Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)
1932-05-06 / 104. szám
4 KuETíUfsm XV. «VF. 104. SZÁM. Békéscsabán, a magyar lutheránusok Rómájában — Harmadik közlemény. — <Békéscsaba, áprilia hó végén.'» Nagyon szép Békéscsabán. a Hősok Temetője. Egyike Magyarország (legszebben és legjobban gondozott hősi temetőjének, j 1917-ben létesítette az akkor még nagy község elöljárósága a társadalom bevonásival, 1.650 négyszögöl te- I mieten, lfl.000 aranykorona költséggel. A békéscsabai HÖ:ök Temetőjében összesen 728 Ikőai halott alussza örök álmát., van közöttük 189 ma- [gyár, 195 román, 89 orosz, lé szerb, 13 olasz, 12 német jés 6 ismeretlen nemzetiségű katona. A 105 román katona holttestét a román megszállás »alatt a tiszai vörös harcok után temették itt el. Minden síron egyforma kösiremlék, ugyanazon [mintára és ugyanolyan felirásu emlékszoborral. Békéscsaba az iskolaváros Békéscsabát iskolavárosnak lehet minősíteni. Reggel nyolc óra előtt látni lehet, hogyan özönlenek be a »vasúttól, a környékbeli tanyáiéról és különböző községekről a kis tanulók és diákok, akik a város különböző iskoláiban nyernek oktatást. Békéscsaba város 600.000 pengő költséggel felépítette a Korán fcífy Zsuzsámra“ állami leányliceom impozáns épülettömbjét, kibővítette és átalakította a községi polgári leányiskola és községi tanonciskola épületeit, úgy a bel-, mint a külterületeken népiskolákat és óvodákat épített, megszervezte és elhelyezte a községi felsőkereskedelmi fiúiskolát, az lS23-ban szervezett állami felsőmezőgazdtsági fiúiskola részére pedig *5 ka- tasztráUs hold földet adott gyakorlati szakoktatás cél- ; jaira. Ugyanott lehetővé tette egy meteorológiai állomás felállítását és telszerelését. 1925-ben megnyitotta a leányiparos tanonciskolát. Végül kibővítette az állami gazdasági szakiskolát és ugyanott modern igazgatói lakást és melléképületeket épített. Palotaszerüen kiépítette és átalakította a városháza épületét, mintegy 300.0QC pengő költséggel. Uj, szép vasútállomás épül. Burkolt közutelnak terjedelmét az utolsó tiz év alatt 1,200.000 pengő költséggel 9 kilométerről 27 kilométerre növelte és azonkívül 9 kilométer hosszú beton gyalogjárót épített, 150.000 pengő költséggel. Befejezéshez közeledik a városi közkórház kibővítése, szülészeti osztállyal, amely 550.000 pengő költséget jelent. Folyamatban van a M.A.V. pályaudvarának a kibővítése és uj felvételi épület emelése, ez utóbbi 600.000 .pengő költséggel. Ez azonban már az állami beruházások számlájára történik. Ugyancsak az államkincstár építette fel a póst* és a járásbíróság modern stílusa, szép, emeletes épületeit. Nagyszabása magánépitkezések is voltak. A középitkezésekkel természetesen lépést tartott a magántőke vállalkozása, amennyiben ugyancsak az utolsó elmúlt öt esztendő alatt, diszes, modern és szépen berendezetett, emeletes, szép házakat építettek maguknak az egyes érdekképviseletek és pedig Időbeli sorrendben az iparosok, a kereskedők, a kisgaadák, továbbá architektúrái szempontból Is figyelmet érdemlő építkezés a „Zsidó Aggok Otthona" és a „Csaba Mozgó“ épület Végül nagyban emelik a városias külsőt a római kathollkus egyház háromemeletes bérpalotái, nemkülönben a Békésmegyei Kereskedelmi Bank, valamint a Magyar Olaszbank békéscsabai fiókjának kétemeletes székházai. Hogy gazdálkodik a váró* vezetősége.. A város vagyona ezidő szerint 9,071.731-82 pengő, adóssága pedig 2,960.517.36 pengő, ebből a törlesztései kölcsön 452.708 dollár, vagyis 2,603.072 pengő. A város jövedelmi forrásai, ingatlanainak jövedelme és pedig ház- és területbérek, öntözött rét, bolgár kertészet, és vlllamosmü hozama, jogok, javadalmak, az Ingatlan haszonbér csökkenését kiadásainak csők-1 kentésével egyenlíti ki. i Békéscsaba költségvetésének rendbehozatalára eddig még nem volt szükség, mert az mindig rendben volt. Az általános gazdasági helyzet rosszabbodásával a város vezetősége azonban igyekezett nemosak a folyö kiadásoknál, hanem az elhatározott beruházásoknál is megtakarításokat elérni, igy a városi közkőrház sebészeti pavillonjának építési költségeit is sikerült az elő-! irányzottal szemben 316.000 pengővel mérsékelni. Költségvetési deficit ez Ideig még nem volt Békés- , osabán és előreláthatóan nem is lesz, jóllehet, a város; 50 százalékos községi pótadót meghaladó mértékben sohasem vette igénybe polgárainak teherblroképességét, sőt a pótadónak ezt a mértékét is lényegesen csökkentené a szorosan vett és a városra hárított állami feladatok költségének megszüntetése, illetve visszavállalása, A városnak legközeletüá, programmját képezi, egy fertőtlenítő intézet, dispenzar felállítása, egy napközi otthon, és óvóda felépítése, útburkolások, kútfúrások. Miit tett és tesz Békéscsaba a szegényekért Békéscsaba város vezetősége nagy munkát végzett és végez a szegény-segélyezés terén is. 610 szegénysorán elemi Iskolás gyermek naponta 10 órai tej és kenyér segélyt kap. A város éjszakai menedékhelyén havonta ötven személy (átutazó szegény) fordul meg, akik teljesen díjmentesen legfeljebb 48 órát ott tartózkodhatnak. A két városi lnségkonyháfcin naponta 670-en étkeznek. A téli Inségsegélyezés során, 2639 családfő, 6139 családtaggal, összesen 8.778-an részesültek nagyobbrészt munka ellenében hatósági támogatásban. Ezek között kiosztott a város 2.101 mázsa kenyérlisztet, 95 mázsa zsírt, és 7.800 mázsa tűzifát. Karácsonykor fejenként 1 pengő, husvétkor pedig a családfő 1 pengő, a családtagok 50 fillér készpénzbeli segélyben is részesültek. Az Iskolás gyermekek karácsonyi felruházása során 350 gyermeket, 160 felnőttet ruhaneművel és lábbelivel láttak el Gyógyszersegélyben, hábasegélyben, lakbérsegélyben, Békéscsaba város l.OpO pengőt fizetett ki. Száztíz szellemi inségnmnkás háromhetes felváltással dolgozott a különböző városi hivatalokban. Jánossy Gyuláné, a polgármester feleségének .elnöklete alatt álló Békéscsabai Nöegylet bárom hónapon keresztül körülbelül 100 család (a legkisebb négytagú), részére ebédeltetést akciót rendezett, amelyet magán- házaknál bonyolítottak le, ahonnan az igénylők az ebédjeiket kihordták. Ez a Nőegylet azonkívül a tél folyamán tűzifasegélyben is részesítette a családokat és 150 szegény gyermeket ruházott fel. Hasonlóan nemes fáradozást fejtett ki, a békéscsabai Szociális Missziós Társulat is, amelynél naponta 158 gyermek kap élelmet és nem maradt mögötte a jótékonykodásban a* Evangélikus Nőegylet sem, amely külön is és a többi jótékonysági intézményekkel együttesen Is siet a szü- kölködök segítségére. Lutheránus Róma. Békéscsaba legjellemzőbb és legnagyobbszerü épülete az ág. h, ev. Nagytemplom. Hatalmas méretei messziről kimagaslanak a város épületei közül és éppen úgy hozzátartozik a lutheránus Róma fogalmához, mint a debreceni Nagytemplom a kálvinista Rómáéhoz, Ea a magyar evangélikusok legnagyobb temploma és a protestáns templomok közül, csak a debreceni múlja felül. 1807—1824-ig épült, mintegy 500.000 forint költséggel és körülbelül ugyanannyi akadállyal. Építészeti remekmű, A templomon 20 nagy és 20 kisebb ablak található, 480 nyíló szárnnyal éa 2640 ablaküveggel. Orgonája is hatalmas, 32 fó- és 32 zenei mellékváltozata van. Felváltva tőt- és magyarnyelvű laten tisztele tokét tartanak benne. Befogadó képessége 6000 ember. Ez a nagy templom mélyen bevésődött a vallásos hitéhez ragaszkodó csabai evangélikus nép lelki világába. A kéttornyú római katolikus templom szintén monumentális kivitelű, uj { pület. XII. századbeli gótstilu?-. ban 1907-től 1910-ig, a liistemplom helyén, 300.000 arany korona költséggel épült. Több mint 3000 ember fér el benne. normandiai utifeápefe Irta; Báthorí Ferenc Hej — sóhajtottam búcsút mondva Orleans városnak — csak már minél előbb Trouvilla-ban lehetnék! Madridtól, a hőség miatt a szememet se hunytam be egész Orleánsig, Orleánsban pedig az Orleánsi szűz nem hagyott aludni. Minek is szemléltem olyan sokáig e csodás leány szobrát: A szoborba vésett remek jelenetek, amelyek e hős nő életét mutatják, egymásután vonulnak el éjjel szemem előtt. Láttam a fa alatt teheneit őrző ábrándos parasztleányt, amint az ég felé tekint és szent fogadást tesz, hogy majd hazájának szen- i -teli életét, megjelent előttem páncélba öltözött férfias alakja, midőn kivont karddal, délceg lovon ülve buzdítja társait; láttam rabruhában, bilincsekbe verve, a bírái előtt, akik ártatlanul halálra Ítélték s végül, amint égre tekint s a fakereszttel kezében a máglyára fellép. Ki hitte volna, hogy ötszáz évvel később a különben roppant csendes városkában az Orleans! szűz ment meg nem egy kereskedőt. A fényes üzletek kirakataidban alig találhatunk olyan árucikket, amelyen rajta ne yolna az Orleánsi szűz, sőt még a eőtartón s az asztal- ■ kendőn is ott látjuk mindenütt érdekes alakját. Szóval Orleánsban az Orleánsi szűz, épugy, mint Pizában a nagy görbe torony, valósággal éltetője a kereskedeleminek. Termék-ny mezőkön halad a vonatunk folyton nyugat felé. A Bordeauxtól csaknem Orleáneig nyúló szöl- lóíöldek helyett itt már mindenütt a gabona hullámzik, ahol — amint mondák — kétszer is aratnak. Mig igy szemlélem a tengerként hullámzó arany kalászodat, a csak két órára eső világváros: Párizs jutott az eszembe, ahol egykor ifjú, ábrándos lélekkel másfél évig szövögettem merész terveimet. Üdvözöllek, Párizs, ábrándok tanyája, amely azért vonzasz magadhoz annyi sok álmodozó ifjút, hogy a nyomort megis- merve — kiábrándulhasson! Amint igy merengek a Párizsban töltött idők emlékein, egyszerre csak megpillantom a hegy alján Rouen-t. A Szajna két patrján fekvő régi város komor palotái oly busán szemlélik a Szajna vizében repedt homlokukat, mint a sokat átélt, tisztes agg nők szokták, valahányszor a szobájuk tükre előtt állnak. Ezer évvel előbb, mikor a normannok itt letelepedtek, legfeljebb a viking hajók jártak fel a Szajnán, mig ma nsm találunk e gyarló földgömböu olyan müveit népet, amelynek a hajói itt meg ne fordulnának. A norvég hajóró» fát, vasat és jeget raknak ki a partra, a svéd hajó acélhengerekkel s apró kőkockákkal ép most érkezett meg, mig az Algirből jött hatalma* gőz hajó gyapjút és bort hozott a Szajnán Roucnba, Rouen a templomok igazi hazája. Oly remek templomot mint a hétszáz éves roueni Notre-Dame vágj* pedig a komor, roppant Imponáló Saint Quen temploma, nem találtam sehol barangolásomban. Órákig nem tudtam levenni a szemem e két óriásról, amelyeknél mélyebb hatást még semmi se tett rám. Pedig megbámultam, utazásom közben, a természet s az emberek nem egy alkotását. Meghatott a Nordkap és a csodás Mont Blanc roppant nagyságával, elmerengve bámultam a 145 méter magas piramisról Egyiptom szokatlan, bü bájos, világát, de egyik se keltett bennem olyan igaz és mély érzelmeket, mint amilyet a roueni templomok keltettek. Eddig azt tanultam, hogy a költészet a legnagyobb művészet, mivel minden művészetet egyesit magában: de a Sannt-Queni templom belsejében még csodarabban egyesül mind az öt művészet. Az építészet e páratlan remeke — amelynek belsejét a leg izebh szobrok és festmények diszitik — csodás összhangba olvad az ének- és zenével. A templomok után főkép a temető vonzott e városban. Aki azt hiszi, hogy a francia temetők is époly rideg helyek, mint aminöket Keleten általában látunk, csalódva józanodik ki csakhamar hitéből. A négy lábor álló s uccákat alkotó, kis üvegházfélék — amelyek két három méternyi magasak — valami fénylő városka hatását teszi ránk. A kis üvegházak elzárt belsejében, amelyeknek tetején ott fénylik a kis keresztvirágok, gyertyák és feszületek vannak, azonkívül mindegyikben a meghalt arcképe. Mint az ősidőkben eltemették a halottal kedvenc eszközét Is, úgy látjuk itt a gyermekek kedvelt játékszerét. A roppant alacsony sirhantot egészen eltakarja a sokféle virág szinhalmaza: a tulipán, szegfű, rózsa s másvirágok, aszerint, amint éltében kedvenc virága volt, elkísérik a halottat a túlvilágra is. A csendes ciprusok és cédrusfák között ott rezegnek litmikusan a nyárfalevelek, amelyek közt még a madarak is lassan, félve csicseregnek, nehogy megzavarják a halottak álmát. Itt már nem választja el a halottakat egymástól semmisem, egymás mellett pihen itt a barát s az ellenség, s akik életükben az elsőség miatt folyton marakodtak, a legjobb barátok lettek egymással a sir- ban .., A remek temető tőszomszédságában, a Jardin dea Plantes-nak a bejáratánál, egy óriási nagy oszlop tűnik a szemembe. A 16 ezer kilogramot nyomó csiszolatlan gránit, amelyen a régi rovásírás alatt kardot tartő kezek és pajzsok láthatók, Normandia ezeréves fennállását jelzi. A régi normannok szilárdságát jelző hatalmas gránitkő — melyeket évekkel előbb, Norvégia szikláiból véstek ki nagy bajjal — a norvégek őseinek legszebb szimbóluma. Rauen igen gazdag művészi szobrokban; de azok között a remek szobrok között, amelyek e város tereit diszitik, engem legjobban érdekelt Corneille Töter szobra, A kanyargós Szajna egyik kis szigetén, amelyet gyönyörű parkká varázsoltak, áll e város szülöttének: Cornetile-nek a szobra. Alig ültem le a szoborral szemben egy hosszúkás fapadra, felidéztem emlékemben a „nagy" Corneille Pétert, akinek Cinna-ja s örökbecsű Ctd-je mélyen bevésődött egykor a lelkembe. Amikor beteltem a nagy drámairó remek ércszobrával, amely Rouenban a legremekebb szobor, kihúztam a zsebemből egy francia földrajzot, amelyet pár órával előbb itt Rouenban vettem. Mivel ez a „jeles“ kis francia földrajz Európa minden népét tárgyalja röviden, roppant kiváncsi voltam, hogy mit ir a magyarról.
