Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)
1932-05-06 / 104. szám
XV. ÉVF. 104. SZÁM. Knmujsm s f, |||tMWJ1LjWia^|MIIliirir-iTWWMMaU|1jMB|)jBW||||inM *« T—nr trT*** Újabb borzalmas autókatasztrófa Szamosujvár mellett Nyílt országúton! amelyet az áradás alámosott« egy négy méter mélységű vízmedencébe rohant bele az autó — Két szatmári taxi* tulajdonos és egy soffőr a halálba rohant — A negyedik utas, egy fiatal nő, könnyebb sebesülésekkel megszabadult a halál torká* bős — A hatóságokat terheli a felelősség Burger mirer Márton és Hoch Bernét terhes családot hagytak hátra — Kiküldött munkatársunktól. — (Szamosujvár, május 5.) Mint a májusi zápor, úgy hull reáDk a szerencsétlenség. A kalendárium szerint május havát az ikrek havának nevezik, de nyugodtan állíthatjuk az idei májusról, hogy a szerencsétlenségek hónapja. Még a kolozsvári rémes autókatasztrófa áldozatait el sem temették, a közvélemény fel sem ocsúdott a megrendítő karambol hatásai alól, máris újabb autókatasztrófa hire korbácsolj? fel a megriadt lelkeket, amely méreteiben és hatásaiban sok tekintetben hasonlít a Kolozs vár határában lezajlott tömegkatasztrófához Csütörtökön a hajnali órákban Szamosujvár város határában a hatóságok megdöbbentő könnyelműsége folytán egy szatmári autó négy utassal az országutat átszelő Purcok-patak négy méter mélységű medrébe zuhant, ahol három férfi azonnal szörnyethalt és csak egy nő szabadult meg könnyebb sebesülésekkel. Csütörtökön délelőtt Kolozsváron már szétfutott a hire az irtózatos szerencsétlenségnek de még semmi biztosat nem lehetett tudni. A déli órákban már mindenki arról beszélt, hogy a szatmári halálautón Bürger, marpsvásárhelyi sörgyáros és két ismert kolozsváriém ember ült Munkatársunk Szamosujvárra utazott és a helyszínén győződött meg arról, hogy mi^ történt Szamosujvár város közvetlen szomszédságában. Mindenekelőtt téves volt az a híradás, hogy az autón Bürger sörgyáros ült, sőt az sem felel meg a valóságnak, hogy utitársai kolozsvári emberek voltak. A végzetes szerencséílen— Ez a nép — írja a „remek“ földrajz rólunk —■ megtartó szokásaiban az ősrégi nomád, erkölcsök emlékét. Városait éppúgy mint nagyközségeit, kivéve persze az ország fővárosát, homokon épített háztömeg alkotja, amelyek közt néha százával vágtatnak a loyal fel s alá, úgy, hogy bizony néha órákig kell várakoznunk, mig keresztül jutunk... Jeles földrajziró, francia barátunk! Hogy Magyar- országnak a színét se láttad soha életedben, azt hiszem, ezt nem kell bebizonyítanom, azonban te, aki jól ismered hazád déli városait, tedd szivedre a kezedet és valid be őszintén: nem szebb látvány-é az, amikor száz meg száz délceg ló vágtat a „homokos“ uceáken mint hogyha szamarak s öszvérek baktatnak nehéz terhekkel a fényes bulvárdokon!... Este kilenc felé járhatott az idő, midőn kis pakkomat a kezembe véve, búcsút mondtam szerény, csendes hotelemnek s elindultam gyalogszerrel az állomás felé Amint mendegéltem —- mélyen elmerülve — uccáról- uccára, egyik sötét téren, a Chateau de Philippe Auguste-hoz érkezem. Szinte 'megborzadtam a nappal ás komor, sötét épülettől, amelyben a hires Orleans! szüzet megégettetése előtt sokáig őrizték. Alig hogy elhagytam a roppant szomorú, sötét épületet, megpillantottam a Szajnán a nagy „Pont’Suspen- du“-t. A Szajna két partján négy nagy vas oszlopra szerkesztett alltotvány, amelynek a tetejéről négy-ót .vastag dróton egy „függőhíd" csüng le, a legcsodásab'a remeke a hídépítésnek. Mikor megpillantani a isély Szajna felett 10 méter magasan ingó „függő l&id“-at azt hittem, hogy a Mohamed koporsóját látom. Alig szállottam fel néhányad magammal a csodás jároaüre, amely Rouenban a propellert pótolja, átrepitett Bennünket a Szajna túlpartjára. A Szajna balpartján épült állomáson már nyüzsög az ide-oda utazók tömege; én is beszállottam csekély cók-mókommal az 'egyik kupéba és alig vettem eazre . hogy már Le Hávre-ban vagyok. .(Befejező közlemény következik-^ ség Burgermayer Márton, szatmári taxitulajdonost, Hoch Bernát, szintén szatmári volt kereskedőt és taxitulajdonost és Merlas Iuon sof- főrt érte. A negyedik utas Henczes Gyuláné, kávéházi felirónő, aki, mint az előző autókatasztrófánál szintén véletlen szerencse következtében, kisebb sérülésekkel a halál torkából megszabadult. Nem a Szamos hídja szakadt be. De az sem felel meg a valóságnak, hogy a Szamosujvár melletti Kérőfürdő szomszédságában levő hid gerendái szakadtak be és a hídról esett bele az autó, utasaival együtt a kiáradt Szamos medrébe. A végzetes szerencsétlenség a város felső részén levő Szent Gergely- finárvaházzal szemben levő szeszgyár melletti cis hídon történt. Az alig négy méter szélességű hidat, amelyet a Pureok-patakocskára építettek, a legutóbbi árvíz elmosta. A hid aégy lábfája megmaradt, de a hidon átvezető országutat három méter szélességben az áradás alsodorta. Nem is patak ez, csak vékony erecs- ke, amely árvizek alkalmával dagad meg és a Szamos medréből kiáradó viz egy része errefelé folyik le. A májusi bő esőzések dacára a Purcok- patak teljesen ki van száradva, csak az elmosott kis hid alatt, harminc méter hosszúságba« és tizenöt méter szélességben kis tavacskához hasonló vízmennyiség áll, amelynek a medrét az árvíz négy méter mélységűre ásta le. A városból kiérkező országúton az alámosott híd előtt semmiféle hatósági jelzés nincs. Nem áll őrt senki, nincs egyetlen jelzőpózna, éjszaka nem ég figyelmeztető lámpás. Az igaz, hogy az árvízkatasztrófa óta az országúinak ezt a részét sem autók, sem autóbuszok nem használják, hanem a Dés irányában jövő országút forgalma Dés és Szamosujvár között fekvő Széplak község határában a régi országutra terelődött át Kérőfürdő felé. Viszont nagyon sokan ezt nem tudják, különösen olyanok, akiknek Szamosujváron is dolguk akad és a rendes országúton akarják megtenni az utat. Mindezt előre el kellett mondanunk, hogy a végzetes katasztrófa eseményeit az olvasók előtt szemléltethessük. Hogyan torién! a katasztrófa ? Szerdán este Burgermayer Márton taxitulajdonos, Hoch Bernát, volt kereskedő és szintén taxitulajdonos Kolozsvár felé indultak. Még pontosan nem lehetett megállapítani, hogy (ltjuknak mi volt a tulajdonképpeni célja. Hen- czes Gyuláné errevonatkozólag nem tudott fel- világositásokat adni. A 194-es számú, gyönyörű fekete Chevrolet-kocsi Szatmártól könnyedén falta a kilométereket és éjfél után egy órakor Szamosujvárra érkeztek. Itt megvacsoráztak és Henczes Gyulánéval, aki a szamosujvári Korona-szállóban volt megszállva, összetalálkoztak. Henczesné megkérte Burgermayer Mártont, hogy vigyék magukkal Kolozsvárra, ahol szülei laknak. Ejfél után fél négy órakor indultak el Szamosujvárról és ahelyett, hogy Dés irányában visszamentek volna a régi országutra, ahol a megromlott hidak miatt az utolsó hetekben a közlekedést lebonyolították, a rendes országúton haladtak negyven kilométeres sebességgel. A volán mellett Burgermayer Márton, az autó tulajdonosa ült. A sötét országúton nem láttak semmit s midőn a hid elé értek, Henczesné vallomása szerint, Burgermayer felkiáltott: Jaj Istenem, végünk van. Ekkor már az autó a Szamos áradása által elsodort mélységbe röpült, közben salto mor- tale-t csinált és a négyméteres mélységű vízbe zuhant. Már előbb említettük, hoy a kis hídnak a cölöpjeit az áradás nem vitte el. Az autó repülés, illetve a salto mortale közben előbb a eövekekhez vágódott és onnan bukott alá a vízbe. Ekkor a volánnál Burgermayer Márton izgalmas korban élüak. Az Athenaeum uj regénysorozatában a legjobb korregények jelennek meg 68’— Leies olcsó árban, 300—-400 oldalon, fehér papíron, angol- váazonkötésben. így: 1. Ursula Parrott: Ex- feleség. 2. Móiicz Zsigmond: Forr a bor. 3. Werfel: Nápolyi testvérek, 4. Bródy Lili: A Manci. 5. Wicki Baum : Kelén doktorkisasszony. 8. Szitayai Zoltáa : Niacs feltámadás. Egyesként, vagy együtt, egyet, vagy többet, havonta, vagy máskép, utánvéttel, vagy előre fizetve (bélyegben is) pertésienteses küldi Lepage, Ciuj-Któoasvír. — Kén« *• szenzációs ser«zat prospektusát Lepagetól. és mellette Hoch Bernát ültek, a hátsó ülésen jobb felől Henczes Gyuláné és mellette balfe- lől Merlas Iuon soffőr. Bizonyára a csukott autóból a bentülők nem tadtak kiszabadulni, vagy a zuhanás következtében olyan ütést kaptak, hogy eszméletüket elveszítették és hárman percek alatt szörnyethaltak, illetve megfulladtak. A zuhanás pillanatában Henczes Gyuláné nem sérült meg, sőt még az eszméletét sem veszítette el. A kocsi jobboldalán levő ablakot a kezével kitörte és rettenetes erőfeszítések között a viz felszínére jutott. Segiţseg emberek! Hl Midőn az autóból a viz alatt kimászott, kezét és karjait véresre marcangolta, de még volt annyi ereje, hogy a vizben álló cölöpökben megkapaszkodjék és segítségért kiáltson: — Segítség, emberek segítség, mentsétek meg az életemet! Ez pontosan éjfél után három óra negyvenöt perckor történt. A hid tőszomszédságában lakik Purcog Gligor egy kis házikóban. Egyszerű munkásember, aki korán hajnalban kel föl és a segélykiáltásra figyelmes lett. Először azt hitte, hogy rablótámadás történt és fejszével rohant ki az udvarra. Szétnézett, de nem látott senkit. Egy idő múlva már sokkal halkabban hallatszott a hid felől: Emberek, segítség! Odarohant és csak azt látta, hogy egy fiatal nő véres arccal és véres kézzel emelkedik ki a vizből és kapaszkodik a cölöpökhöz. A három deszkából összetákolt keskeny pallócskán, amelyet ideiglenesen vertek az országodról a cölöpökre, megközelítette Henczes Gyulánét éppen abban a pillanatban, amikor már eszméletlenül vissza akart hanyatlani a viz alá. Kiemelte a vízből és a lakásába vitte, ahol a felesége ágyba fektette és orvost hozattak. A fiatal nő rövid ideig eszméletlen állapotban volt, de kérőbb magához tért és elmondotta a borzalmas azarencsétlenséget és felhívta a házigazda figyelmét, hogy az autó három utasával együtt a viz alatt van. A hatóság emberei a helyszínén. Purceg Gligor azonnal a rendőrségre rohant, azt fellármázta 8 egy félórán belül Onitiu
