokat állít fáj* Ezek a mezőgazdaság életének végszükségébe^ hozott szabályok rendkívüliek, de éppen a rendki viili viszonyok azok. amelyeknek a hitelezők és adósok egymásra találását és úgy az adósök, mint a.hitelezők egyöntetű eljárásra szervezk|r„ dósét kell eredniértyípt'niök, hogy tehát ne ellenségként. hanem egyniás baját, gondját okosan mérlegelve, egymás!’megértve gyorsan és még- föntoltan találják meg a kibontakozás útjait. "

Szervezkedniük;iţfţjî a hitelezőknek a megáss tő megoldásra és szervezkedni köfelesek a* adások az egyöntetű tisztességes és gyors eljárásra, amikre a törvény megadja a lehetőséget éft amely lehetőséget a közös eéi. a gazdasági vadság megoldása érdekéhen úgy a hitelezőnél, mint az adósnak keresnie kell és megtalálnia könnyű.

T)r. Gdbnn.yi Imre.

 Mezőgazdasági Bank és Takarékpénztár

mérlege

A Mezőgazdasági Bank és Takarékpénztár r. t. (luj-Kolozsvár igazgatósága f. hó 5 én tartotta mérleg megállapító ülését, gróf Béldi Kálmán igazgatósági elnök elnökletével. Az igazgatóság — az általános gazdasági helyzet Figyelembe vételével - elsősorban a tartalékok szaporításával az intézet belső erejének üreg erősítését tartotta szem előtt és egyhangúan arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ;Í!lSt. évben elért 8,546-584 leies eredményből tlinóban 10,036.040) elsősorban a kétes követelések tartalékja dotáltassék 5,580.080 leid. Az. ezenfelül fennmaradó nyereségből a részvényeseknek 5%-os osztalékra 2,080 880 lei kifizetését indítványozza,' mig a rendes tartalékalapot i’00.000 leiéi, a nyugdíjalapot 200.680 leiéi ki várija szaporítani és «3 igazgatóság alapszó- bályszerii illetményeinek levonása után fenn maradó 346.584 leinek pedig az 1932-ik üzletév számlájára való elővezetésére tesz indítványt.

A mérleg tételei minden vonatkozásban az intézet nagy teljesitő képességét bizonyítják. Ez a körülmény azzal magyarázható, höily az intézet főrészvényesei az ügy vezetőséggel karöltve, az elmúlt évek folyamán mindenkor szem előtt tartották, hogy az intézetre bízott idegen tőkék — főleg betétek az intézét sa: ját vagyonával a gondos üzletvezetés , által megkívánt megfelelő arányban legyének és épen ezért, az intézet fejlődésével lépest tartva, iöbbizben tőkeemelést vittek keresztül. Ezen előrelátó üzletvitelről tanúskodnak az 1931-ik évi mérleg adatai is, melyek szerint a 202 millió leit kitevő idegen tőkék mellett 65 millió lei saját tökével rendelkezik az intézet, nem szólva

hód

Uot b'5 V ri;

zsvg-' ţ

arról, hogy az eg.vek’áktivumok óvatos érték:®« lésével még további jelentős tartalékokkal is leltet számolni. Ha az ilymódon' mutatkozó, belső erőket: saját tőkéket és egyéb tartalék»-, kát számításba vesszük, úgy kitűnik, hogy az- intézet abban a kiváltságos helyzetben van, miszerint az idegen tőkék a saját tőkéknek alig háromszorosát teszik ki. Ez világossá teszi azt, hogy az intézetre bízott idegen tőkék biztonsagáról' a legkonzervativebb elvekén is túlmenően történt gondoskodás az intézet vezetőség« részéről.

Az intézet ezen kitűnő struktúrájával ma-, gyarázható, hogy bár a betétesek az intézettel szemben — az elmúlt év második felében bekövetkezett világgazdásági események hatása., alatt fokozottabb igényeket támasztottak, mégis sikerült — az ügyfelek legelőzékenyebb kiszolgálása mellett — a betételvonásokat kizárólag a saját disponibilitásából fedezni, amellett. hogy a betétállomány mindenkor a rendelkezésre álló készpénzzel és mobilváltökkal teljes összegében fedezve volt. Az intézet ezen. figyelmet érdemlő pénzügyi felkészültsége az előrelátó és gondos üzleti politikának köszönhető, minthogy a betétesek által gyümölcsű» zésre rábízott tőkéket mindig rövid lejâTatfl. mobilkihelyezésekbe fektette. Ez teszi érthetővé, hogy a. közönség bizalma változatlanul kedvező az intézettel szemben, amit bizonyít az is. hogy újabb betétek elhelyezés© már az elmúlt év utolsó hónapjaiban megkezdődött é$ â folyó évben még fokozottabb mértéiben folytatódott.

Felsmlitést érdemel az i», hogy az intézet vezetősége már az elráult év elején számolt «

I

kölcsönöket. A nagyobb birtokost illetően tehát ez vólt a helyzet, mig a kisgazdákra nézve a megnőtt igények parancsolták az iramot, azok az igények, amelyeket korlátozni, amikről lemondani többé egyik sem tudott. A kisemberén valóságos épitési láz vett erőt és legtöbbször erre a célra vette fel a magas kamatú kölcsönöket. Felvette, hogy építsen, javítson és abban a tudatban, hogy az állat és gabona árak mindig egyszinten maradnak és igy módja lesz a tartozást bármikor visszafizetni. l)e a kisember legtöbbször rosszul számított, mert a felvett kölcsön a szándékolt célra nem volt elégséges és igy akkor adta el állatait, amikor a bankban első lejárata volt, vagy vett fel niás intézettől kölcsönt és igy halmozott adósságot adósságra, aminek eredményében teljesítő képessége esők kent le. Emellett úgy a ruházkodás, mint az éE kezes terén is nagy volt a változás, amit kizárólag a háború következményének kell tulajdonítani. Hiszen a háhoruelőtti boeskort a hak- kanes és csizma, a hi brava lót és házisviőttes harisnyanadrágot pedig a gyári posztó váltotta fel a legtöbb helyen, mig egy-cgy esküvő vagy más falusi mulatság sokszor tízezrekbe került. Az ország füldmives lakosságának túlnyomó része a háború előtt igen kevés húst fogyasztott, de a háborúban a katona megszokta az állandó húsfogyasztást és erről a megváltozott viszonyok között sem szívesen mondott le, amivel a háztartási költségek tetemes gyarapodása* kü vetkezett lie.

A jó viszonyok között a pénzintézetek hosz- szu időn át kapták a magas kamatokat és inert a földárak a szabadforgalomban az ál lát és tér ményáraknak megfelelően magasak voltak, a hítelnyiijtásnál a legbiztosabb alapnak n földet vették és ű (í holdra mertek sokszor őft (ÍÖ.OOú lejnyi kölcsönt adni.

Közben azonban a termelési eredmények az. egész világon megváltoztak és elsősorban a búza és egyélib gabonaárak kezdtek esni, majd áz állatárak is csökkentek, azonban sem az ipari cikkek ára, sem a termelési költségek nem szállót lak megfelelő mértékben. Igy csökkent azután fokról-fokra minden mezőgazda teljesítő képesT— - ------------ - ■mi ------------------