Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-29 / 121. szám

XV. EVF. 121. SZÁM.

KeletiÚjság

3

Hbsi-halottgyalázás

hogy az ő vezetése alatt álló lap még a hősi halottakat is meggyalázza csak azért, hogy Ma gyarország és az egész, világ egyöntetű gyászában disszonáns, kegyeletsértő hangulatot teremtsen.

Nem csinálunk titkot abból, hogy a „Patria“ cikke bennünket mélységesen bánt. de tudjuk és érezzük azt is. hogy a nemzeti parasztpárt félhivatalosa az ilyen gyalázkodó cikkekkel, csak árt magának és árt a román szellemiségnek. Ráadásul a Patria egyedül maradt kegyeletsértő gesztusában, A bukaresti lapok is hasábokat szentelnek a Justyce for Hungary tragikus katasztrófájának, de sehol sértő, fekicsinylő vagy gyalázkodó hangot nem használnak, Miért éppen csak a ,.Patria“-nak jutott eszébe, hogy a modern európai aviatika halott hősét meggyaláím és egy nemzetet mélységes gyászának megalázni akarjon.

Még valamit, A Patria cikkének van egy kitétele, amely Endresz Györgyöt magyarosított svábnak nevezi. Itt is a névelemzés? Talán azt is kétségbevonja a „Patria“, hogy Endresz György jó magyar volt? Miért nem tagadja le azt is, hogy Endresz az óceánt átrepülte és most az életével bizonyította be, hogy áldozatos magyar, A „Patria“ legutóbbi cikkét Emi! C. Sabau irta. Sabau, ez a név tagadhatatlanul Szabó volt valamikor. Mégis románul ir és

3z emésztési mm

nem lépnek fel azonnal. Gyakran hosszú időn át való elhanyagolás következményc-i. Kezdetben kevés elővigyázatossággal számtalan kellemetlen gyomorbetegsége1, háríthatnánk el. A gyomorbetegségek gyakran savtultengéssel kezdődnek, ami gyomorégést, gyomorteltségí érzést, étvágytalanságot és egyéb súlyos kom- p ikációt, az igen érzékeny gyomor nyálkahártyájának gyulladását okozza. Emésztési zavarok esetén szedjen Magnesia Bisurata-t, ami a gyomorsavat semlegesíti, a táplálékok ingerlő hatását csökkenti az emésztés alatt és megvédi a gyomorfalakat a gyulladástól. A Magnesia Bisurata minden gyógyszertárban kapható. Ára a közönség részére: kis fiola 75 lei.

nyilvánvaló, hogy románnak vallja magát. Mi nem is vonjuk egy pillanatra sem kétségbe, hogy Sabau román, mi a névelemzés révén senkit sem akarunk visszacsalogatni sorainkba. Csak abban nem vagyunk biztosak, hogy a faj. románok fogják e Sabau urat vállalni és a hősi halottat gyaiázó cikkével azonositják-e magukat?

Maniu Gyulának és Vaida Sándornak a véleményére vagyunk kiváncsiak, mert a „Patria“ cikke égő sebet vágott a szivünkbe...

Olajos Domokos.

Herriot dezlgniit miniszterelnök kisebbségi

kormányt alakit

(Kolozsvár, május 27.) Endresz Györgynek, a hősi halált halt pilótának a sírján a frissen hantolt föld és egy ország népének a szemeiben a gyász könnyei még nem száradtak fel, mikor a kolozsvári „Patria“ az egész világot megrenditő, beethoveni gyászban, disszo náns hangot ütött meg. Cikket irt, „Nemezis“ címmel és olyan váddal illeti a hősi halált halt pilótát, amely ellen a Justyce for Hungary tragikus hőse már nem védekezhetne. A halottgya- lázást nemcsak az erkölcsi világ Ítéli el, hanem a fennálló törvények is szigorúan büntetik. Mennyivel elitélendőbb a hősi-halott gyalá- zásafl

A „Patria“, a nemzeti parasztpárt hivatalos lapja pedig ettől sem rettent vissza. A két hősi pilótának tragikus szerencsétlenségéről már előzőleg is cinikus, gúnyolódó hangon irt. A józanabb és műveltebb románokat is bántotta ez a hang. Hősök halálával és egy nemzet gyászával semmiféle körülmények között nem szabad gúnyolódni.

Most pedig egy raende-monda alapján, súlyos vádakat kovácsol s egy nemzet, sőt méltán mondhatjuk a müveit világ gyászának a pillanataiban halottgyalázást követ el.

A „Patria“ gúnyosan nemezist emleget, mert dr. Gheorghe Popovici kolozsvári egyetemi docens azt állítja, hogy 1918-ban az aradmegyej Simánd községben Endresz György két román embert, Leucutia és Popescu lelkészeket megölte. A Patria szerint a forradalom alatt Endresz György megjelent Simánd községben egy patrul élén, elfogatta a helyükön maradó román papokat, maga elé vezettette és „hátulról bajonettel leszúrta őket.“ Aztán eltűnt s később a Kun Béla vörös hadseregében teljesített szolgálatot.

Ez a lényege annak, amit a Patria megirt, még pedig olyan bántó és durva hangon, amely egyenesen példátlan egy frissen hántolt sir mellett, egy megrázó katasztrófa apropójából. Nemezisről beszél egy ellenőrizhetetlen elbeszélés alapján, amely végzetes félreértés is lehet, amelynek kritika nélkül ad hitelt és amelyből következtetéseket levonni csak a féktelen gyűlölködés tudhat.

Ugyan miért nem vádaskodott a Patria addig, amig a tragikus halált halt hős életben volt? Miért íródtak ezek a sorok éppen akkor, midőn a halott hőst már elhantolták? Jóizlés, bátorság egy nemzet hősi halottját meggyalázni? Bátor ember semmiféle körülmények között nem támad meg védtelen embert. Bátor és erős jellemű ember hátulról bajonettel nem szúr le embereket. Már pedig a „Patria“ sem vonja pillanatra sem kétségbe, hogy Endresz György valóban bátor ember és egy nemzetnek a hősi halottja. Ha Mussolini Rómában egész Olaszország mély gyászának a jeléül az Endresz koporsója után egy órát gyalog marsolt, akkor a Patria szintén érezhetne részvétet és kegyeletet, mert ebben a részvétben és kegyeletben Románia saját hősi halált halt pilótáit tisztelné meg.

Tegyük fel, hogy a nemzeti parasztpárt fél- hivatalosa által megirt eset valóban megtörtént, akkor is mi a bizonyíték arra, hogy a forradalom zűrzavaros napjaiban pontosan a Justice for Hungary hősi halált halt pilótája volt az az Endresz, aki pllen éppen másfél évtized után és éppen végzetes szerencsétlensége után emelnek súlyos vádakat. De hogy adjunk hitelt a „Patria“-nak, mikor ugyanabban a cikkben azt írja, hogy Endresz György Kun Béla vörös hadseregében szolgált. Ezt pedig a leghatározottabban meg kell cáfolnunk, mert nagyon sokan vannak Kolozsváron is, akik ismerték Endresz Györgynek egész életét és tudják róla, hogy a kommunista hadseregben sohasem szolgált.

Vájjon mi szükség volt arra, hogy éppen ma, midőn az egész magyar nemzetnek és nem csinálunk titkot abból, nekünk, itt élő magyaroknak is mélységes szomorúság és megdöbbenés üli meg a lelkünket, akkor üz gúnyt a „Patria“ Ízléstelen, kegyeletsértő módon egy nemzet gyászából és akar cinikus módon éket verni az itt élő népek közé. Tapasztalta-e azt a „Patria“, hogy akár a budapesti, akár a romániai magyar lapok nemezist említettek volna, amikor egy román pilóta lezuhant, meghalt és hivatásának a mártírja lett? A Patria fő- szerkesztője Boila Zakariás dr. Mi eddig Boi- lát megértő embernek ismertük, akit nem szokott elragadni a vak szenvedély. Nos, megmondjuk nyiltan: sohasem hittük volna el róla.

{Páris, május 27.) Amint előre látható volt,

a köztársasági elnök Herriotot bizta meg a kormány megalakításával. Herriot elfogadta a

megbízatást és már meg is kezdte a kormány megalakítására irányuló tárgyalásait.

Herriot környezetéből szerzett információk szerint a radikális vezér eddigi msíöeszé úsei politikai halálaival és a pártv*zér»kled csők általánosságok körül mozogtak.

Valószínűnek tartják, hogy Herriot kisebbségi kormányt fog alakítani Taráién pártja egy részének és a szociálde- - makraiaknak támogatása mellett.

A szociáldemokraták állásfoglalása vasárnap fog eldőlni. Miután a szociáldemokraták programja olyan radikális intézkedéseket követel, amelyet polgári pártok nem tehetnek magukévá,

Herriot kénytelen lesz megelégedni Leon Blum jóakaratu támogatásával, esetleg semlegességével.

(Páris. május 27.) Herriot az uj francia

(Bukarest, május 27.) Iorga miniszterelnök

a Neue Freie Presse bukaresti tudósítója előtt nyilatkozatot adott az ország pénzügyi helyzetéről, Az újságíró elsőnek azt a kérdést intézte a miniszterelnökhöz, milyen véleménnyel van a francia szakértők romániai működéséről és arról, hogy Romániát úgyszólván külföldi kontrol alá akarják venni.

— A külföldi szakértőket — mondotta Ior- ga ,— a kormány hivta az országba, így a külföldi szakértők működéséről véleményem csak kedvező lehet. Ami a pénzügyi kontrolt illeti, teljesen érthetőnek tartom, ha a külföldi gaz dasági körök felül akarják vizsgálni annak ar országnak a helyzetét, amely tőlük kölcsönt élvezett. Pénzt csak bizonyos feltételek mellett adnak egy államnak és ha adtak, jogukban áll megállapítani, hogy ezek a feltételek fennálla- nak-e még. E pillanatban szó Sincs arról, hogy Románia kölcsönt igényelne. Mi másról, a fizetési feltételek körüli, a kereskedelmi kapcsolatok körüli engedmények ügyében tárgyalunk. Nekünk nincs szükségünk pénzre. Helytelen politikának tartom azt, mely folytonos külföldi kölcsönökkel támogatja az ország gazdasági életét. A kölcsönök ráfeküsznek jövedelmeinkre és megnehezítik az állam készfizetési lehetőségeit.

Arra a kérdésre, hogy Románia moratóriumot akar-e kérni, a miniszterelnök kijelentette, hogy erről nincs tudomása sem a belföldi, sem

a külföldi adósságokra vonatkozólag.

miniszterelnök nyilatkozott a budapesti Az Est munkatársának. Kijelentette, hogy nemrégiben le kellett tennie magyarországi utazása tervéről, mivel a tervnek már csak emlegetése is tulnagy vitákat váltott ki. Nem sokat mondhat a jeden pillanatban, amikor átveszi Francia- ország vezetését. Hiábavaló dolgokról nem akar fecsegni s felkérte az újságírót, hogy majd a lausannei konferencián keresse fel, ahol részletesen el fogja mondani véleményét Magyar- ország gazdasági és pénzügyi helyzetéről.

Herriot meleg szavakban emlékezett meg húsz év előtti magyarországi tartózkodásáról s hangoztatta, hogy vannak vidékek, ahol minden falut ismer. Tudom — mondotta — hogy a magyar nemzet őszinte szabadság vágyát semmiféle belpolitikai ellentét nem akadályozhatja meg kifejlődésében és érvényesülésében. Hiszem, hogy a magyar nép olyan jövő felé halad, amikor minden gazdasági és politikai nehézség közepett is szivére fogja ölelhetni a francia népet.

A dunai konföderációval kapcsolatban Iorga a következő nyilatkozatot tette:

— Szívesen veszek részt minden együttműködésben, de Romániának nem érdeke, hogy a régi Habsburg-állam talpra álljon. Románia meg akarja tartani azt, amiért nemzeti energiájával harcolt. Tévedés feltételezni azt, hogy egységes Duna-medence létezik. A Duna-me- dence gazdasági és politikai tervei sem együttműködésre, hanem a régi egységek helyreállítására irányul. Nincs egy Dunamedence, hanem van német, van osztrák-magyar és van ju- goszláv-bolgár-román Dunamedence.

A gazdasági krizisre vonatkozó kérdésre a miniszterelnök a következőkét válaszolta:

— A jelenlegi krizis az államok krízisének tekinthető. A mai időkben meg kell változniok a meghatározásoknak. A jelenlegi válság nem a társadalomé, hanem az államé. Es ennél a felismerésnél azt is meg kell állanitani, hogy ma a társadalomnak másként kell áldozatot hozni az államért, mint eddig. Csak ha a társadalom erején felül hoz áldozatokat, úgy lehet kiküszöbölni az államok krízisét.

Az okos is néma,

ha nyelvet nem tud. Schidlof 1000 szó módszer, angol, francia, német, olasz, 10 füzet egy dobozban 180 Lei. Előrefizetve, portómentesen küldi LEPAGE, Cluj-Kolozsvár.

„Nekünk nincs szükségünk pénzre?“ —

mondotta Iorga a N. Fr. Presse munkatársának