Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)
1932-05-29 / 121. szám
Hnm-ilism XV. ÉVI*. 121. SZÁM. oiója már öt nappal ezelőtt történt s arról i sajtó csak pénteken reggel szerzett tudomást Elkerülhetetlen a politikai válság. A liberális párt vezetői szombaton délután Dinu Bratianu lakásán tárgyalták meg a politikai helyzetet. A liberálisok szerint belpolitikai változás felé közeledünk. A párt pénz ügyi bizottsága megoldási javaslatokat dolgozott ki. Eszerint a költségvetés 15 százalékkal volna csökkentendő. Be kivánnák szüntetni teljesen az uj beruházásokat, egységesíteni kell a nyugdijakat és le kell épiteni egy csomó költségvetési tételt, különösen az autonom pénztá raknál. A Lupta azt irja, hogy a belpolitikai helyzet gyökeres megváltozása elkerülhetetlennek látszik. A legutóbbi kormány-átszervezés jelentéktelen volt. A változásnál nem pártkormány várható, mert az uralkodó kitart a koncentráció gondolata mellett. A helyzetet súlyosbítja az, hogy külpolitikai tekintetben még Genfben is nagy a tájékozatlanság. Németország és Franciaország belpolitikai válság alatt él, Romániában a pénzügyi és gazdasági krízis fokozódik. Kormánykörök eddig azt hangoztatták, hogy az ellenzéki pártok menekülnek a kormányzás felelőssége elől és akciójuk célja nem Iorga megbuktatása, hanem pártjaik harckészségének fenntartása. Ennek ellentmond az, hogy az ellenzéki pártok éppen legutóbb erőteljes lépéseket tesznek az ellenzéki koalíció felé. A lap szerin Titulescu a jelenlegi körülmények között egyáltalában nem hajlandó bekapcsolódni a belpolitikai életbe és meg akar maradni külföldi missziója mellett. Titulescu hírek szerint azt ajánlotta az uralkodónak, hogy a jelenlegi kormány maradjon meg uralmon. Az ellenzéki pártok vezetői szerint ellenben Titulescu továbbra is fenntartja barátságos viszonyát a nemzeti parasztpárttal, azonban hangoztatja ő is a koncentráció szükségességét és a nemzeti parasztpártot is az ebben való részvételre akarja rábírni. A deviza-mérleg. A Nemzeti Bank hivatalos kimutatása szerint május 4-ike és 16-ika között a bank 40 millió 117.515 lej értékű devizát vásárolt és ugyanezen időben 290,280.364 lej értékűt adott el. Az eladások tehát mintegy 250 millióval meghaladják a vétel összegét. A devizakorlá tozásokról szóló rendelet életbeléptetése utár május 18-a és 25-ike között a devizavásárlás értéke 134,795.211 lej, mig az eladásoké csak 64,633.435, tehát már az első héten hetvenmillióval meghaladta az eladást. A Nemzeti Bank véleménye szerint ez a körülmény mutatja, hogy szükség volt a devizakorlátozások bevezetésére. Iorga súlyos szavai a Patria ellen. A Cuvântul munkatársa kérdést intézett Iorga miniszterelnökhöz a kolozsvári Patria azon cikkére vonatkozóan, amely szerint Nae Ionescu közelebbről a belügyminiszteri tárcát kapja meg. A Patria Iorgának azt a kijelentést tulajdonította, hogy őt kényszerítik erre a kinevezésre. — Miért kényszerítenének, — mondotta most a miniszterelnök a Cuvántulnak. — Öröm volna részemre, ha olyan intelligens és agilis munkatársam lenne, mint Nae Ionescu. A Nae Ionescuval való együttműködés öröm volna nekem. Ami pedig a Pátriát illeti, már régóta arra a meggyőződésre jutottam, hogy ez a lap a hazugság és a butaság hivatalosa. Optimista kormány, őszi koncentrációs tervek. Az Adeverul a politikai helyzettel foglalkozva, megállapítja, hogy lehetséges, miszerint a pénzügyi rendeletek által befolyásolt gazdasági helyzet a belpolitikában is változásokat eredményezhet. A kormány változatlanul optimista és kitart gazdaságpolitikai teóriái mellett. Fizeti a kuponokat és minden erővel fenntartja a lej stabilizációját. A szeptemberben esedékes kuponra már is gyűjtik a pénzt a Banca Naţionalanâl és az 1932. év végén esedékes egymilliárd lej kifizetésére is megtörténtek az intézkedések. A devizarendelettei kapcsolatban óvatosságra int, mert Magyaror szág, Görögország és Jugoszlávia nem segítik Romániát devizával és igy az ország csak ját erejére támaszkodhatik. A kormány ezért, gyűjti a devizát, hogy a stabilizációnak megfelelő fedezetét biztosítsa. Megállapítja az Ade- yerul, bogy a kormány helyzete szilárd, de ősszel ennek ellenére szó lehet egy Titulescu— Maniu—-Dúca koncentrációról, Ha ez nem jön ne létre, úgy a lorga-kormány tovább marad a helyén. Cáfolat a Rist-jelentésről Az Universul és Viitorul rendkívül vehemens támadásokat intéznek a kormány ellen és kivonatokat közölnek Rist állítólagos jelenté séből. A Rador távirati iroda ezzel kapcsolatban a kormány következő nyilatkozatát továbbítja. Kormánykörökben semmit sem tudnak arról az állítólagos jelentésről, amelyet Charles Kist egyes lapok közlése szerint, a francia kormány utján a román kormányhoz eljuttatott. Hasonló közlemények igen rossz fényt vetnek az országra és hivatalos körökben megállapítják, hogy hasonló rosszindulatú híresztelések terjesztése csak az állam rosszakaróinak érdeke. A király előtt — a pénzügyi helyzetről. Ma délelőtt Argetoianu hosszabb megbeszélést folytatott Anghelescuval, a Banca Naţionala kormányzójával, majd 12 órakor kihallgatáson jelent meg a királynál. Fél 1 órakor Iorga miniszterelnök jelent meg az uralkodó előtt, utána pedig Anghelescu ment audienciára. A kihallgatások kétségtelenül a pénzügyi helyzettel állanak kapcsolatban. Hivatalos helyen az Universulnak Puaux és más bukaresti külföldi követeknek állítólagos intervenciójáról nem tudnak semmit és éppen igy nem tartják komolynak a Lupta ama hírét, hogy a mai kihallgatások eme intervenciókkal állanak kapcsolatban. N A Banca Naţionala cáfol. A Banca Naţionala ma délelőtt 11 órakor következő kommünikét tette közzé: Tekintettel arra, hogy különböző lapok különböző hireket közöltek Charles Rist jelentésével kapcsolatban, riasztó hireket, amelyek nem használtak a mi pénzügyi helyzetünknek, a Nemzeti Bank igazgatósága a következőket közli: 1. Nincs tudomása Roger Auboiu lemondásáról. 2. Nem tárgyalta semmiféle igazgatósági ülésen Charles Rist jelentését. 3. A Banca Nationalanak semmiféle konfliktusa nincsen a kormánnyal, vagy a pénzügyminiszterrel, Iorga — az erdélyi bankok ellen. Iorga miniszterelnöknek a lapja az erdélyi román bankokról és azok mozgalmáról ciniku« gúnnyal ir. A Neamul Românesc szerint Vlad Aurél és Bontescu vállalták magukra az erdélyi román bankok képviseletét és akciójuk oda irányul, hogy likvidáltassák az erdélyi bankokat. Vájjon Maniu és Vaida barátainak akciója nem szolgál-e kizárólag agitációs célokat? — kérdezi a kormány lapja, mert Iorga miniszterelnök szerint a mozgalom nem használ sem a pénzintézeteknek, sem Erdélynek. Szerinte az erdélyi román bankok azok, akik nem tudják, hogy mit csinálnak. Gyalog iőftek be Kolozsvárra a jegyzők, hogy egy ankéten résztvegyenek Mint a rési vándorlegények, az egykor irigyelt Jegyzők is az apostolok lován járnak már (Kolozsvár, május 27.) Pénteken hajnalban fényesre kopott öltözetben, beesett arcú férfiak csoportja gyülekezett a vármegyeház előtt. Jegyzők voltak. Sáros cipő, verejtékező hóm lók a legjellemzőbb rajtuk. — Gyalog jöttünk szerkesztő ur — mondja egy román körjegyző — tizenhat hónapja nincs fizetés, hát miből teljen vasútra, vagy szekérre. Én harminchét kilométert gyalogoltam és ugyanezt az utat teszem meg visszafelé is. Aztán pipadohányból cigarettát sodor. A cigaretta nedves, rosszillatu dohánya csakhamar kialszik, mintha szimbóluma volna az egyre erőtlenebb jegyzők sorsának. Azért hívták őket, hogy Brate loan vármegyei ügyész előadását meghallgassák a jegyzőknek a konverzióval kapcsolatos kötelességeiről. Colbazi Emil dr. vármegyei prefektus az adók behajtását sürgette. Ugyanakkor azonban volt egy emberi és meleg mondata is: — Uraim, tartsák szem előtt az emberek fizetőképességét is. Az ankétnak végével a jegyzők magukra maradnak. Most a nyomor tenorján beszélnek. — Folyóiratok előfizetési diját kérik és ha nem tudjuk befizetni, mert nincs honnan, akkor a belügyminisztérium utasítására megbüntetnek. Hát mi vagyunk a hibásak, ha nincs pénzük? Valaki hozzáteszi: — Honnan uraim? Tizenhat hónapja éhezünk, dolgozunk ingyen. Stoica loan, az országos jegyzőegylet főtitkára küldöttséget vezet a prefektus elé. Egy szóba foglalja össze ő is a siralmas helyzetképet. — Éhezünk. A prefektus fél hónapi fizetést megígért. Hiába, ő sem tehet többet. Délután négy órakor a jegyzők ismét kéz* bevették a vándorbotot és elindultak ismét hazafelé. Gyalog. flarárbábora négy fala népe között az Emke kajántő! birtoka fölött (Kolozsvár, május 27.) Az Emiiének négy százholdas legelője volt Kajántó határában. A nagymultu kulturális egyesület földjét könyör teleniil kisajátították. Az Emke-birtokot az állam saját tulajdonába vette és 192G-ig a falusiak nehéz, verejtékes dijakat fizettek a haszonélvezetéért. 1926-ban történt. Egy román pap és egy főszolgabíró jelent meg Korpád, Kolozs és Bare falvakban. — Ugye nincsen legelőtök? — Úgy van — válaszolták a parasztok, — Hát akkor — folytatták — ide hallgassatok. Kajántó határában négyszáz hatasztrális holdnyi legelő van Az államé, de ha ti úgy akarjátok, megszerezzük nektek. — De mennyi lesz az ára? — Olcsó. Szinte nevetségesen olcsó. Három- ezerkétszáz lej holdanként. 1926-ban még nem volt olyan nehéz dolog az összeg előteremtése. Leakasztották a láncot a tehén nyakáról és elvitték vásárba: megvolt a pénz. összekupor-| gatták, kifizették tisztességesen, becsülettel. Ä közvetítő urak nyolcszázezer lejt kerestek az üzleten. Az állam ugyanis csak 1200 lejt számított holdanként. Az emberek azt is megtudták, de nem panaszkodtak, nem zúgolódtak. A baj ott volt, hogy a pénzt odaadták, legelőjük azonban mégsem volt. A földet a kajántóiak használták továbbra is. Három éve húzódik az ügy. Sehol semmi. A kincstár még nem adott bekebelezési jogot. A pénz elúszott. Tavasszal küldöttséget menesztettek az agrártanácsoshoz. Csendőrt is kaptak, birtokba helyezték őket, de másnap már felvonult ellenük Kajántó népe. Kaszákkal, kapákkal támadták a kolo- zsi, korpádi és báréi emberekre. E lkergették őket álla tostól. Csak a csendőrőrmester határozott fellépésének tulajdonítható, hogy emberáldczatct nem követelt meg az agrárviszály. És három falu lakossága most is kiáltja: — Aoják vissza a pénzüket! (d.)
