Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)
1932-05-30 / 122. szám
r KeietíUjsXg XV. ÉVF. 122 „Foto-leckék“. (9. közlemény). A másolatok készítése. A pozitív másolatok elkészítését a használandó papírok szerint 2 csoportba osztjuk be, ugyanis vannak napfényen és mesterséges féhynél másolható papírok. Az első csoportba tartoznak az u. n. Celloldin, Arlsto és különféle önszinezö papírok, mig a második csoportmagába foglalja az összes gázfény és bromezüst papírokat. A kezdő amatörök az első csoportban említett hapfénypapirokat részesítik előnyben, mert ezekkel Igen könnyű másolatokat készíteni és az egész másolási és kidolgozási eljárást nappali fény mellett végezhetjük. Ezért ez alkalommal először a napfény másolatok készítését ismertetjük, a gázfénypaplrok használatának leírását pedig a következő közleményünkben hozzuk. A napfény másolatok készítése a következőképen történik: A negativei emulziós rétegével felfelé a másolókeretbe helyezzük s egy lap Celloidin, vagy Onszi- nezö papírt teszünk rá, amelyet érzékeny oldalával a negatív réteg-oldala felé fordítunk. Ha film negativünk van, akkor előbb egy jól megtisztított üveglapot (a legjobb erre a célra egy tisztára mosott régi lemez) teszünk a másolókeretbe s erre helyezzük a filmet. A másolópapír érzékeny oldalát a kissé sárgásabb színéről, fényes papíroknál a fényéről s általában arról ismerjük meg, hogy a papii- mindig az emulzionált oldal felé hajlik. A papírnak a másolókeretbe való berakását tompított fényű szobában, vágj- a szobának egy söté- tebb sarkában végezzük s ezután a keret fedőlapját e rugós szorltókkal lezárva a keretet a szabadba visszük. Nagyon tömör és erőteljes negativeket direkt napfénynél másolhatunk, a gyengébb negativeket azonban ajánlatosabb az árnyékban másolni. A másolás, különösen nyáron, napfényes időben, rövid időt Igényel s 1—2 perc elteltével a másolókeret egyik oldalát felnyitva és e papirt óvatosan megemelve ellenőrizhetjük a másolás előhaladását. Ezt időnként ismételve a másolást addig folytatjuk, amig a kép minden részlete jól láthatóvá válik s a legsötétebb árnyékos részek bronzszerüeu csillognak. Általában mindig kissé túl kell másolnunk, mert a fixáló, illetve aranyfürdöben a kép sokat vészit erejéből. Egyébként a másolás helyes fokát kevés gyakorlat után mindenki könnyen eltalálja. A másolatot ugyancsak homályos szobában vesszük ki a másolókeretből s mindjárt a szinező-rögzitő fürdőbe (Tonfixierbad) helyezzük, ahol 8—12 percig fürösztjük a tál folytonos himbálása közben. A szinező-rögzitő fürdőt poralakban, vagy folyadékban készen kaphatjuk s pl. egy -tubus Agfa-Tonfixíerbad 125 cm. használatrakész színező és rögzítő aranyfürdöt ad. Az általánosan arany- •fürdő néven ismert szinező-rögzitő oldat a másolat megrögzítéséhez (kifixálásához) szükséges fixirnátront és a színezést eredményező aranychloridot egy oldatban tartalmazza s ezért az ilyen fürdő használata a legegyszerűbb és legkényelmesebb. Az aranyfürdöbe tett képek előbb sárgás, majd barnás színeket vesznek fel, végül pedig 10—12 perc múlva elérik a napfénymásolatokra annyira jellegzetes kékes-fekete szint. Ezzel a másolat színezése és rögzítése befejezést nyert, mert ha a képet továbbra is az aranyfürdöbe hagj-juk, csúnya szürkés színeket kaphatunk. A kellő szin elérése után, de 8—10 percnél nem korábban, kivesszük a másolatot az aranyfürdöböl és folyton folyó vízben fél óráig, vagy (5—8-szor váltott vízben 1 óráig mossuk. A gondos kimosás itt is nagyon fontos, mert az elégtelenül mosott másolatokat a visz- szamaradó fixirnatron idővel teljesen tönkre teszi. A kimosott másolatokat facsipeoszel felaggatva, vagy r yiz lecseppegtetése után tiszta szűrőpapír lapokra helyezve szárítjuk meg. A kimásoló papírok legújabb fajtája az u. n. Ön- szinezö-papir, amelynek emulziós rétege tartalmazza a színező aranyat is és ezért a kidolgozáshoz csupán 10%-os semleges (hem savanyu!) fixáló szükséges. Az önszinező-papirokkal való másolás Ugyanúgy történik, mint az előbb ismertetett Celloidin és Aristo másolatok készítése, azonban a kidolgozáskor a másolatokat aranyfürdö helyett 10 percig 10%-oS semleges fixálóban fürösztjük, miáltal úgy a színezés, mint a rögzítés megtörténik. Ezután csak rendes mosás és szárítás következik. Jó önszinczö-papirt ma minden foto-paplr- gyár készít, de különösen figyelmet érdemelnek az angol Wellington gyár által készített SELTONA önszinezö papírok, amelyek aszerint, hogy fixálás előtt vizben és konyhasó oldatban fürösztjük, vagy csak fixáljuk: vörös-barna, liiás és sötét-barna szinü másolatokat adnak. Ha a Seltona másolatok egyes részeit vízzel és különböző töménységű konyhasó oldattal ecseteljük s azután fixáljuk, igen kellemes hatású többszínű másolatokat érhetünk el. Erre nézve részletes utasítást a német nyelvű Seltona-Hándbuch tartalmaz, amely minden jobb fotoszaküzletben díjtalanul kapható. (Következő közlemény: Gázfénypapir másolatok készítése.) Uj Voigtländer árjegyzékek jelentek meg a leszálNEMZETI DAL Rovatvezető: TARCZA BERTALAN. Karnagy* és bántortovábbképzS tanfolyam A Romániai Magyar Dalosszövetség 1932. ju- nitls 26-tól julius 24-ig négyhetes karnagy- és kántortovábbképző tanfolyamot rendez Kolozsváron. Tantárgyak zeneelmélet, összhangzattan, hangszereléstan, formatan, zenetörténet, zeneesztétika, énekkari gyakorlat, művészi ének, egyházi ének, liturgia és orgona. A tanfolyamon résztvehetnek: karnagyok, kántorok, lelkészek, tanítók, főiskolai hallgatók és mindazok, kik a zenében továbbképzést óhajtanak nyerni. A tanfolyam részvételi dija: 200 lei. A szállás négy hétre fejenként 200 lei. Az étkezés (ebéd és vacsora) naponkint 24 lei. A hallgatók természetesen nem kötelesek az intézeti szállást és a tömegétkezést igénybe venni. A karnagyok és kántorok kérhetik a dalárda, illetve az egyház anyagi támogatását. A tanfolyam rendes tanárai: Gokler Antal, Nemes Elemér, Tárcza Bertalan, Veress Gábor, dr. Wilier József és Zsizsmann Rezső. Mint óraadó tanárok közre fognak működni: minden felekezet részéről egy-egy teológiai tanár, továbbá egy orvosprofesszor, aki a gégéről fog szemléltető előadást tartani. A tanfolyam szabad óráiban a kolozsvári múzeumokat, a régi épületeket és gyárakat fogjuk bemutatni. A tanfolyam végeztével hangversenyt és a kolozsvári dalárdák közreműködésével dalünnepélyt fogunk rendezni. Felkérjük mindazokat, kik ezen a tanfolya mon részt óhajtanak venni, hogy eziránti szándékukat légkésőbb f. év junius 16,-áig jeleutsék be a következő cimre: Romániai Magyar Dalosszövetség, Cluj, Ref. Kollégium. Kolozsvár, 1932. május 27. Dr. Inczédy Joksman Ödön Tárcza Bertalan elnök. főtitkár. Műkedvelő előadás Nagyenyeden. A Nagyenyedi Iparos Dalárda e hó 15—16.-án, Pünkösd első és másodnapján műkedvelő előadást rendezett. SzinrekerÜlt Szigligeti „A cigány“ három felvonásos népszínműve, mindkét este zsúfolt ház mellett. A közönség nasry elismeréssel emlé Ütött áru Voigtländer kamarákról, az uj Vo mezekről és íilemkröl. A Voigtländer név a _. -------gon ismert, Összes készítményei elsőranguak s újabban különösen figyelmet érdemelnek az uj ILLUSTRA lemezek és a 23 Scheiner-es rollfilmek, amelyek a legjobb felvételi anyagok között is első helyen említhetők. Mindhárom árjegyzéket minden érdeklődőnek díjtalanul megküldi a Kováts P. Fiai fotoszaküzlet (Cluj, Piaţa Unirii 8,). kezett meg a darab szereplőiről é3 kifogástalan rendezéséről. A cigány szerepében Fari Dezső mutatta meg tudását, Rózsi szerepét Szentkovics Gizella lélekkel játszotta. Gyurit játékkal és kellemes hangjával Csávási György, alakította. Szocs Károly a Peti szerepében vö t kifogástalan A többiek : Barta B., Szöcs Nusika, Pénzes Gyula. Of- fermann Vilmosné, Pap Sándor, Ágh József, Váró Jenő, Jáger Bözsi, Zilai Gizella, Andrádi Jolán, Rác Kató, Krisán Marián, Andrádi Lajos, Faragó Mihály és Mészáros Béla, valamennyien megállták helyüket. A darab rendezéséért Köves Rezső érdemel elismerést. F. A Ref. Theológia „Ének- és Zeneegylete 1932 junius 2-án (csütörtökön) este 9 órai kezdettel a Ref. Theológia dísztermében befejező hangversenyt rendez. 1. Bevezetőszavakat mond; Dr. Gönezy Lajos ref. tli. professzor, az „Ének- és Zeneegylet diszelnöke. 2. Vass Albert—Veress Gábor; Erdélyi fák között. Előadja a Ref. Leánygimnázium énekkara. Vezeti: Czeglédy Emma tanárnő. 3. Pohnúnyl: C-dur Rapsodia. Zongorán előadja: Bedő Mária II. é. z. ak. növ. 4. Sztojánovits: Szerenád. Előadja a Ref. Theológia énekkara. Vezeti; Tárcza Bertalan tanár. 5. Svendsen: Romanze. Hegedűn előadja; Szabó Sándor. Zongorán kiséri: O. Csendom Böske. 6. Mendelssohn, Ter- cett: Éliás orátoriumából. Előadják; Moldován Melinda, Gaál Ilona, Bodola Anna, Szabó Magda, Kiss Erzsébet és Pályi Kiss Margit VII. oszt. növ. 7. Loeve: Az óra. Schumann; Ö a legtökéletesebb. Énekli Simon Imre az Ének- és Zeneegylet elnöke. Zongorán kiséri: Lőrinczy Sári tanárnő. 8. Mozart: Serenata. Vonósnégyes. Előadják: Markos Albert, Mangu Ibolya, Klein István és StPansky Gyula. 9. Pósa—• Tárcza: Dal a dalról. Előadja: a Ref. Theológia énekkara. Vezeti: Tárcza Bertalan tanár. Műsor megváltása kötelező. Biztosítsa ingatlanát, ház i r,éi e- tét a MINERVA BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG- nál Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand (v. Ferencz József-n.) 37 S7. Telefon: 12-57. Szilágyság! »IRéra & Co.« autóbusz menetrend. Érvényes 1932. Május : 2-tdl. Zilah—Sziláuysomlyó—Nagykároly—Szalmát*: INDUL I. 1 II. 1III. 1 IV.| 5 1 1Í15! 13 1 1880 Jl ZiTaTi 540 1 1155) 1340) iyio 1 Varsolc 6 1 12«| 14 1 lg®0 Szilágysomlyó 730 1 _ 1 1530) _ Tas nád 8®« I - 1 16®0| — • r Nagykároly 9« 1 - 1 - 1 Szntmár ÉRKEZIK ÉRKEZIK t I II. | III. 8 I 9*> I IS» 720 I 840' I 12-.0 7 I 82# I 1280 530 I - I — *wl - I IV. IO« 20°8 19« 1813 17« 16 INDUL Zilahon vonat csatlakozás Zslbó—Nagybánya felé 8‘® órakor Autóbusz Szl'.ágy-Cseh felé 13®« órakor. Csúcsa—Szilágysom yó. ÜRKEZIK T INDUL I. |I1. |III. — |1033*| 18* 1 Csúcsa t 7* 1 1210i 19» Eraszna 715 1 1220) 1930 i Varsolc 7*o 1 1240| 20 Szilágysomlyó 1 ÉRKEZIK ii. i in. 7 115801- 6 I Í410! 2Ü*o 3« I 1350i L0 530 |~jt330| 1Q43 IN''!*! * Varsolcon csatlakozás Zilahra. — Csúcsán vonatcsatlakozás Kolozsvár. — Bucureşti felé 7« órakor személy, 907 rapid. 1053 gyors, 1G13 személy, 18°i gyors. Nagyvárad felé 8« gyors, KP8 gyors, 16*- személy. Asszonyok öröme és kincse. Megjelent a Dr Szentpéteryné által irf „Az én Szakdcsköny vem,“ cimü szakácamü- vészeti könyv IV-ik bővített kiadásban, 330 oldal terjedelemben; a mii 200 drb. igen szép szemléltető képpel van illusztrálva. Az Utolsó évszázadban a legnagyobb és legtökéletesebb szakáesmiivészeti könyv ez. Minden háziasszony örömmel veheti kezébe ezt a nagyszerű segítő társat, mert 1000 drb. könnyű stílusban megírt recepten közli a modern szakácsmüvészet termékeinek leírását: Levesek, sültek, tészták, befőttek stb. készítését. px—ui.-- .__1.11__!1 p* re: mű káé ben Lei. ÖSSZi seibe kiadó
