Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)
1932-05-27 / 119. szám
4 KUETlUjsXG XV. ÉVF. 119. SZÁM. A Lőrinczy-féle bankcsalás bűnügyében élesen ellentmondó szakértői vélemények kerültek a vizsgálóbíró elé Inkollegiálitás vádjával feljelentést adtak be a könyvelői kamarához — Az egyik szakértő kimutatja, hogy Lőrin- czynek sokkal több követelése van, mint tartozása (Kolozsvár, május 25.) Az annakidején országos hírnévre szert tett Lőrinczy-iigy ismét a nagy nyilvánosság elé kivánkozik. Már hetek óta Pastia vizsgálóbíró élénk tevékenységet fejt ki, mindennap kihallgatások vannak s amint a jelekből látható, rövidesen újabb meglepetések fognak történni. Hónapokkal ezelőtt Andreica Traian átvizsgálta az Autóglob könyveit s hosszú időn keresztül ez a könvszakértői vélemény irányitotta a vizsgálatnak a menetét. Érdekes azonban, hogy a Lőrinczy vallomásai teljesen ellentétesek voltak a könyvszakértői véleménnyel. Lőrinczy Mózes tehát kérte Pastia vizsgálóbírót, hogy uj könyvszakértőt nevezzenek ki. A vizsgálóbíró Lőrinczy kívánságának eleget tett és Torday Györgyöt, a kereskedelmi iskola tanárát bizta meg, hogy vizsgálja át újból a könyveket. Az uj könyvszakértő több hónapig dolgozott és a mai naj) folyamán 130 gépírásos oldal szakértői véleményt terjesztett a vizsgálóbíró elé. Ez a könyvszakértői vélemény teljesen ellenkezik az Andreica Traianéval, sőt egyenesen meglepő megállapításokat tesz. Ugyanis annakidején Lőrinczy Mózest sikkasztással, hitelezők félrevezetésével, hamis könyvvezetéssel vádolták meg. Az uj szakértői vélemény szerint Lő rinczy Mózes csak sorozatos csalásokat követett el és ha az Autóglobban a kinlevőségek befolynának, akkor Lőrinczy minden adósságát kifizethetné, sőt még nyolcszázezer lei vagyona maradna. Ez a nyolcszázezer lejes szám fatálisán egyezik azzal a nyolcszázezer lejről szóló betétkönyv vei, amelyet annakidején, amikor Lőrinczy Mesés megszökött, az egyik rokonához Segesvárra küldött, hogy majd évek múltán hozzájusson a nyolcszázezer lejhez. Le szenzációs megállapításokat tesz ez a szakértői munka az eltűnt összegek nagysága tekintetében is. Szerinte négymillió lej hiányzik, holott a vizsgálat első fázisában nyolcmillió lejről volt szó. Tordai György megállapítása szerint Lő rinczy nem sikkasztotta el az Autóglob pénzét hanem az Autóglobnak egyik legnagyobb hitelezője volt. Csak készpénzben két és félmillió lejt követelt, azonkívül másfélmillió lej értékben reeszkomptálható váltókat adott kölcsön a cégnek, amelyet az Autóglob leszámítolt és a pénzt a valóságban meg is kapta. Ezek azok a pénzek, amelyeket Lőrinczy Vass gróftól, Gu- ráth-tól és másoktól kapott. Rendkívül érdekes az uj szakértői véleménynek az a megállapitása is, hogy a hamisított betétkönyvek között kétféle betétkönyv volt. Voltak olyan betétesek, akik hozzájárrdtak ahoz, hogy Lőrinczy Mózes a betétkönyveik fölött diszponálhasson, ___ a betéti összegekből felvegyen és olyan célokra használja, amilyenekre éppen ő akarja. Mindezt meg lehet állapítani a szakértői vélemény szerint azokból a levelezésekből és feljegyzésekből, amelyeket Lőrinczy Mózes a betétesekkel folytatott. Voltak azonban olyan betétkönyvek is, amelyeknek a tulajdonosai semmit sem tudtak arról, hogy Lőrinczy a betéti ösz- szegekkel manipulál. Ezeket a főtárgyalás fogja véglegesen tisztázni. Mikor Lőrinczy Mózes az Autóglob irányítását átvette, azt hitte, hogy a vállalatot jövedelmezővé lehet tenni. Utóbb derült ki, hogy az Auóglobnak még ma is hat és félmillió lej fedezetlen és két és félmillió oly&n fedezett váltója van, amelyeket le lehetett számitolni és nagyrészben le is számitolta. Ezek áruhitelek voltak s a hitelezők joggal hihették azt. hogy az Autóglob annakidején fizetni fog. Viszont az Autóglob-nak van kétmillió olyan kinnlevősége, ami a mai megromlott gazdasági viszonyok szerint semmit sem <r. Figyelemreméltó dolog, hogy Torday György szakértői véleménye teljesen ellenkezik az Andreica Traianéval. Legutóbb Oprean Cesar olyan értelemben interveniált, hogy őt is nevezzék ki könyvszakértőnek, sőt Torday Györgyöt a könyvelői kamaránál feljelentette azon a címen, hogy az előző könyvszakértővel szemben inkollégiális magatartást tanúsított és teljesen más színben tüntette fel a való tényállást. Mindenesetre ezek az újabb szakértői megállapítások teljesen ujszerüek és ha megfelelnek a valóságnak, akkor a Lőrinczy Mózes csalásait más színben tüntetik fel. A félév óta vizsgálati fogságban levő bankigazgató bűnügyének a főtárgyalására már csak szep- tember hónapban kerülhet sor. ______ 100 % SZÉLES CREP DE CHINE CLUJ, CAL. REG. FERDINAND 9. (volt Judo vies Lázár üzlet). m£w. 1 n»j .««maw-vw* -a ORBÁN BALÁZS Irta és elmondotta Nyir5 József a székely- udvarhelyi emlékünnepen Itt nyugszik Orbán Balázs, a székelyek nagy íia, ki e föld igazáért küzdött, mig a föld neki szolgáltatott igazságot. Ha nem tiltana el népem jövőjébe és történelmi hivatásába vetett hitem tőle, ezt az igét vallanám: „Itt nyugszik a Székelyföld maga“; mert soha ember igazabban meg nem testesített földet, mint báró Orbán Balázs. Ml, akik körülálljuk emlékét, szintén e porból vétettünk, ha csak annyiból is, amennyit e hegyekről Isten marka egy rövid, végzetes életre siettében és fájdalmában felragadott; de nincs porszem e földön, mely benne és általa valóságos testté és valóságos lélekké ne vált volna. A születését is Így képzelem ... Es mondák a székely hegyek, völgyek, füvek, fák, nap, hold, csillagok, az ezer évig gondolkodó kövek, leroskadt életű embeiek és oktalan állatok: „alkossunk embert a ml képünkre és hasonlatosságunkra!" így született. Ezért nincsen ezen a földön egyetlen fűszál, egyetlen porszem, mely őt ne ismerné, lényege ne volna, nincsen öröm és jaj, mely testvére ne volna, nincsen az a tenyérnyi hely, melyet lába ne érintett volna, szomorú elfeledett slrhant, melyet fel ne költött volna, élet és igazság, melyet világgá ne kiáltott volna. Ezzel meg is jelöltük az Orbán Balázs emberi és történelmi jelentőségét: „Nem 5, hanem általa Székelyföld Irta meg saját történelmét." Különösnek csak azért látszik ez a megállapítás, mert nem sorozható ez eddig Ismert történelem-szemlélet-kategóriákba, A legprimitívebb formáktó! kezdve a legmodernebb kollektív-lélektani kulturtörténelmi szemléletig nincsen egyetlen forma, amely reá teljes mértékben alkalmazható yolna. Néha az ásó történelme eggyé lényegül a népi lélek történelmével és mégsem ö, hanem maga a föld. annak teremtményei és eseményei beszélnek az ő szája által. Nem követte az ismert történetírás szokásos módszereit, Nem irt háborúktól hemzsegő, diplomáciai fortélyoktól zavaros és ravas- pobtikai é:: jogtörténelmct. hanem a faji és kulturtórter.elml. etikai és ethnikn! elemekre helyezte a fösulyt. Székelyföldet magát adta a kezünkbe. Ti??Iában volt vele, hogy gyűlölködést, faji elfogultság? 1 s', vei es háborúkat hirdetni, nem létező győzelmeket éa kiválóságokat hazudni annyi, mint halált hirdetni és terjeszteni. O már akkor tudta, hogy nem a kard, hanem a kultúra történelme a fontosabb és ez a meggyőződése volt az alapja sajátos történelemszemléletének is. Amikor végigjárta a Székelyföldet, kutatva régi várak nyomait, ősi lármafák helyét, ha az eke, ásó embervértöl roz3dás fegyvert fordított ki a földből, vagy a Bika százados fáinak fekete cduaiből, a félelmében cdabujt és éhenhalt ellenség csontváza zuhant recsegve lábai elé; nem a vllágigázó hunn Ivadékok véres dicsőségét, öldöklő szenvedélyét élvezte a kielégült ellcnséggyülölet jóleső érzésével s nem a vér jogásza volt, hanem e föld. otthon és életvédelem sok évszázados kényszerküzdelmének tragédlás tanujelel fölött népének emberi és emberiségi magaslatokra emelt jogát hirdette az élethez. A történelem serpenyőjébe nem a Brennus kardját dobta, hanem e sziklákra barlangokra rámutatva, bizonyította be, hogy Európa nekünk köszönheti, hogy a keleti kapun nem a halál tört rá, hanem a kultúra termékenyítette meg. Ugyanakkor azonban a barbár népek gyepűit, sáncait, a rómaiak útjait, kaptrumait, vízvezetékeit, bányáit éppen olyan szeretettel és hűséggel kereste, mint ahogy a Kakasbarázdát, a hatalmas örtöltést nyomozta és áldani tudott minden népet, amely földünk kultúrájához akármivel is hozzájárult. Viszont halálra kész tudott lenni, ha Székelyföldnek utolsó kis kavicsát is meg kellett védelmeznie, mert az igazi történeiemirás népek halálát végignézheti, de ellopni őket nem engedheti. Senki sem Ismerte jobban Orbán Balázsnál a székely nép múltját, jelenét, nemzett konstrukcióját, pszichéjét és tisztában volt vele, hogy egyetlen népre sem talál jobban, amit Tacitus a germánokról mondott: „Gens propria, sincera ct tantum eui similis.“ Sajátos, őszinte és csak önmagához hasonlítható nép. Ennek a csak önmagához hasonlító népnek a történelme sem hasonlítható Európa többi népének históriájához. Amig Nyugaton a politika, kiemelkedő egyéniségek, cézárok, vagy vallásalapitók. kalmár vagy hatalmi szenvedélyek, impériumálmok Írták a históriát és tagolták a társadalmat tróntól rabszolgakorblcsig, addig Székelyföldön mindig a legnemesebb céloktól mozgatott, szabadságtól megáldott népakarat volt a történelem mozgató ereje és ennek legigazibb Írott tanujele marad mindig a báró Orbán Balázs munkája. A történetírás legmodernebb iránya az egyes népek történelmét kollektiv-lélektani alapon igyekszik megoldani. Orbán Balázst azonban, — ki a legnagyobb székely, — életében és munkásságában nem csak rideg és személytelen szociál-pszichologlai szempontok irányították, hanem a sokkal átfogóbb humanum é3 szinte divinális intuíció, amely ennek a földnek és népének lángoló szeretetéből fakadt, anélkül, hogy az elfogult sovinizmus vakságába esett volna. Külömbséget tudott tenni a belső, lelki kultúrán alapuló, megingathatatlan nemzeti öntudat és a fajgyűlölet szenvedélye okozta negatívum, a sovinizmus közt. Tisztában volt vele, hogy a népek fenmaradását nem külső, fegyvereken nyugvó atalmak, hanem kultúrán épülő belső erők biztosítják. Bizonyság rá éppen Erdély, mely évezredek folyamán népeknek és világoknak vált temetőjévé. A történelemmel egyformán lehet teremteni és ölni. Orbán Balázs azonban nem a politikától, hanem Székelyföld örök igazságaitól kért tanácsot, mikor tollat fogott a kezébe, ö nem az egymást felváltó generációk történetének krónikásává szegődött, hanem a minden generációkat magában foglaló nagy fogalomnak, magának Székelyföldnek evangéliumát irta meg. A föld és nép lelkét lényegitette eggyé. így kap könyvében lelki jelentőséget minden; a begyek, völgyek, folyók, fák, füvek, emberek, templomok, öreg emlékek, népszokások stb. és a tarka kaleidoszkóp a lelkűnkben ujjongó egységgé válik ebben a szóban: székely. Az ember pedig nemcsak ezt érzi, hogy mindez az enyém is, hanem vérrokonává válik mindannak, amit ez a föld magán, az egén, vagy mélyében, múltjában, vagy jövendőjében rejt. Ez pedig nemcsak az eszme természetfelettisége, hanem a hazáé, amely örök, mint az Isten . . . (Befejező közlemény következik).
