Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-19 / 112. szám

a KeletiUjsag XV. EVF. 112. SZÁM. OZ&AZDJlSÁG Teremtsenek végre bizalmat Irta: Hexner Béla Teremtsenek végre bizalmat gazdasági ren­dünk iránt, mert a bizalom a gazdálkodásnak az alapja. Irántunk és gazdálkodásunk iránt pedig általános a bizalmatlanság, — annak da­cára, hogy nálunk nincsenek bizalmatlanságra okot adó tömegmozgalmak. Sem bal-, sem jobb­oldali forradalmi elemek nem veszélyeztetik a termelés rendjét, mint más országokban. Nagytőkések, nagyiparosok nem finanszí­roznak felforgató irányú politikai mozgalma­kat, sőt példaszerűen tesznek eleget az állam a belföldi és külföldi piac iránti kötelezettségeik­nek. Mindenhol, ahol magániniciativának helye volt vagy helye maradt, ott határozott gazda­sági haladás, fellendülés volt érezhető, — amig nem jött az állami beleavatkozás. A magángaz­daság minden terébe, minden vonalába bele­nyúlt az állam keze. A vámok, nem a hazai ipar védelmére van­nak, hanem az állam fiskálisérdekeinek lettek az eszközei, a szállítás nem a hazai termelés elosztásának a szerve, hanem országos pénz­ügyi kérdés lett. Az ipar ellenőrzése, nem szociális és hygie- nikus szempontokból történt, — hanem az ál­lam anyagi érdekeinek szempontjából. Minden óvásunk dacára: az állam minden­képpen és mind erősebben beleavatkozott a ma­gángazdálkodásba, majd átvette annak irányí­tását is, — és az eredmény? Az eredmény: száz és száz kis és nagyipari termelő üzemnek a kapui zárva, kéményeiken keresztül füst nem száll, a munkanélküli mil­liónyi, a középosztály pedig, a leglehetetlenebb nyomorban sínylődik. Az állami bevételek pe­dig, — dacára a végleteken túl emelt adóknak, vámoknak, taxáknak és egyéb járulékoknak, — rohamosan esnek és az egyik tárca deficitje csak növeli a másik tárca deficitjét. Ebből folyik, hogy az a nyomorúság, me­lyet mi itt szenvedünk, nem a kapitalizmusnak, de az áilamgazdálkodásnak a csődje. Az államgazdálkodásé, melynek megvolt minden anyagi és politikai hatalma, politikai és anyagi ereje, olyan mértékben, mint ami lyennel a magángazdálkodás soha nem rendel kezhetett. Akármit mond a kereskedelemügyi minisz­ter is, aki most jött haza Berlinből: itt a végén vagyunk az államgazdálkodás rendszerének. Itt elérte már a csődjét, és felelős államférfi, felelős gazdasági ember, ki intézkedésre jogo­sult és képes, nem tehet mást, mint visszaadja a magángazdaság vezetését, intézését magának a magángazdaságnak, mely felkészülten várja hogy váljék szabaddá az ut, hogy kemény munkával bár, de saját erejéből építse fel újra azt, amit az államgazdálkodás dilettantizmusa lerombolt. Éhez azonban bizalom kell. Bizalom, ami ma nincs. Mindenki csak a maga érdekeit és jogait nézi vérbenforgó szem­mel. Nem hisz a más becsületes akarásában. A politikai és gazdasági harc olyan formákat vett fel, mely az alkotmányos küzdelemtől na­gyon távol áll, — az uj kereskedelemügyi mi­niszter ur pedig, az ő legújabb nyilatkozatával, a pénzügyminiszter ur pedig az ő valutarende­letével, csak olajat önt a tűzre. Mentesíteni a gazdasági életet a politiká­tól, mentesíteni az állami beavatkozástól, — ez a bizalomnak az előfeltétele. Ezután azonnal pedig le kell venni a gaz­dasági életről minden koloneot, béklyót, láncot, mellyel ma agyon van kötözve. Meg kell szűn­nie annak az állapotnak, hogy az állam bele- avatkozhassék a magángazdasági alany min­den egymásközötti vonatkozásába. A viszony­ba, mely termelő és fogyasztó, mely ipar és ke­reskedelem, amely munkaadó és munkavevő között fennáll. Amig beleegyeledhetik. megkö­tött szerződések érvényessége és fennállása dol­gába az állam, — addig bizalomról szó sem le­het! Sokszor kiáltottuk át a lapok hasábjairól is a Regátba, hagyjanak békét nekünk! Ma már nem elég, hogy békét hagyjanak. Ma már fel kell szabadítsanak minden tehertől, minden béklyótól azért, hogy csak halavány reményt' lehessen annak a lehetőségének, hogy szerencsé­sen visszafejlődhessünk gazdasági helyzetünk régi nívójára. Ma már leépíteni voltunk kény­telenek, a gazdasági élet hazardőrjeit, speku­lánsait és baksisszedőit. Erdélyben elfordul­tunk végleg azoktól, akik a gazdasági élet íratlan erkölcsi szabályait lábbal tiporták és magas válaszfalat építettünk közéjük és kö­zénk, hogy bármi jelszó alatt is, visszatérhes­senek. Ilyen körülmények között akarunk meg­jelenni már Lausanneban, ahol nagy és döntő eseményeket várunk. Meg kell küzdenünk a lausannei porondon gazdasági berendezkedé­sünk, termelőképességünk és élniakarásunk egész erejével. Vértünk, pajzsunk pedig a biza­lom legyen, a bizalom, melv minden gazdasági életnek az alapja. A kolozsvári iparostanoncok kiállítása. Az Ipartestület az idén, junius 13—julius 3-ig, ren dezi meg az iparostanulók munkakiállitását, amelyet vásárral is egybeköt, a vásáron nem­csak a tanulók, hanem az összes kolozsvári mű­helyek résztvehetnek. A tanoncok által készí­tett munkákat a bukaresti kiállításra is fel­küldi a rendezőség. A kiállításra junius 1-ig lehet jelentkezni az Ipartestületnél. Megnyílt az országos tejkiállitás. A föld- mivelésügyi minisztéAiumban a tegnap nyilt meg az országos tejhét. Az ünnepélyes meg­nyitón Károly király is megjelent. A minisz­terek közül Argetoianu, Jonescu Siseşti és Cantacuzino tartottak beszédet. Elkészült a konverzióstörvény végrehajtá­si utasítása. Radian földművelésügyi alminisz- ter elkészítette a konverzióstörvény végrehaj­tási utasítását, amelyet jóváhagyás végett a legfőbb törvényellenőrző tanács elé terjeszte­nek. Illatszerkereskedőknek 60 lejért adják a szeszt. A szeszmonopólium igazgatótanácsa az illatszerkereskedések részére a szesz literének árát 60 lejben állapította meg. Vámháboru előtt áll Amerika. Az Egye­sült Államok és a délamerikai államok között súlyos vámkonfliktus tört ki. Peru jegyzéket intézett a washingtoni kormányhoz, amelyben azzal fenyegetőzik, hogy az államokból szár mazó importot 300 százalékos értékvámmal sújtja, ha a rézvámok tervezett emelését Wa­shington nem ejti el, Peru akciójához a legtöbb délamerikai állam csatlakozott, ez a konfliktus erősiti azt a mozgalmat, amely a délamerikai államokat egy vámszövetségben akarja egye­síteni Az Angol Bank aranyat vásárol. Az Angol Bank 2 ^millió font értékű aranyat vásárolt, hir szerint a kormány számlájára a font árfo­lyamának biztosítására. Jól értesült körökben az a hir tartja magát, hogy az Angol Jegy­bank rövidesen újból mérsékli a kamatlábat, valószínű, hogy a bankrátát 2 százalékra szál­lítják le, 2 százalékos bankkamatláb utoljára 1897-ben volt Angliában. Hivatalosan megálla­pítják, hogy Anglia a háború befejezése óta 145 millió fontot vesztett azáltal, hogy a kül­földi kölcsönkötvények kamatait nem tudta behajtani. Az osztrák devizakészlet ismét csökkent. Az osztrák jegybank devizaállománya 33 millió sillingre apadt le. A tavaly ilyenkor 715 mil­lió silling volt a devizaállomány értéke. * Szőlősgazdák! Az uj szőlészeti törvény (Megjelent a f. évi április 22-i 96. számú Móni torul Oficialban) magyar fordítása kapható tlr Mandel Fordító Irodában, Str. Memorandului ETOÉLYI FbASBWI! Rovatvezető: TÖRÖK BAIXNT. az EGE titkár». A kolozsvári mezőgazdasági kamara közgyűlése. A kolozsvári mezőgazdasági kamara most tartotta meg rendes évi közgyűlését, a tagok teljes számban való részvétele mellett. A gyűlés az évi jelentés elfogadása után tudomásul vette a zárszámadásokat is. A kamara működése a legszűkebb korlátok kőzett mozog, mert korábbi adósságainak terhe alatt nyög, noha a minisz­térium közel másfélmillió terhet átvállalt annak a saj­tóban is sokat szerepelt Bedel gépnek az átvétele foly­tán. A folyó évre szóló előirányzatnak is a legjelentő­sebb tételei az adósságok törlesztése, úgy hogy alig ma­iad valami közérdekű mezőgazdasági akciókra. A köz­gyűlés uj elnököt Is választott, amennyiben a kormány leirt a kamarához, hogy a jövőben fizetéses állami tiszt­viselő nem lehet kamarai elnök. így Tilsa eddigi elnök lemondott és helyette dr. Nemes Szabin szenátort vá­lasztották meg elnöknek. Alelnök Sorban Mihály dr. maradta A gyümölcsfák virágzás utáni permetezése. A gyü­mölcsfák elvirágzása után legkésőbb 8 nappal meg kell kezdeni a rendszeres tavaszi gyümölcsfa védelmet, mely abból áll, hogy szirom hullás után mindjárt megperme­tezzük termő gyümölcsfáinkat félszázalékos Sulfarol, egynegyed százalékos Arzola és egy százalékos Bordói lé (1 kgr, rézgálic, 1 kg. szalonnás mész) keverékével. Ezt úgy' készítjük el, hogy pld. 100 liter vizet előkészí­tünk egy hordóba. Ebből 5—10 litert kiveszünk külön- külön és a fenti anyagokat feloldjuk. Feloldás után visszatöitjük a hordóba ezeket és jól összekavarjuk. Ennek megtörténte után a permetezést megkezdhetjük. Ha mentesülni akarunk ezeknek a szereknek az előké­szítési munkálataitól, akkor egyszerűen egy kg. Tuto- kilt, amelyben a réz, arzén és kén együtt vannak és shez % kg. szalonnás meszet keverünk. Az Így előké­szített oldattal mindjárt permetezhetünk. Minden per- metlé jól felkavarandó a gépbe való töltés előtt. Tuto- kil és % kg. mész 100 liter vizben oldandó fel. Ez az anyag pusztítja az összes rágcsáló rovarokat, hernyó­kat, valamint a gomba betegségeket a tetvek kivételé­vel. A levéltetvek fellépése esetén a gyümölcsfákat 4%-03 Libexel, az őszi barackot és rózsákat pedig 1%-os Thanollal permetezzük a tetvek ellen. Vértetves helye­ket higitatlan Libexel ecseteljük. A törzsápolást 5%-os Novendával folytatjuk. Ezt meszelövel, vagy ecsettel végezzük, úgy hogy a fák zöld részelt a Novenda ne érje. A kirakott eny’vgyürüket felfrissítjük, vagy ha nincs kirakva, helyezzük el. Ez akként történik, hogy kb. 10 cm. széles papirgyürüt kötünk dróttal jó szoro­san a fára, a drót alól felül egy-egy centiméterre le­gyen a papír szélétől és a két drót közötti szabad me­zőt bekenjük Heberna enyvvei. Adott esetekben kész­séggel nyújt részletes utasítást az EGE, Gyümölcsé- szeti Szakosztálya 20 lei posta portó ellenében. Ingyenes méhészeti tanfolyam. Az E. M. E. a mé­hészeti szakismeretek fejlesztése céljából 1932. évi ju­nius hó 4-töl 11-ig Kolozsváron méhészeti tanfolyamot rendez a méhészet iránt érdeklődök részére. A tanfo­lyamon férfiak és nők, fiuk és leányok egyaránt részt­vehetnek. Jelentkezéseket junius 2-ig naponta 9—2-ig elfogad az Erdélyrészi Méhész Egyesület titkári hivatala Cluj-Kolozsvár, Str. Andrei Muresan 10. A tanfolyam hallgatói jelentkezéskor 100 lei beiratá3i díjat fizetnek, egyébként a tanfolyam ingyenes. A mnrosmegyei Földmi vés Szövetség 1932. junius hó 20—26. napjain Deményházán (Demiäni) méhészeti és gyümölcsészeti tanfolyamot rendez. A tanfolyam elő­adói: Abos József plébános és Gál Elek v. bor.- és sző­lészeti felügyelő. A tanfolyam látogatása díjtalan, el­szállásolásról és élelmezésről a résztvevők gondoskod­nak. A szövetség vezetősége ez utón is felhívja az ér­deklődőket a részvételre és felkéri a résztvenni szán­dékozókat, hogy ebbeli szándékukat a Földmives Szö­vetség igazgatóságának Târgu-Mureş str. Brátianu 39. (Tisza Kálmán u.) f. évi junius hó 10-ig jelentsék be. Szükséges TelVfláfositásokkal (válaszbélyeg melléke­lendő) készséggel szolgál a szövetség vezetősége. MEGJELENT MEGJELENT a feonverz Ids töroéng magyar szövege dr. Gabányi Imre és dr. Péterffy Jenő ügyvédek fordításában. Ára 16 Sei. Megrendelhető a Keleti Újság kiadóhivatalában. Vidékieknek a pénz előzetes beküldése melleit (bélyegben is lehet) Lei 13«érJ küdjük. Kímélje gallérjait, mosasson az ‘-nál, Cluj-Kolozsvár.

Next

/
Thumbnails
Contents