Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-05 / 103. szám

KUETtUjSKG XV. ÉVF. 103. SZÁM. $ umm ■ Tjiííer - aegy fényfápafdum meg­mutatja Híresünk, népszerűnek lenni, annyit is je­lent többé?- közt, mint sokat fotografáltatni. Hitler valósággal irtózott a fényképezőgép­től, különösen az első időkben, amikor még a .világsajtóban egyetlen képe se „futott“, oly­annyira, hogy egy nagy berlini vicclap „Wie sieht Hitler ansi“ címmel egész karikatúra- sorozatot hozott, különböző felfogások szerint találgatva,, milyen is lehet az, akiről annyi szó şsilc? Egy amerikai ujságtröszt volt az első, amelyik megbizta a müncheni sajtófotografust, Hoffmann Henriket, hogy — kost was kost —■ az uj pártvezérről fölvételt készítsen — s bár az alkalom hamarosan adódott is, a kísérlet nem sikerült, mert abban a pillanatban, mikor a tulbcldog fényképező már elkattantani ké­szült a gépet, hogy az autójába szálló Hitlert lekapja, rárontott három testőre és megmar­kolva tartották, mig a kocsi elrobogott... Má­sodszor már több szerencsével operált Hoff­mann mester s éppen el is akarta küldeni a ki­tünően sikerült képet, mikor a Vezér személye­sen kérte meg, hogy álljon el a nyilvánosságra- hozástól. Hoffmann nehéz szivvel bár, de le­mondott a szenzációról s Hitler ezért hálából ót nevezte ki a párt „udvari“ fényképészének, később, mikor már meggondolta magát, Hofi'- mannal volt dolga bőségesen... Ezért van különös értéke és érdekessége a Hoffmann-féle fényképalbumnak, amely most. a választási harc alatt jelent meg Berlinben... s amely nem más, mint száz darab kép-doku­mentum a Führer életéből: Hitler, wie ihn keiner kenn... * Braunauban, a vámépületben, tehát éppen az osztrák és bajor határon pillantotta meg a napvilágot; atyja, a ferenejózsefszakállas vám- tisztviselő, fehér nadrágban, ünnepi egyenru­hájában, a vidéki fényképészek ismert beállítá­sában a kisasztal előtt, típusa lehetne az akkori idők komoly, rendes kistisztviselőjének... és zsánerkép a szőke, világossz . eya fiatal­kori képe is, a kilencvenes évek nyakigzáruló selyemruhájában... Tizenhárom éves volt, n kor afyját szivszél- büdés éri és édesanyja az addigi reáliskola he­lyett a festőakadémiára Íratja be. Alig két év rnuiva az snya is meghal s a magáramaradt árva Kénytelen Bécsbe vándorolni, hogy bár­milyen munkát keressen... Ez a startja a mai hatalmas karriernek... s magyarázata annak, hogy a német hatóságok legutóbbi időkig mint „alkalmatlan idegent“ kezelték a nacionalista vezért, aki még állam­polgárságot se birt szerezni s mint hontalan, legfeljebb — Nansen-utlevéllel utazhatott vol­na! Idén tél elején történt, hogy Olaszország meghívta Rómába Hitlert s arról volt szó, hogy ezután Budapestre is ellátogat. Legutolsó perc­ben barátai vetették fel az aggodalmat: mi lesz, ha Németország nem bocsájtja vissza?... hiszen a Nansen-utleveleket csak akkor veszi át ez vagy az az állam, ha éppen akarja! Ke­vesen tudják, hogy a látogatás lemondása ezen mult. Azóta, mint Braunschweig tagállam ber­lini követségének Regierungsrat-ja német ál­lami szolgálatba került s igy automatikusan német állampolgár lett. * Hitler csak huszonharmadik évében hagy­ta el Ausztriát, miután, természetesen, már sor alá került, de mint egyelőre szolgálatra alkal- matlanţf'kjsftiberâltâk. 1912 tavaszán költözik Münchenbe, ahol mint ismeretlen kis festő és 'technikai rajzoló, keservesen nyomorog, — ez a három év s a bécsi idők, mikor hol építkezési segédmunkás, hol még ennél is kevesebb, amint „Mein Kamp f“-köny vében leírja, emlékeztet Mussolini kőműves-korszakára... s valamint a Duce, ügy a Führer is büszkén emlegeti ma, hogy tengődött el a két keze munkáján... Ezer fejű tömeg énekli a Wacht am Rhein az Odeonplatzon: 1914 augusztus kettő, s a so­vány, nagy hajú fiatalember lenn közöttük. Hűler Adolf. Önként jelentkezik s fel is veszik a 16-os bajor gyalogezredbe, ahol négy és fé! évet szolgál. „Egy szám voltam csak a sok mil­lió közt, mint annyi mâş, irja... s a borotválat- lan arcú, vassisakos őrvezetö a fedezékben, a Krach-zenekarban doboló, ingujjas frontharcos, aki zenebonájával épugy igyekezett „hangula­tot“ teremteni, mint bajtársai, csakugyan nem is másforma, mint sokmilliónyi közlegény­társa, — katonakönyve, sebesülési cédulája, fehérkabátos csoportképe a kórházban, ahol comblövéssel fekszik és megkapja a vaskeresz­tet, olyan tipikus, banális harctéri képek, él­mények, amilyenekből az utolsó bakának is ki­jutott... Második sebesülése, Ypern előtt, már komo­lyabb: sárgagázmérgezést kap és megvakultán fekszik hónapokon át pariiévá túai Feídspital- ban. Mikor újra lát, n bábomnak már vége. (Dés, május 4.) A dcsaknai szerelmi tragé­dia ügyében a nyomozás minden tekintetben tisztázta a való tényállást. Bentean Rozália, a gyilkos telefonos kisasszony azt is bevallotta, hogy a halálos szúrást udvarlójának Szabó Bélának zsebkésével hajtotta végre. Éppen va­csoránál ültek az asztal mellett, amikor a lány az udvaron elhangzott lépések zajára lett fi­gyelmes s kitekintve, meglátta, hogy volt vő­legénye, Bálint luou leskelődik az ablak mö­gött, kiragadta Szabó Béla kezéből a zsebkést s mellen szúrta Bálintot. Bálintnak még volt annyi ereje, hogy az udvarról kimenjen az ut­(Bécs, május 4.) A lappangó kormányvál­ság szerda délután akuttá vált. A Buresch-kor- mány lemondása befejezett tény Bizonyos, hogy határozottan jobboldali kormány fog ala­(Kolozsvár, május 4.) Mostanában nem igen múlik el nap anélkül, hogy valamelyik kolozs­vári cég meg ne .hajtaná fejét a válság könyör­telen vaskeze előtt, ami annyit jelent, hogy be adja .kényszeregyezségi kérvényét. A legismer­tebb és legrégibb üzletek és vállalatok jutnak egymásután erre a szomorú sorsra s a helyzet feltartőzhatatlanul szedi tovább áldozatait. A Tors és Ormai céget mindenki ismeri Ko­lozsváron. A város legnépszerűbb vízvezetéki cége, szolid, jóbirii vállalkozás, amelynek talán minden kolozsvári lakos üzletfele volt valami­kor. A cég évtizedek óta áll fenn s neve patinát kapott. Szerdán délelőtt beadták a kényszer- egyezségi kérést a kolozsvári törvényszékhez. 100.000 lej a passzívák teljes összege, ami tulaj ionképpen csekélységnek számit egy hasonló keretek -között dolgozó intézménynél, de hiába, ma már ez az összeg is megakaszthatja a válla­latok sima üzletmenetét. 1901-ben alakult a vállalat. Ormai Kálmán alapította, a cég nevében azóta is szereplő Törs-sel együtt; Tors azután kivált a cég köte­lékeiből és azóta Ormai Kálmán egyedül irá­nyítja a vállalat ügyeit, változatlan becsületes­séggel és hozzáértéssel. Nincsen olyan közintéz­ménye Kolozsvárnak, amelynek építésében, vagy felszerelésében részt ne vett volna a Tors és Ormai cég. Az egyetem, a klinikák, a Pas­teur intézet, iskolák és más intézmények víz­vezetéki felszerelése mind a cég hibátlan, pon­tos munkáját dicséri. Vidéken számtalan nagy munkát végeztek s a Regátban is gyakran Tors és Ormai látták el a nagyobb arányú közintéz­mények vízvezetéki berendezéseinek munkáját. A régi és uj iparkamaránál is ők dolgoztak s itt megjegyezzük, hogy az uj iparkamarai székház vízvezetéki munkálataira 690.000 lejt fizettek rá. Ennyivel többe került ugyanis az elvállalt munka teljesítése. Ez a rosszul sike­rült vállalkozás nagyrészben hozzájárult a eég tot galléru, vékony felöltőben, hajadonfőn áll már a müncheni Marsmezőn s havas, csikorgó hideg reggelen néhány Windjackes fiatalem­bernek tart zászlószentelési beszédet: a mai Hitler elindult... cára, itt azonban összeesett s pár perc múlva kiszenvedett. Állítólag az áldozat volt az, aki utolsó erejével kihúzta a halálos sebből a kést. A vizsgálat Szabó Béla szerepét teljesen tisz­tázta s be sem kisérték Désre, hanem még Désaknán szabadon bocsátották. Legutóbbi közié: "nk egy passzusát annyi­ban helyre kell igazítanunk, hogy Bentean Rozália nem volt a dési telefonhivaíal kineve­zett tisztviselőnője, csupán próbaképpen, ideig­lenesen alkalmazták, de már a tett elkövetése előtt hetekig nem volt hivatalban. knlni, a Heimatblock részvételével. Az alkot­mányjogi bizottság befejezte a feloszlatási in­dítvány vitáját. A végleges döntést pénteken hozzák meg. megingásához, de a tulajdonképpeni bajt más okozta. i 1929-ben Tors és Ormai kapták meg a eraio- vai kórház munkálatait, amely hatalmas ará­nyokban készült s -3 és félmilliós követelést je­lentett az állammal szemben. Azért írjuk, hogy követelést, mert csak óriási nehézségek után si­került a cégnek inkasszálnia az államtól az ösz- szeget. A munkálatok befejezésekor 1 millió lejt fizettek ki és a további összegeket 1931-ben tudták csak megkapni, mindamellett, hogy sze­nátorok és képviselők seregét mozgósították az államkassza ellen. A tetemes késedelem mintegy 800.000 lej kamatveszteséget jelentett a cégre, nézve, nem beszélve arról, hogy a cég egyik tagja hónapokig kilincselt Bukarestben, mig kis részletekben, nagy költségek árán, — mert Bukarestben tartózkodni ilyen hosszú ideig, nem kis pénzbe kerül — felhajtotta az állami tartozást. Ekkor’vált szükségessé, hogy a házat is megterheljék, amely mindaddig tehermente­sen állt a vállalat mögött. Tehát jelen esetben jogosan hivatkozhatnak arra a cég vezetői, hogy az állam pontatlan fize­tése nagyban járult hozzá annak a folyamatnak, a megindításához, amely a kénjrszeregyezségi kérvény beadásához vezetett, A cég statusa 1 millió 31 ezer lej aktíva, 1 millió 426 ezer lej passzívával szemben, ami pedig a házat illeti, a jelzálog hitel összegét éppen fedezi az érték. Természetes, hogy a kényszeregyezség nem gátolja meg a céget abban, hogy üzemét tovább folytassa. Dr. Szegi?.© s Az agrár konverzió törvény teljes, szabatos magyar fordítása magyaráza­tokkal 60 — Lei. — Küldje be bélyegben és poríómeníesen kapja Lepagetól.Cluj-Kolozsvár ölesé festése és tisztítása ai Orsié-nál Cluj IJjra lát... és élete célját _is meglátja — felhaj­lldvarlója zsebkésével sznrta le volt vőlegényét a telefonoskisasuszony Küszöbön az osztrák kormány lemondása Kényszeregyezségi kérést adott be a harmincéves Tőrs és Ormai cég

Next

/
Thumbnails
Contents