Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)
1932-05-20 / 113. szám
XV. EVP. 113. SZÁM. KeletiUjspcg 1 SoMolizvâri háziasszony Mnssgdra Bemutatjuk a világ egyedüli, valóban legnagyobb teljesítményű mosókészülékét: „Raschteufel“ (Mosóőnlüg) (19660 sz. rom. szab. 431990 D. R. P.) ezen a héten: csdtőrtSkőn, péntakon és szombaton délután fél 5 órakor a „Magántisztviselők Szindikátusának*• helyiségében Cluj-Kolozsvár, Unió ucca 21 szám. f) JOSÓÍMS“ tfinhpetehetetlBn fémheszOléh és nem értéktelen vászon-mosócsoda ! A „Mosóördögnek“ nem árt a használat, nem kopik, nem törik, nem rozsdásodik, nem esik szét a mosás közben és a használattal járó minden veszélyt örökké kibir, anélkül, hogy rongálódna. A „Mosóördög“ minden eddig ismert mosógépet felülmúl, egyszerű, a kezelése gyermekjáték. Főzés, dörzsölés, súrolás, kefélés és maró vegyszerek nélkül, ragyogó tisztára mos, öblít és keményít 50 kiló rukái egy pár psrc alatt Az igen tiszteli érdeklődőket kérjük, hogy szíveskedjenek magukkal hozni lehetőleg piszkos ruhát, valamin! szennyes keményített fehérneműt, gallérokat és függönyöket is, amelyeket pár perc alatt ragyogó tisztára fogunk a bemutatásokon mosni és öblögetni, úgy hogy mindenki a helyszínen meggyőződhetik a hires „MOSÓÖRDÖG“ utánozhatatlan teljesíiőképességérőL Pontos megjelenést kérünk S — Szabad belépés ! i A Pen-klnR>ok koiigresszf&s^. isak szónokai állast foglaltak az európai sajtószabadság kérdéseken Áz uj kalandorregény varázsa Irta: Claude Farrere Claudi Farrere és müveit ismeri a magyar olvasó publikum. A kiváló Író, Dou- mer elnök ellen elkövetett merényletnél tudvalevőleg megsebesült. Ez külön személyi érdekességet Is ad ennek a legújabb Írásának. Francia írók lenézik a kalnndorregényt és nem tartják irodalmi munkának. Ez a gondolkodás teljesen indokolatlan, mert a kalandorregény is lehet mestermii. A kalandorregény érdekes, de nagyon nehéz megírni, mert az Írónak egész különös képességekkel kell rendelkeznie. Sommerset Maugham arra a kérdésére, hogy miért nem ir detektivregényt azt válaszolta, hogy ez a műfaj neki nagyon nehéz. Ugyanezt mondaná a kalandorregényről is. Egyetlen ilyen kísérletem van: A „bárány- szivü Tamás“ cimii regényem ez azonban tulajdonképpen lélektani regény., amelynek alapja olyan esemény volt, aminek magam is tanúja voltam. Iia megtartottam volna a modern keretet, nagyon kellemetlen találgatásokra adtam volna alkalmat, ezért a XVII. századba helyeztem át a cselekményt és a régi kalózok életét vettem keretnek. Ez a forma tulajdonképpen nem az igazi kalandorregény. Most egy igazi kalandorregényen dolgozom és ha nem leszek vele kész, annak az az oka, hogy állandóan kételkedem abban, hogy van-e tehetségem ehhez a munkához. Ma tulajdonképpen nincs regényírója a nagy kalandnak. Pieirre Benoit s Sommerset Maugham tulajdonképpen lélektani tanulmányokat írnak kalandorokról. Az embert tanulmányozzák és nem a cselekményt. Ugyanez áll Joseph Conrádra és Jack Londonra is. Azt lehetne mondani, hogy az angoloknál lehet inkább megtalálni a jó kalandorregényt. Connan Doyle talán a legjobb. A Rodney Stone valóságos mestermüve, amelyben a kalandorregény minden szépsége és érdekessége megnyilatkozik. ff A kalandorr&gény nemcsak azért fogja meg az olvasót, mert az érdeklődik a hős iránt, hanem azért is, mert a cselekmények és az események is lekötik. Itt most azután beszélhetünk a legnagyobb kalandorregényiróról a nagyszerű Jules Vernéről. A Rejtelmes sziget és a Grand kapitány gyermekei örökké meg fognak maradni, nem azért, mintha az emberei volnának érdekesek, hanem azért, mert a cselekményük érdekes. Steversen a nagy kritikus azt mondotta, hogy Verne regénye: „Húszezer mértföld a tenger alatt“ érdekesebb, mint Shekespeare drámája III. Richárd. Ez a hasonlat nem is olyan paradox. Verne kalandordrámákat irt. Zseni volt és zseniálisan irt, de ez nem változtat azon, hogy drámáinak a tárgya a kalandor volt. Pierre Louis, akit mesteremnek tisztelek, azt mondottá, hogy Vernében megvan Rimbaud egész költészete. Rimbaud a nagy költő kalandor volt és megélte Verne valamennyi kalandját. A költeményeiben mindig visszatérnek Verne gondolatai és „A részeg hajó“ Verne regény hatása alatt született meg. Verne regényalakjai az egész világon rögtön népszerűek lettek és egy-egy regényének megjelenése Páris- nak a szenzációja volt, mert a Verne regények folytatásokban jelentek meg és ezek a folytatások Paris népét annyira, foglalkoztatták, mintha szenzációs események lettek volna. A ka!andorregényÍrónak az az előnye van. hogy előbb megtévesztheti a publikumot, azután kielégítheti. A tudomány és a technika haladása nem szüntette meg ezt az előnyt. Ma arról lehet írni, hogy hogyan utazik az ember az egyik bolygóról a másikra, bár ezt a témát már Verne feldolgozta egyik regényében, sőt már azt az Ötletet is felhasználta, hogy rakéta val lehet a világűrben utazni. Egy francia irc Maurice Renrad, az emberi test kalandos lehetőségeivel foglalkozik. Az egyik novellájában egy tudós önmagán végez elektromos kísérleteket és végül eléri azt,. hogy a saját tükörképébe be tud hatolni. A Jükör üvege úgy válik szét előtte, mintha víz volna. Érdekes gondolat és érdekes kísérlet. Egy másik regényben arról ir, hogy a földet Ötven kilométer atmoszféra magasságban egy tenger veszi körül, amely tenger életét írja meg fantasztikus regényében. Ennek a tengernek csodálatos lakói, pókszerü lények, különleges készülékeket fabrikálnak, amelyekkel eljutnak a földre. (Budapest, május 18.) A Pen-klubok kongresszusának mai ülésép. azt a kérdést vitatták meg, hogy lehet-e a békének szolgálatot tenni politizálás nélkül. Felix Salten volt az első szónok. Hangoztatta, hogy a németek és osztrákok nevében beszél, s ilyen minőségben a legmelegebb rokonszenvéről biztosította a magyar népet, amely a különösen nehéz időket a legnagyobb lelki erővel küzdötte és küzdi végig. A Pen-klub szervezet válaszúton van, most kell eldőlnie annak, hogy meghal-e, vagy pedig uj célkitűzésekkel tovább dolgozhat-e. Határozati javaslatában bizottság kiküldését kéri annak megvizsgálására, hogy milyen célkitűzések mellett dolgozhat a jövőben a Pen- klub s az ő felfogásuk szerinti irodalom. Ernst Toller német kommunista iró azt fejtegette, hogy a jelenlegi politikai és gazdasági helyzetben a szellemi szabadságot Európaszerte lábbal tiporják s üldözik a véleményét kimondó irót és irodalmat. Az elnök figyelmeztette, hogy térjen vissza a tárgyra, amire az irók kórusban kiáltották: Folytassa! Toller tovább fejtegette azt Ezeknek a kalandorregényeknek azonban azok a hibái, hogy nem emberek és nem emberi cselekmények a mozgatói. Ennélfogva az érdeklődés inkább tudományos jellegű és nem lehet olyan általános, mint az igazi kalandorregényé. A kalandorregény reneszánszát várjuk. A kaland maga az élet és a kalandban nyilatkozik a tételt, hogy a politikamentesség jelszava alatt éppen politikai célok szolgálatában akadályozzák meg az irodalom szabad fejlődését. A kongresszus első magyar szónoka Ilyés Gyula volt, aki az ifjú magyar irók nevében a sajtószabadság mellett tört lándzsát s olyan határozati javaslat elfogadását kívánta, amely szerint a kongresszus tiltakozik az utóbbi időben az egész világon lábrakapott sajtószabadsági megszorítások ellen és a véleményeknek a sajtóban való kifejtésére a legteljesebb lehetőségeket kívánja. Viktor Eftimiat Budapesten megoperálták. Budapestről jelentik: Viktor Eftimiu, a Pen-klub kongresszuson a román delegáció vezetője egy állkapcsán támadt daganattól súlyosabban megbetegedett. Eftimiunak már akkor láza volt, amikor Budapestre érkezett s a Pen- kongresszusuak már első ülésén sem vehetett részt. Szanatóriumba szállították, ahol operációt hajtottak végre rajta. A műtét kitünően sikerült. meg az ember igazi ereje, igazi függetlensége, azért van meg minden emberben többé-kevésbé vágyakozás a kaland után, a kalandos élmény után és ezért van meg a vágyakozás a közönségben a kalandorregény után. A közönség uj kalandorregényirót vár, keres, olyant, amilyent Jules Verne irt.
