Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-09 / 106. szám

XV. ÉT*. 106. SZÁM. KeletiUjsxg Hozzászólások a konverziós törvényhez Mik'or a tisztességes adóst és okos hitelezőt kívánó soraimat papirra tettem, meg volt már a konverziós törvény végleges szövege és igy alkalmnnk is volt arra, hogy a törvény keletke­zésének okaival és céljával érdemben foglalkoz­zunk. Hogy tehát a törvényt világosan és tisztán megértsük, az azt létrehívó okokat is ismertet­nünk kell, mert igy értjük csak meg annak cél­zatát s igy tudjuk azt a köz érdekében helyesen alkalmazni és az adós és hitelező közötti ellen­téteket kiküszöbölve a gazdasági életet újabb nagy rázkódtatásoktól megmenteni. Anélkül te­hát, hogy a törvény alkotmányellenességét vi­tatnék, álljanak itt a következők: Ezt a törvényt a világgazdasági válság hoz­ta létre és az a szükségesség, hogy csak akkor lehet az ország közállapotait rendezni, ha a la­kosság túlnyomó többségét képező földmives la­kosságot mai nyomorult állapotából kiragad­ják és megélhetését és boldogulását lehetővé te­szik. A törvény intézkedései rendkívüliek, azon­ban ezeket az intézkedéseket viszont a rendkí­vüli idők tett& szükségessé és jogossá. Ha nem volna világgazdasági válság és a nemzetközi pénzpiacon nem a bizalmatlanság lenne az ural­kodó tényező, úgy lehetett volna a dolgot más­képpen is rendezni, amint arról szó is esett, egy nagy külföldi kölcsönből, amivel a megfelelő hi­telszervezetet lehetett volna felépíteni, hogy ez elégítse ki hosszú lejáratú és a föld teherbíró képességével arányban állóan ölesé kölcsönök­kel a jogos igényeket. Ez azonban nem sikerült, nem, mert a mai viszonyok között az egész vi­lágon termelési, bizalmi és hitelválság uralko­dik és igy nem maradt más hátra, mint a kény­szerű önmagunkon segítés radikális eszközéhez folyamodni. Ma ez az eszköz jogos is, mert másképpen segíteni nem lehetett, szükséges is, mert a segi tésre igazán az utolsó óra ütött és segítés né] kül az ország alapját képező mezőgazdaság ment volna tönkre, ami beláthatatlan következ­ményeket vont maga után. De ha közvetlenül a világgazdasági válság hozta is létre, mint egyetlen megoldási módot, ezt a törvényt, akkor is szükséges rövidesen vá­zolni, vajon mi idézte elő ez ország pár évvel ezelőtt még olyan független és jómódú földmi- vességének és a nagyobb birtokos osztálynak teljes összeroppanását. Hogy erre a szomorú eredményre nagy be folyása volt a termelési világválságnak és a gabonaárak borzalmas csökkenése mellett a rossz kereskedelmi összeköttetéseknek és elzár­kózó vámrendszereknek az kétségtelen, de bogy az összeroppanás ilyen rohamosan következett be, annak már voltak belső okai is. Ilyen belső tényezők a megváltozott viszonyok, a háború alatt és azután a mezőgazdasági konjunktúra virágzásakor megnőtt igények, a hitelviszonyok rendetlensége és a belső tőkeszegénység is. Hogy a megváltozott viszonyok befolyással vol- tak a mezőgazdaság összeomlására, vita feletti, mert az agrárreform az addigi birtok megosz­lás rohamos felforgatásával a termelési rendét borította fel. Az addig jómódú és független nagy, vagy nagyobb birtokosból, vagy.kis, vagy kisközép birtokos lett, mig a cselédsorban volt, vagy a sajátja mellett részes művelést is űző kisbirtokosból hirtelen önálló gazda vált, azon­ban az átmenetnélküli változáshoz alkalmaz­kodni alig pár százalék tudott. A volt nagybir­tokos igényei is jórészben megmaradtak, bár •magasabb értelmiségének és műveltségének ter­mészetes folyamányaként sokról letudott mon­dani. Hogy azután az agrárreform káros kö­vetkezményeit elkerülje a volt nagy, vagy kö­zépbirtokos mentési célokra kölcsönöket vett fel, később pedig azért vette a hitelt igénybe, hogy hasznos befektetéseket tegyen és igy pó­tolja a volt nagyobb birtok elmaradt több jöve­delmét. . / Ebben az időben a mezőgazdasági termékek 'ára magas volt, tehát nem volt nagy a lej belső vásárló ereje és mert sem az adós. sem a hitele­ző nem gondolt és nem is gondolhatott, hirte­len változásra, a hitelező könnyen adott és a gazda könnyen vett igénybe rövid lejáratúnak elgondolt, de igazán nem mezőgazdasági jellegű sége és bár a kamatláb is szállott, a föld -nláiV nem bírta el a csökkent kamatot sem és aá egész mezőgazda osztály fizetésképtelenné vált. Hogíy,. ezeken a tényezőkön kívül a hitel rendetlensége is nagy mérvben siettette a válság bekövetkeí- tét, azkétségtelen. Ugyanis az országban igazi mezőgazdasági hitelszervezet nincsen és mert a. föld csak egyszer terem egy évben, a gazda nem úgy,,mint a folyton termelő iparos és kereskedő, nem képes megbirkózni a rövidlejáratú és tűi drága kölcsönökkel. Már pedig a kölcsönök ki­zárólag rövidlejáratu és tűin.vomórészben na­gyon drága kölcsönök voltak, hiszen a 48%-öl, pénz sem volt ritka. Amikor pedig a kamáí esett és végre a kamattörvény szabályozta â Uolgot. már minden késő volt, mert ekkorra végt- veszedelem érte a termelést a gabona és állai- rak borzasztó csökkenésével és a munkaalkat* mák teljes megszűntével. A végveszedelem azután az erkölcsökre ié romboló hatással volt. mert a végrehajtások és, átverések özöne elvadította a népet és azok eréS- ménytelenségén felbátorodva többé fizetni sem aka rtak. így vált azután a gazdasági nyomor az ál­lam rendét felbontással fenyegető veszedelem­mé és ezért volt indokolt a bajnak gyökeres or­voslására rendkívüli intézkedéseket téve megal­kotni a mezőgazdasági konverziós törvényt. A törvényhozás kötelességet vélt teljesíteni a réfi.r" dez.ési lehetőségek szabályozásával, most azután, a két nagy tábor, a hitelező és adós tábor, köter. lessége a törvény holt betűit élő valósággá tévé a kibontakozás helyes útját megkeresni és egy.-, mást megértve oköSáff és tisztességesen rendel­ni a dolgot, hogy a töke ne vesszen el és a fize­tésképtelen adósból n maga lábán megálló és jövőbeni hitelt feltétlenül kiérderqlő szabad em­ber legyen újra. A/jfürvény rendezni akarja akr gazdasági viszonyokat és szabályokat állít fáj* Ezek a mezőgazdaság életének végszükségébe^ hozott szabályok rendkívüliek, de éppen a rend­ki viili viszonyok azok. amelyeknek a hitelezők és adósok egymásra találását és úgy az adósök, mint a.hitelezők egyöntetű eljárásra szervezk|r„ dósét kell eredniértyípt'niök, hogy tehát ne ellen­ségként. hanem egyniás baját, gondját okosan mérlegelve, egymás!’megértve gyorsan és még- föntoltan találják meg a kibontakozás útjait. " Szervezkedniük;iţfţjî a hitelezőknek a megáss tő megoldásra és szervezkedni köfelesek a* adá­sok az egyöntetű tisztességes és gyors eljárásra, amikre a törvény megadja a lehetőséget éft amely lehetőséget a közös eéi. a gazdasági vad­ság megoldása érdekéhen úgy a hitelezőnél, mint az adósnak keresnie kell és megtalálnia könnyű. T)r. Gdbnn.yi Imre. Â Mezőgazdasági Bank és Takarékpénztár mérlege A Mezőgazdasági Bank és Takarékpénztár r. t. (luj-Kolozsvár igazgatósága f. hó 5 én tartotta mérleg megállapító ülését, gróf Béldi Kálmán igazgatósági elnök elnökletével. Az igazgatóság — az általános gazdasági helyzet Figyelembe vételével - elsősorban a tartalékok szaporításával az intézet belső erejének üreg erősítését tartotta szem előtt és egyhangúan arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ;Í!lSt. évben elért 8,546-584 leies eredményből tlinó­ban 10,036.040) elsősorban a kétes követelések tartalékja dotáltassék 5,580.080 leid. Az. ezen­felül fennmaradó nyereségből a részvényesek­nek 5%-os osztalékra 2,080 880 lei kifizetését indítványozza,' mig a rendes tartalékalapot i’00.000 leiéi, a nyugdíjalapot 200.680 leiéi ki várija szaporítani és «3 igazgatóság alapszó- bályszerii illetményeinek levonása után fenn maradó 346.584 leinek pedig az 1932-ik üzletév számlájára való elővezetésére tesz indítványt. A mérleg tételei minden vonatkozásban az intézet nagy teljesitő képességét bizonyítják. Ez a körülmény azzal magyarázható, höily az intézet főrészvényesei az ügy vezetőséggel kar­öltve, az elmúlt évek folyamán mindenkor szem előtt tartották, hogy az intézetre bízott idegen tőkék — főleg betétek az intézét sa: ját vagyonával a gondos üzletvezetés , által megkívánt megfelelő arányban legyének és épen ezért, az intézet fejlődésével lépest tartva, iöbbizben tőkeemelést vittek keresztül. Ezen előrelátó üzletvitelről tanúskodnak az 1931-ik évi mérleg adatai is, melyek szerint a 202 mil­lió leit kitevő idegen tőkék mellett 65 millió lei saját tökével rendelkezik az intézet, nem szólva hód Uot b'5 V ri; zsvg-' ţ arról, hogy az eg.vek’áktivumok óvatos érték:®« lésével még további jelentős tartalékokkal is leltet számolni. Ha az ilymódon' mutatkozó, belső erőket: saját tőkéket és egyéb tartalék»-, kát számításba vesszük, úgy kitűnik, hogy az- intézet abban a kiváltságos helyzetben van, mi­szerint az idegen tőkék a saját tőkéknek alig háromszorosát teszik ki. Ez világossá teszi azt, hogy az intézetre bízott idegen tőkék biztonsa­gáról' a legkonzervativebb elvekén is túlme­nően történt gondoskodás az intézet vezetőség« részéről. Az intézet ezen kitűnő struktúrájával ma-, gyarázható, hogy bár a betétesek az intézettel szemben — az elmúlt év második felében bekö­vetkezett világgazdásági események hatása., alatt fokozottabb igényeket támasztottak, mégis sikerült — az ügyfelek legelőzékenyebb kiszolgálása mellett — a betételvonásokat kizá­rólag a saját disponibilitásából fedezni, amel­lett. hogy a betétállomány mindenkor a ren­delkezésre álló készpénzzel és mobilváltökkal teljes összegében fedezve volt. Az intézet ezen. figyelmet érdemlő pénzügyi felkészültsége az előrelátó és gondos üzleti politikának köszön­hető, minthogy a betétesek által gyümölcsű» zésre rábízott tőkéket mindig rövid lejâTatfl. mobilkihelyezésekbe fektette. Ez teszi érthető­vé, hogy a. közönség bizalma változatlanul ked­vező az intézettel szemben, amit bizonyít az is. hogy újabb betétek elhelyezés© már az elmúlt év utolsó hónapjaiban megkezdődött é$ â folyó évben még fokozottabb mértéiben folytatódott. Felsmlitést érdemel az i», hogy az intézet vezetősége már az elráult év elején számolt « I kölcsönöket. A nagyobb birtokost illetően tehát ez vólt a helyzet, mig a kisgazdákra nézve a megnőtt igények parancsolták az iramot, azok az igények, amelyeket korlátozni, amikről le­mondani többé egyik sem tudott. A kisemberén valóságos épitési láz vett erőt és legtöbbször erre a célra vette fel a magas kamatú kölcsö­nöket. Felvette, hogy építsen, javítson és abban a tudatban, hogy az állat és gabona árak min­dig egyszinten maradnak és igy módja lesz a tartozást bármikor visszafizetni. l)e a kisember legtöbbször rosszul számított, mert a felvett köl­csön a szándékolt célra nem volt elégséges és igy akkor adta el állatait, amikor a bankban első lejárata volt, vagy vett fel niás intézettől kölcsönt és igy halmozott adósságot adósságra, aminek eredményében teljesítő képessége esők kent le. Emellett úgy a ruházkodás, mint az éE kezes terén is nagy volt a változás, amit kizá­rólag a háború következményének kell tulajdo­nítani. Hiszen a háhoruelőtti boeskort a hak- kanes és csizma, a hi brava lót és házisviőttes ha­risnyanadrágot pedig a gyári posztó váltotta fel a legtöbb helyen, mig egy-cgy esküvő vagy más falusi mulatság sokszor tízezrekbe került. Az ország füldmives lakosságának túlnyomó része a háború előtt igen kevés húst fogyasztott, de a háborúban a katona megszokta az állandó húsfogyasztást és erről a megváltozott viszo­nyok között sem szívesen mondott le, amivel a háztartási költségek tetemes gyarapodása* kü vetkezett lie. A jó viszonyok között a pénzintézetek hosz- szu időn át kapták a magas kamatokat és inert a földárak a szabadforgalomban az ál lát és tér ményáraknak megfelelően magasak voltak, a hítelnyiijtásnál a legbiztosabb alapnak n földet vették és ű (í holdra mertek sokszor őft (ÍÖ.OOú lejnyi kölcsönt adni. Közben azonban a termelési eredmények az. egész világon megváltoztak és elsősorban a búza és egyélib gabonaárak kezdtek esni, majd áz ál­latárak is csökkentek, azonban sem az ipari cik­kek ára, sem a termelési költségek nem szállót lak megfelelő mértékben. Igy csökkent azután fokról-fokra minden mezőgazda teljesítő képes­T— - ------------ - ■mi ------------------

Next

/
Thumbnails
Contents