Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)
1932-05-29 / 121. szám
pvíaelöhá* SUDA ? ES T V. Cluţ-Kolazsvttr, __ £932. május 29. * VOLSÚTUdf^ tlt TilliSKG •• : ,v.; .• ..-a yjM V-';..-----------------------------------1-----------------------------------Előfizetés belföldön: Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lei. ORSZÁGOS magyarpArti lap Szerkesztőségi és kiadóhivatal! telefon : 508, 6.94 XV, évfolyam # 121. szám Előfizetés Magyarországon: Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.50 P. Egyes szám ára 20 fillér. A kormány jókedvű A frauda szakértők véleményét a kormány a saját optimizmusával igyekszik ellensúlyozni. A franciák rosszat mondottak s a kormány erre azzal válaszolt, hogy felhangolta a saját jókedvét. A franciákról nem lehet azt mondani, hogy tárgyilagos idegenek lennének, mert hiszen érdekeltek is, még pedig pénzbeli az érdekeltségük és azért vetettek számot a mi pénzügyi áilanótáinkról, mert újabb nagy érdekeltség vállalását kérték tőlük. Azonban !;i á kormánynak is meg van az érdeke, hogy optimizmust mutasson, mert tartani akarja a sa- s ját helyzetét. A kormány azt igyekszik elhitetni, hogy minden nagyszerű, amit csinált, minden a legjobban megy. A kormánynak, a miri ísztefeknék okuk lehet a saját jókedvükre, de jókedvű polgára már alig van az országnak. S ha érdekeltek a franciák, érdekelt a kormány, itt van a polgárság, amelynek nincsen oka sem szépíteni, sem sötétíteni a saját helyezetét és ez a polgárság nagyon jól tudja, hányadán áll a saját egzisztenciális helyzete. Nem szükséges a párisi urak fáradozása ahoz, hogy megtudjuk, milyen rosszul megy a sorunk. Nem az Argetoianu ábrázatáról olvassuk le a magunk aggodalmait. De azt is közvetlen tapasztalatokból állapíthatjuk meg, hogyan áll az államkassza fizetőképessége. Közvetlen a sürü kapcsolatunk az adóvégrehajtókkal, nem fizet a tisztviselő, mert neki sem fizetnek, alamizsnát kér a derék uri múltú nyugdíjas, Dincsen munka, mert az államtól nem tudja megkapni követeléseit az ipar. Es nagyon nagy keserves sorozatot lehetne összeírni a közvetlen tapasztalatainkról. Mert mi közvetlen tapasztalatainkból sokkal többet tudunk arról a számviteli, adózási rendszerről, amibe a francia szakértők csak bele tekinthettek. Az áldás, amit Argetoianuék úgy hirdetnek, hogy boldogították vele a falvak népét, csak a miniszterek ábrázatán mutatkozik áldásnak. A nép megijedt tőle és fél az is, akire azt jelenti, hogy nem kell fizetnie. Még ilyet nem látott a világ: a kormány hatósági közegekkel igyekszik heleverni a falusi emberek fejébe a szándékot, hogy vegyék igénybe ezt a boldogulást. Mert az embereknek közvetlen tapasztalataik vannak erről a jókedvről és erről a boldogulásról. Mit jelent az, hogy harminc esztendőre egy falusi gazda, egész vagyonával mintegy gyámság alá kerül s elveszíti vagyona felett a rendelkezési jogot. A kormány nem tudja megérteni, miért ragaszkodnak ezek az emberek a saját vagyonukkal a maguk gazdasági önállóságúidhoz, miért nem örülnek annak, hogy a hivatalos emberek átveszik az ő gazdálkodásuknak gondját s miért akarnak előnyösen, de tisztességesen megegyezést kötni a hitelezőikkel. Ilyen nagy az ellentét az optimista kormány és az aggodalmas polgárság között. Ide ha jönnek franciák, ha a legkedvezőbb véleményt mondanák is, ez az ellentét akkor is fennáilana, legfennebb arról lenne abban az esetben szó, hogy a franciák pénzt fognak hozni. S ez nagyon lényeges különbség a kedvező és kedvezőtlen külföldi szakértői vélemény között. Mert ha a vélemény kedvező, pénz áll a házhoz. Ha kedvezőtlen, akkor nincsen mit várni tőlük. Ez a valóság. S ezért hangzanak súlyosan a franciák szavai. A kormány számított a franciák protekciójára, a szoros szövetségi viszonyra, politikai nagy érdekekre s innen várta azt, amit mindenki várt valahonnan. S ha a jó)kedvü kormány nem tartja fontosnak az ő véleményüket, a polgárság nagyon komoran olvassa. A franciák lépéseket tettek a romániai pénzügyi állapotok megváltoztatásáért A lapok fentartják, kogy a francia követ az érdekelt külföldiek nevében hivatalosan is bejelentéseket tett ^ Rist súlyosan elitélő jelentésének a szövege A konverziós törvény megváltoztatását kívánják A pénzügyi krízis kiérleli a politikai válságot (Bukarest, május 27.) Politikai és pénzügyi köröket kinosan lepte meg, hogy amig a kormány és főleg Argetoianu pénzügyminiszter olyan cptimisztikusan tekintenek Románia pénzügyeinek további kibontakozása elé, addig Rist jelentése, amelyből r pf .teki lapok részleteket közölnek, egyenesen lesújtó. Bukaresti lapok azt mondják: Kétségtelen, hogy Francia- ország neheztel Romániára. Súlyosan hibás a pénzügyi szervezet. Rist jelentéséből részleteket közöl a Cuvântul. Szószerinti szövegben közli a következőket: — Románia pénzügyi közszervezete súlyosan hibás, nincs pontos irányelve, nincs reális kapcsolat az adókivetés és az adózók között és ennek következtében a költségvetés bevételi tételei az adó tekintetében nem reálisak. — A pénzügyi személyzet nem mindenben] megfelelő és az adók behajtásánál indolenciá-| val karakterizálhatók. A kiadásoknál az állami tisztviselők minden kategóriájában infláció áliapitható meg s a költségvetés egyes tételeit ellenőrzés és szükség nélkül használják fel. Rist véleménye szerint Románia gazdasági és pénzügyi helyzetének sulyobodása a jelen-i legi kormány által megsza azott törvényeknek köszönhető elsősorban. Az nj törvények rombolnak. — Ezek a törvények — mondja a szakértői vélemény — nemcsak szétrombolták a hitelt, hanem az állam pénzügyeit is megrázkódtatták. Az adósok felbátorodva attól a ténytől, hogy törvényes felhatalmazást kaptak, hogy hitelezőiknek csak bizonyos feltételek mellett fizessenek, nem fizetnek az államnak sem. Ezenkívül az állam biztos bevételei is csökkentek a költségvetésben, mert az összegeket más célra használták fel. Mindent átszervezni Rist jelentése végén arra a konklúzióra jut, hogy Romániában reorganizálni kell az adókivetés és a behajtás módját, revizió alá kell venni a kiadások egy részét, vissza kell váltani az államnak az átce- dált jövedelmeket, a közszolgálatot át kell szervezni és apasztani kell a tisztviselői létszámot. Végül megállapítja, hogy Romániának újabb és sürgős hitelre volna szüksége. A megcáfolt jegyzék. A bukaresti lapok e jelentéshez más híradásokat fűznek, amiket hivatalosan cáfolnak. Megírják, hogy Románia és Franciaország jelenlegi viszonyára jellemzően Puaux, Francia- ország romániai követe a Romániának hitelező államok nevében is jegyzéket nyújtott volna át, amelyben tiltakoznak a konverziós törvény ellen. Auboin, a Nemzeti Bank francia szakértője és Argetoianu között az volt ugyanis a megállapodás, hogy a konverziós törvény semmiben sem érintheti a Nemzeti Bankot, amely a saját hatáskörében intézi el. hogy mi történjék a nála leszámítolt mezőgazdasági váltótárcákkal. A konverziós törvény ezt a megállapodást felborította, amire a lapók szerint Auboin lemondott megbízatásáról, mert amint Írják, nem vállalhatja a felelősséget egy őt kompromittálással fenyegető olyan műveletért, amely nem számol a megállapodásokkal, a legelemibb pénzügyi szabályokkal és a helyes gazdálkodás követelményeivel. A konverziós törvény megváltoztatásáért. Rist jelentéséből s ezekből a híradásokból megállapítják, hogy a külföldi tőke komoly befolyást igyekszik gyakorolni a konverziós törvény hatályon kívül helyezésére, illetőleg egyes pontjainak megváltoztatására. A fejleményeket politikai körökben nagy érdeklődéssel várják és ezt az érdeklődést a Nemzeti Bank nyilatkozata sem lohasztotta le, an-, nál kevésbé, mert a lapközleményekre sem a kormány, sem Puaux, sem Auboin nem adtak ki nyilatkozatot. Fenntartják a diplomáciai közbenjárás hírét. Pénteken délben fél 1 órakor Anghelescu bankkormányzó hosszabb kihallgatáson volt az uralkodónál és a kihallgatásba bekapcsolódott Argetoianu pénzügyminiszter is. A Lupta péntek esti száma feltűnő helyen közli, hogy diplomáciai körök megerősítik, miszerint Puaux Franciaország és még két más Romániának hitelező állam nevében fontos bejelentéseket tett a kormánynál az ország pénzügyi helyzetével kapcsolatban. A bejelentések következményeként számos kihallgatás, tanácskozás folyt le és azok visszahatásának diplomáciai körök nagy jelentőséget tulajdonítanak. Jellemző a helyzetre, hogy Puaux interven-
