Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)
1932-05-20 / 113. szám
6 KutnUjs&G XV. flVF. 113. SZÁM. Színi Gyula meghalt (Budapest, május 18.) Szűkszavú távirat jelenti, hogy Színi Gyula, a kiváló magyar iró Budapesten 56 éves korában meghalt. Szini Gyula egyike volt a magyar irodalom legfinomabb tollú elbeszélőinek. Apja Szini Károly iró volt, aki a XIX. század második felének irodalmában játszott jelentős szerepet. Szini Gyula jogi tanulmányait elvégezve hivatalnoki szolgálatba lépett, 1900-tól kezdve pedig mint iró és hírlapíró állandóan részt vett kulturális mozgalmakban. Rendkívül müveit ember volt, több európai nyelvet és ennek megfelelően irodalmat ismert meg és mint forditót is sziveden látták a kiadók. Legszebb elbeszéléseit Trilbi és Lelki kalandok eimmel adta ki. Irt regényeket is, amelyek népszerűek voltak témá- juknálés megírásuknál fogva, de Szini Gyulának igazi műfaja a hatlábas novella volt. Meséjének magva mindig érdekes, stilusa csiszolt, etekintetben észrevehetőig Maupassant és Csehov voltak a mesterei. Egyik-másik novellája örökbecsű értéke marad irodalmunknak. Figyelemreméltók voltak tanulmányai, kritikái, különösen azok, amelyek a Hétben jelen- . teg meg, e hetilapnak egyébként rendes dől gozótársa volt. Megpróbálkozott a szinirodalomri l is. Fekete pásztor cimü darabját a Belvárosi Színházban adták. Iker csillag cimü darabja pedig az irók kísérleti színházában került színre. Működésének főkorszaka századunk első negyedévére esik, az utóbbi esztendőkben cizellált és artisztikus írásai már korszerűtlenül hatottak, talán munkakedve is csökkent, szemmel láthat?ólag megörölte az élet. Sorsa tipikusan magyar iró sors volt, mert mindig azt a műfajt kezelte, ami gazdaságilag a legkevésbé kiadós. Megalkudni nem tudott, reménytelenül a tiszta irodalomból akart megélni és ezért az utóbbi években nyomor jutott ki neki osztályrészül. Szini Gyula egyébként, ha mindjárt Budapesten is született, családja után erdélyi származású, székely ember és az erdélyi Színiekkel mindvégig fenntartotta a kapcsolatot. Temetése holnap, csütörtökön délután lesz a Kere- pesi-uti temetőből. Földes Jolán: Mária jól-érett. Az; 1932 évi Mikszáth regénypályázat nyertese 117 lei LEPAGE-nál, Kolozsvár. Vidékre utánvéttel portómentesen. Kérje az uj könyvek jegyzékét LEPAGE-tól * • köré. Már négy éves fiúcska voit, de házi lángész, táltos, csodamondő. i— Jaj, be szép! — ujjongott gyermeki lelkesedéssel .—, olyan minden, mintha a jő Istenke itt laknék. • Az asszony ellenben alig tudta elpaláatolni a csalódását. A Doge-palota büszke, ódon kövei nagyon feketék és piszkosak voltak neki. A lagúnák bűzét kellemetlennek találta. Az élelmezéssel sem volt megelégedve. Lépten-nyomon kiábrándulás érte, de a világért sem árulta el ezt a férje előtt. A kis könyvelő ott állt a Márkus-téren és Irógörcs- től vonaglő vézna kezével úgy mutatott végig a palotákon, mint ahogy Mózes intett az ígéret földje felé. — Galambok, papa, galambok! — visongott a kis fia. — Szabad őket megsimogatni? Es kis kacsójával megsimogatta a szelíden turbé- koló, tolongó galambokat, miközben megragadta az apja kezét. — Papa, te is, te is!... De ne azt simogasd. Az egy darab kő. Itt van a galamb, papa, itt van a kezemben. Nem látod? De nagy csacsi vagy te, papa! A kis könyvelő nem látott semmit. Az ő szemei számára nem nyílt meg a kiábrándító valóság. Nem látta az ódon kövek feketeségét, a lagúnák szennyes vizét, a Márkus-téri kijózanító vásárt, az Idegenek kiváncsi 6= tömeges butaságát, a .velencei .viseletű perditák tolongását. Az orrával a levegőbe szimatolt és még a halvásár bűze is édes, mámoros illattá változott előtte. Ügyetlenül, vaksimódon simogatta a galambokat és nem látta, .hogy szakasztott olyanok, mint aminők nálunk is vannak. Azt hitte, hogy ezüstfehérek, mint a felhő, mely napsugaras időben delel és hogy arany a csőrük, rubin a szemük, szinte látta, hogy lebegnek és hozzák magukkal egy becsületesen eltöltött, szorgalmas, kifogástalan munkásélet legszebb jutalmát... , ■ míg stiíyosbbodik gyomonbaja Előzze meg 1-2 tabletta vagy |-1 kiskanál por étkezés után: Kapható minden győgytárban Egy szekér dinnye miatt köröző levelet adott ki az aradi csendőrség egy magyar mágnás és egy magyar főispán ellen (Arad, május 18.) Az aradi csendőrparancsnokság az aradi törvényszék II. szekciójának kívánságára köröző levelet bocsátott ki 1876— 1932. szám alatt gróf Zselenszky Róbert ötve- nesi földbirtokos és egykori jószágkormányzója, Korossy György, jelenleg a magyarországi Békésmegye főispánja ellen. Az általános meglepetést keltő intézkedés előzményei az 1930 őszének idejére nyúlnak vissza, amidőn egy augusztusi napon egy szekér ötvenesi uradalom dinnyével, az uradalom egyik alkalmazottja bement Aradra, hogy a. dinnyéket értékesítse. A szekér rakományát lerakta a Ferenc téri piacon, mellé állított egy mérleget és árulni kezdte a dinnyéket. A gyanútlan városi parasztgazda mérlegét csakhamar egy városi ur kezdte vizsgálni és diadallal állapította meg róla, hogy a mérleg nincs hitelesítve az aradi mértékhitelesítő által. Azonnal lefoglalták a mérleget, elkobozták a dinnyerakományt és hivatalos utón eljárás indult az árusító parasztgazda, majd a mérleg tulajdonosa, gróf Zselenszky Róbert, továbbá a hitelesitetlen mérleg származási helyének, az uradalomnak jószágkormányzója, Korossy ellen. A törvényszék az ügyben ez év tavaszán tartotta meg a főtárgyalást, amelyen az in flagrantin kapott gazdát el is ítélték kihágás miatt. A többi „vádlottat“ az igazságszolgáltatás már nem tudta maga elé idézni, mivel a gróf állandóan Budapesten tartózkodik, viszont Korossy a jószágkormányzói pozíciót Békésmegye főispáni székével cserélte fel. Valószínűleg ez a szituáció szolgáltatott szellemes ürügyet arra a hatóságoknak, hogy csendőrségi köröző levelet boesássanak ki a két általánosan ismert magyar ur, aradmegyei földbirtokos ellen. . Természetesen az érdekeltek talán nem is tudják, hogy milyen nagy nyomozás folyik utánuk Aradmegye és az ország területén. jiüSwtoü?! I hogy hol csináltatja ruháit. Tegyen egy | I próbát és meg fog győzó'dni róla, hogy 1 I ELEGÁNSAN és OLCSÓN I ‘»»“»MOTPiGH ^urísiabá I a dolgozik Cluj, Str. Memorandului 4. (Udvarban). 8
