Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)
1932-05-21 / 114. szám
KSlETlUjsm XV. EVF. 114. SZÁM. EGY FEJLŐDŐ MAGYAR VIDÉKI VÁROS Szolnoki séf a, amikői ml Is tanulhatunk — Harmadik közlemény. — [(Szolnok, május havában.) Szolnoki sétánk rendjén érdekes volt annak megállapítása is, hogyan oldotta meg Szolnok a szegénységet. iVáros — koldusok nélkül! Megszüntették a koldulást és félig hatósági, félig társadalmi szegénygyámolitásl bizottságot alakítottak, amelynek irányítása meUett 150 hölgy gyűjti össze havonként a város lakéi között a szegényeknek szánt adományokat. A szegényeket kataszterbe foglalva négy hivatásos szegénygondozó nővér által gondoztatják, olyképpen, hogy részükre természetben szolgáltatnak ki élelmiszereket, ruhát, és tüzelőanyagot. A legutóbbi esztendőben a társadalmi gyűjtés 46.000 pengőt eredményezett, amelyből 860 családot gondoztak. A szegénysegélyezésnek ez az uj rendszere már tért hódit más városokban is. Esztergom, Eger, Baja, Szombathely, Székesfehérvár is követik példánkat. A segélyezendő szegényeket három kategöriábr osztották. 1. Teljes ellátás. 2. Félellátás. 8. Csak segély (10—15 pengő). A kereskedők szívesen és boldogan váltották meg néhány pengővel a kilincselő koldusok megjelenésének kellemetlenségeit és viszont nyugodtak és biztosak afelől, hogy amit adtak, az odajut, ahová szánták. Egy szegény, de áldozatkész város. — Ennek a városnak — mondja a továbbiakban Tóth polgármester — semmi néven nevezendő fekve vagyona nincs. Ami pár hold földje van, azt csak az utolsó időkben szerezte. Ellenben van városfejlesztés: szempontból olyan megértő lakőssága, hogy azt már városok ezer holdjával sem cserélném el. Más városokban a városi vezetőségnek rengeteg sokat kell fáradnia és agitálnia, amig a lakosságot rábírja venni újításokra, modern létesítésekre, energiájának nagy részét köti le a rábeszélés, a persvadeálás, nálunk ellenben olyan megértő készségű a lakosság, hogy non- kell senkit rábeszélni, inkább a szolnokiak diktálják v tempót nekünk városvezetőknek, hogy el ne posványosodjunk. A város negyvenezer lakásának huszonöt százaléka földművelő, negyven százaléka tisztviselő, húsz százaléka iparos és tizenöt százaléka kereskedő tehát ebből is látható, hogy mily jó a város lakósságá- nak összetétele. — A város fejlődésével szoros kapcsolatban van as a helyzeti előnye, hogy vasúti csomópontban fekszik országutak találkozásánál, hajóút mentén és nagy környékre mozgó erő intesztálódik benne, és széles vidéknek beszerzési központja, piaca. — Az országmegkisebbités ténye Szolnokra élénki- töleg hatott, a repatriáltak sokasága, meg a természetes szaporodás magával hozta a kereskedelmi és ipar élet lendületét is. A hires szolnoki festőművész-telep. Hogy Szolnok város mennyire kulturhely, legjobban bizonyltja az, hogy olyan íestömüvósztelepc van, amely a rőgi Magyarországon Is Nagybánya után az eüsö helyet foglalta el. 1905-ben létesült Szolnok városnak hozzájárulásából a Tisza és Zagyva összefolyásánál, gyönyörű parkban, remek pavilonokkal. A mamagyar festőművészeiben a szolnoki kolónia vezető szerepet játszik. Törzstagjai többek között: Fényes Adolf, Szl&nyi Lajos, Zombory Lajos, Vldovszky Béla,' Zádor István. Pólya Tibor, Szüle Péter, és a többi. Itt dolgozott haláláig Bihari Sándor, a nemrégiben elhunyt Perlmutter Izsák, Pettenkoffen, Kléh János, Illés Antal, Pólya Iván, üdvary Dezső, Deák-Ebner stb A régi békeévekben nyáron festőiskola volt itt, amelyet számosán frekvektáltak. Újabban pedig vendégképpen, a magyar festőművészek legkiválóbbjal látogatnak el. A Müvésztelep huszonötéves fennállását jubileumi kiállítással ünnepelték és azóta is minden esztendőben, szeptemberben kiállítást rendeznek ott. A város lakóssága, a legnagyobb szeretettel viseltetik a Müvésztelep és művészei iránt, úgy hogy minden jobb szolnoki házban és minden hivatalban a szolnoki festők képei láthatók. A szolnoki kereskedelmi és irodalmi élet. Szolnok és környéke kereskedelmi életének reprezentánsa, a Kereskedelmi Társulat. Elnöke: Kádár Gyula, a szolnoki cukorgyár nagytekintélyű vezérigazgatója. Az irodalmi élet is igen élénk Szolnokon. Van két Irodalmi társulata. Az egyik a Verseghy Ferenc Irodalmi kör, a másik a Kiss József irodalmi egyesület. Szolnokot Tisza—Dana csatornával is össze akarják kötni Budapesttel. Magyarországon már Il-ik József Idején megszületett, de 1848. után elaludt, 1907-ben pedig újra erősen feléledt a terv, egy uj Duna-Tisza cs'atorna megvalósítása érdekében. Ez a terv újabban megint erősen láb- rakapott, mivel a Bácsmegyét, Obecsétöl, a Duna partján fekvő Bezdánig átszelő Ferenc-csatorna, a trianoni határ következtében kivül esik Magyarországon. Éppen ezért, egy uj csatorna létesítése a magyar Duna-Tisza közének jelentékeny gazdasági tényezője volna. A megvalósítás iránt Szolnokmegye viszi a legnagyobb szerepet és dr. Elek István szolnoki városi főorvos a lelke az akciónak. A helyzet ma Szolnoknak kedvez, amennyiben a Tiszát Budapestnél a Dunával összekötni Szolnoktól kiindulva, a legrövidebb ut és a szolnokiak erősen bíznák is abban, hogy a városuk és vidékük még fokozottabb gazdasági fellendítését az uj csatorna Szolnokról való kiindulásával még inkább el fogják érni. Másik igen érdekes akciója a szolnokiaknak, a Tisza vidéki buza márkázása. A magyar buza közül sikértartalma és fajsulya folytán legdrágább a szolnokvldéki, amely világpiaci relációban is níüTciig első helyet foglalt el, még a háború után is. De jött az amerikai keresztezett manitoba buza (a lengyel-magyar és amerikai buza keresztezése), amellyel ki akarják ezt szorítani. A Szolnok megyei ge ia látva, hogy a tlszavidéki buza szerepe és ára veszélyeztetve van, évek óta követelik, hogy $. tiszavidéki búza márkáztassék, vagyis annak megállapítását kérik, hol terem, milyen siker tartalmúnak kell lennie, hogy a tiszavidéki elnevezést megkapja. Ennek az akciónak is Szolnok város a ltöz pontja és remélik, hogy egCsZ Szolnokmegye gazdáinak létérdekét ér! fő kérdésben sikert fognak elérni. A szolnoki színház Szolnokon, mint említettük, szép kŐ3zlnház van Szintarsulata elsőrendű. Szolnok, Kecskemét, Újpest, alkot egy színi kerületet, és minden évben a színtársulat négy-nég- hónapot tölt ezekben a városokban. A Szolnok városi ipartelepei: Kádár Gyula, a szolnoki cukorgyár vezérigazgatója, a Kereskedelmi Társulat elnöke, és a Szolnok vá rosl üzemek elnökigazgatőja, a várc3l üzemek fejlő dését a következőkben ismertette velünk: — A Szolnok város tulajdonában levő ipartelep e viUamo3müböl, a vízműből és a jóggyárból áll. Valamikor egy magános szolnoki ember tulajdona volt, akitől a város 1008-ban vette át, és a viszonyoknak megfelelően modernizálta. Azóta a telep különböző változásokon ment át, ahogy a viszonyok fordultak. Legfőbb dolga volt, hogy a város egész területét behálózza vi! lamosvezetékkel, úgy hogy dacára, hogy az utolsó években igen sok uj telep létesült a város területén, alig van ucca, ahol villany nem vblna. Használjon G?re*^e-p0nré!<:0t! A* uj O llette-pcnge használhat« egy az ej, mint a régi ţipase Gillette készülékekhez. Ugyanez az eset a vizmühálózatban is, amely az ország egyetlen speciális telepe, amennyiben a Tiszából kapja a nyersvizet, szűri és deriti. Naponta körülbelül 4.000—4.500 köbméter tiszta vizzel tudja a várost eHatni. Most a külső uccákba Is bejut a vízhálózat, úgy hogy a városnak minden, még a legkülsőbb része i3 használhatja, a teljesen egészséges kristálytiszta vizet. A jéggyár, amelyet pár évvel előbb nagyobb berendezéssel bővítettek ki. naponta 180 mázsa jeget tud termelni és azzal a város lakosságát ellátni. A jászsági községek legnagyobb részének villanyvilágítása van. Pár évvel ezelőtt az országban folyó villamositási mozgalom Szolnok városát sem kerülte el, s miután a telep gépel már nem győzték a fogyasztás megfelelő kielégítését, mert a környékbeli falvak Is csatlakoztak a szolnoki áramfejlesztő telephez, megállapodást létesített a Salgótarjáni Kőszénbánya nagy áramfejlesztő telepével, amely Salgótarjánból kiindulva, a Jászságon át vezetve, Szolnokon felállította üzemét és az áramot vásárolja. A szolnoki Ipartelepek évente 150.000 pengőt adnak a városnak. — A városi ipartelep vezetése nem a város autonóm hatáskörébe tartozik, hanem szervezeti szabályzata értelmében, a város vagyonától elkülönítve, mint törvényesen bejegyzett cég működik és kereskedelmi elvek szerint vezeti ügyeit. Igazgatóságának tagjai a városi képviselő testületből kerülnek ki, számszerint heten, és hivatalból tagjai, a polgármester és a főjegyző. Ez idő szerint városi ipartelep igazgatóságának tagjai 1921. óta Kádár Gyula elnök, dr. Füredi Ferenc alelnök, Gyulai Gál Imre, Szele Béla és .Tancső Lajos. Az üzem vezetője Váncza Mihály Igazgató. A mostani igazgatóság nehéz viszonyok és rossz anyagi körülmények között vette át az ipartelepet, de rövid pár évi működése alatt nem csak megszabadította a vállalatot adósságaitól, hanem tőkét Is gyűjtött, a város belterületén, ma már saját tehermentes széltháza van és amellett, hogy elég olcsón szolgáltassa a város közönségének az áramot, vizet és jeget, évente mintegy 140—15Ö.Ü00 pengőt tud juttatni a város pénztárába, amellyel a város pőtadő- ját körülbelül 25—30 százallékkal tudja lecsökkenteni. Amellett még évenként körülbelül 40.000 pengőt tud invesztálni, villany és vízhálózatának fejlesztésében. Érdekes megemlíteni, hogy az Iparvállalat Igazgatósága ezt a tisztséget teljesen díjmentesen végzi, munkájáért egyeúen fillér fizetést, vagy tiszteletdijat nem 1 zhat. A szolnoki Kereskedelmi Társulat, — folytatta felvilágosításait Kádár Gyula vezérigazgató, — sok válságon ment keresztül. P.égóta áll fenn. Volt idő, amikor megszűnt, de eletre keltették, míg végre a mai vezetőség mellett olyan tekintélyre tett szert és annyira kezd anyagilag is megerősödni, hogy az országos gazdasági érdekeltsége, úgyszintén a kerületi kereskedelmi és iparkamara, minden egyes gazdasági kérdésben kikéri véleményét. A helyi kereskedelem természetesen megérzi a mostoha viszonyokat, küzd a megélhetésért, azonban színen tartja magát és a fizetésképtelenségek száma Szolnokon aránylag kisebb, mint más városokban. Szolnokon van Magyarország legnagyobb cukorgyára. A Cukorgyár nemcsak Szolnok, hanem az egész ország legnagyobb cukorgyári telepe, legmodernebbül berendezve. 1913—14-ben épült a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érdekkörébe tartozik. Elnöke Welsz Kon- rád, a Kereskedelmi Bank elnöke. A cukorgyári üzem éppen olyan szűk keretek közé van szorítva, mint más országokban. Exportja a nemzetközi egyezményekhez simul, azonban tekintettel az export óriási veszteséges voltára és az ország cukor- fogyasztásának, a gazdasági viszonyok következtében való erős csökkenésére, tizemét a mult év óta, erősen redukálta, amire nézve egyébként kormányintézkedések is történtek. Üzemében körülbelül 1300—1400 munkást foglalkoztat. Dacára a rossz konjunktúrának és az üzem csökkentésének, a vállalat egyetlen állandó alkalmazottat sem bocsájtott el és tartja őket, változatlan javadalmazás mellett. • Ez Szolnok. Tanulhatunk tőle, Ötvös Béla. ivwwvvwe/wwvwwvwwwvwvM * Román, angol, francia, német, magyar, olasz, csehszlovák, szerb, horvát fordítások, (levelek, tudományos, műszaki stb. munkák), gépbediktálás, másolás, sokszorosítás dr. Man- del Fordító Irodában, Cluj-Kolozsvár, Strada Memorandului 24.
