Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-14 / 109. szám

KeletiUjsxg XV. E VF. 109. SZÁM. KÖZGJZBJSiG Eg*y év alatt hetvenkilenc százalékkal esett vissza a Románia szarvasmarha-exportja Franciaország, Ausztria és Csehszlovákia kontingentálási politi­kájának súlyos következményei — A tojásesporiban 500 vagon visszaesés mutatkozik (Kolozsvár, május 12.) Tasca George, Romá­nia berlini követe, hosszabb intervjut adott a bukaresti közgazdasági napilap egyik munka­társának. Külkereskedelmi kapcsolatainkról beszélve, szokatlan optimista kijelentést tett. Röviden talán igy foglalhatnánk össze: a keres­kedelmi szerződéseknek a gyakorlati életben való átültetése lényeges javulást fog előidézni. Vagyis lesz piacunk. Eddigelé az exportstatisz­tika adatai nem igazolták ezt az optimizmust. Az 1930 folyamán létrejött német, továbbá a csehszlovák és osztrák tárgyalások milyen hatást gyakoroltak az ország közgazdasági életére. Románia agrár állam s igy a gazdasági hely zet javulása kizárólag a mezőgazdasági termé­kek árszínvonalától és azok értókesitési lehető­ségeitől függ. A kormányok tehát hatalmas kampányt szerveztek be az export intenziveb­bé tételéért. Sajnos azonban, hogy a hivatalos irányítás csak nagy ritkán járt komoly ered­ményekkel és szinte nap-nap után veszítjük el piacainkat. 1930 nyarán megalakult a romániai állat­exportőrök szindikátusa. A földmivelésügyi mi­nisztérium patronátusa alatt nemes akciót in­dítottak be, azt remélve, hogy ezzel mégis sike­rül valamit elérniök. Előttünk fekszik az 1931. évi statisztikai táblázat. Csak ngy szemléltető- nek ragadunk ki nehány adatot: 1931-ben ex­portáltunk: 82.156 drb. szarvasmarhát, 164.988 sertést, 38.568 juhot és 3,200.000 kilogram friss húst. összehasonlítva a mult év adatait az 1930. év számaival, könnyen megállapíthatjuk, hogy szarvasmarha exportunk pontosan 79%-al esett vissza. Felkerestük Nádor Gyula dr.-t a kolozsvári állatexport szindikátus főtitkárát, aki ezt a kér­dést behatóan tanulmányozta. — Szomorú való, de visszaesett. Ennek a kö­rülménynek legfőbb indító oka: Franciaország, Ausztria és Csehszlovákia kontingentálási poli­tikája. Azután még Van egy súlyos tényező. Az ipari államok mezőgazdasági önállóságra törek­szenek. Vannak országok, amelyek a háború előtt ipari termeléssel foglalkoztak, most azon­ban hatalmas területeket vonnak művelés alá, ilyenformán csökken az import-szükségletük. Tévedés lenne azt hinni, mintha csak az ál­latexport jutott volna kátyúba. Itt van például a tojás. Annakidején Madgearu, mint ipari és kereskedelmi miniszter törvényjavaslattal akar­ta emelni tojásexportunk mennyiségét. Számí­tásai azonban csak papiroson váltak be. A gya­korlati élet kiábrándította az embereket a re­formtörvénybe vetett hitükből. 1930-ban 2003, mig 1931-ben csak 1534 va­gonnal adtunk el. A visszaesés különösképpen Németországnál jelentkezik, annak az államnak a piacainál, amelyektől Tasca miniszter vérmes reményeket fűz. Az angol jegybank isméi leszállította a kamatlábat (London. május 12.) Az angol jegybank két hónapon belül immár harmadizben szállította le a kamatlábat. A tegnapi igazgatósági ülésen Angliában a kincstár magára vállalja a valuta ingadozással járó veszteségeket (London,- május 12.) Közelebbről Össze hoz zák azt az 150 millió fontos alapot, amely .a valutapolitikai szolgálatot függetleníteni fogja a jegybanktól s róháritja a valuta árfolyam­tartásával járó kockázatot az államkincstárra. Az alap birtokába idegen valuta és arany ke­rül, amelyet a font nemzetközi árfolyamának kiegyensúlyozásához használnak fel. 598 millió bushel a világ búzakészlete. Lon­donból jelentik: A világ búzakészletét 598 mil­lió bushelre becsülik. Az elmúlt év hasonló idő­szakában 600, 1930-ban pedig 518 millió bushel volt a készlet. Amerika ezüstben is elfogadja a háború- előtti külföldi tartozásait. Londonból jelentik: Iloower elnök a resszortminisztériumok szak­értőit felhívta arra, hegy tegyék tanulmány tárgyává azt a javaslatot, hogy az Egyesült Államok 1936-ig ezüstben is elfogadhassa a háborúból származó pénzügyi kötelezettségekre történő fizetéseket. Úgy hirlik, hogy Amerika az ezüstöt unciánként kétharmad dollárbán számi tana. Áldozatot követelnek az angol állampapírok tulajdonosaitól. Londonból jelentik: Lehetsé­gesnek tartják, hogy közelebbről az angol ál­lampapírok birtokosait önként vállalandó áldo­zatokra szólítják fel, hogy a mult évben 289.5 millió fontot kitett államadóssági kamatszol­gáltatásokat csökkenteni lehessen. — Á kereskedelmi tartozáask bírói Mkviiík- lásáról szóló tSrréay magyar ferdítés* és ro­mán szövege kapitaté dr. líazdaí F®rdité Iro­dában, Cluj, Str. Memorandului 24. Ára SO iaj, amely bélyegben is beküldhető. történt elhatározás szerint a kamatláb 3%-ról 2 és félszázalékra esett. Amerikai-angol front a válság leküzdésére? Londonból jelentik: Gazdasági és pénzügyi kö­rökben az a felfogás alakult ki, hogy a világ- gazdaság csődjét csak a további árzuhan fisok megakadályozása révén lehetne elhárítani. Egyre erőteljesebben sürgetik a világgazdasági krizis enyhítése érdekében létrehozandó ame­rikai-angol együttműködést. lalsás nyilvántartó S szoba bútorral ■Ä eaoísiiaEra Strada Minerva 7. szoba konyha w Júniusra Str. A. Tánc, Petőfi u. 18. H szoba bátor nélkül •Sa axorna'ra Sír. Universităţii (Egye­tem ncca) 3. Str. A. Iancu (Petőfi u.)18. 1 szobás, komi. Str. A. Iancu. Petőfi u. 18. Calea Regele Ferdinand (Ferencz József ut) 10. •5 szoba konyha azonnslra Strada Gen. Gri gores cu (Rákóczi ut) 55. Str.A.Jancu(PetőfiiL) 13 /fS szoba konyha dzonnaCra Matei Basarab (Zrínyi u.) 7. Értekeznill-4 óráig Strada Gen. Grigorescu (Rákóczi ut) 55. 'ri szoba konyha -»L szonnalra Strada Gelu 30. Páratlan naookon 3—5 között. Üzlethelyiség azonns'ra Str. A. Iancu, Petőfi u. 18. «flŞ) szoba konyha w azoRRalra Strada Gelu 30. Páratlan napokon, 3—5 ó. közit1. P. Cuza Voda,Bocskai t. 2. Strada Radu 1 se. fizutcmhBípiiH azonsaira Borosüiac». Piat« Cuza V:*» 2. E rovatban köxuUakruí felvilágosításokat nyújt á lap hirdolési osztálya. ERDÉLYI GAZDA Bovatventa: TÖRÖK BAíJQíT, asr EGE ti Útira. A konverzió cs a hitelszövetkezeti adósok. A konverziós törvény bizonyos mértékig védi a hitelszövetkezetek érdekeit, mivel a hitelszö­vetkezetek üzletrésztulajdonosai azoknak a kis­gazdáknak a soraiból rekrutálódik, akiknek ér­dekében magát a konverziós törvényt alkották, így a szövetkezetek csalt az 1—10 holdas bir­tokosoknak kötelesek 50%-ot elengedni adóssá­gaikból, a 10—20 holdas birtokosok adósságá­ból pedig csak 25%-ot. A Gazdasági és Hitelszö­vetkezetek Szövetsége körlevélben tájékoztatta tagszövetkezeteit teendőik felől, amelyben töb­bek között figyelmezteti a szövetkezeteket, hogy a tagokat lelkiismeretesen tájékoztassák a konverziós törvénynek nemcsak előnyeire, hanem a konverzióból származó hátrányaira is. Ezek között első helyen szerepel a konver­ziót igénybe vevő gazdák birtokának állami ellenőrzés alá vétele és előírás szerint való megmunkálása. Ez azt jelenti, hogy szabad el­határozásában a gazda korlátozva van. Továb­bá a konverzió következtében a gazda 30 évre be kell kebeleztesse a birtikát a törvény 5., és 45. §§-ai értelmében és ha elemi csapás folytán a kamat cs részletfizetéssel elmarad, úgy azt közadók módjára könyörtelen szigorral hajtják fel. A szövetkezeti központ felliivja a tagszö­vetkezeteket, hogy adósaikat hívják össze, vi­lágítsák fel a törvény következményei felöl és ápolják továbbra is a szövetkezeti eszmét és szellemét, hogy a szövetkezetek áldásos mun­kájukat zavartalanul folytathassák. Emelkednek a borárak. A szeszmonopólium- törvény hatása alatt a kereslet még ma is mi­nimális, a borárak különösen a Szilágyságban emelkedést mutatnak, 3—3.50 leiről 4.50—5 lei­re emelkedtek. Az Erdélyi Gazdasági Egyiet vezetősége kéri az egyesület t. tagjait, hogy a hátralékos, valamint a folyó évi tagdíjaikat az egylet tit­kári hivatalában befizetni szíveskedjenek. Ingyenes méhészeti tanfolyam. Az E. M. E. junius 4—11 napjain a méhészeti szakismeretek fejlesztése céljából méhészeti tanfolyamot rendez a méhészet iránt érdeklődők részére. A tanfolyamon férfiak és nők, fiuk és leányok egyaránt résztvehetnek. Jelentkezéseket junius 2-ig naponta 9—2 óra között elfogad az Erdély- részi Méhész Egyesület titkári hivatala. Ko­lozsvár, Str. Andrei Mureşan, Attila-u. 10. A tanfolyam hallgatói jelentkezéskor 100 lei be- iratási dijat fizetnek, egyébként a tanfolyam ingyenes. Előadások tartására felkérettek: Dr. Páter Béla c. gazd. akad. igazgató, Stief Ottó és özv. Kremnitzkynó sz. Fröhlich Ilona, az EME. tb. tagjai. A tanfolyam csak az esetben fog megtartatni, ha legalább 20 hallgató jelent­kezik. Ezenkívül tervbe vette az egylet, hogy Kicsid Géza alelnök vezetésével Kajántón is rendez egy tanfolyamot. Országos állat- és kirakó vásárok májas hó 13—20-ig. 13-án A rács, Csíkszereda, Dézna, Korond, Magyarigen,—Ighiu, Prépostfalva, Szamosszéplak, Újfalu—Neudorf, 14-én, Ma­gyarlápos—Lapoşul-Unguresc, Várhely, 15-én, Gernyeszeg, Nagymajtény, Petrozsény—Petro­şani, Simánd, Zsidve—Jidveiu. 16-án, Alsószo- por, Bolha, Gardányi, Homoródszentmárton, Küküllövár, Obessenyő, Párdány, Sülelmed, Terüesgyarmat—Giarmata, Temeshiöegkut, To- roczkó—Rimitea. 17-én, Álsókomána, Beszter- cze—Bistrita, Csákigorbó, Czege, Magyargor- bó, Nagybaromiak, Nagyzsombor, Sárköz, Vár- boksán. 18-án, Bonyha—Baehnen, Petele. 19-én, Fogaras, Kibéd—Chibed, Krasznabéltelc, Sós­mező. 29-án, Alsózsuk—Jucul de Jós, Ispán­mező, Korúja, Marosillye, Mikeszásza, Ívíárton- telke. A csíki magT^ar gazdáknak román előadá­sokat tart a mezőgazdasági kamara. A csik- vármegyei mezőgazdasági kamara a szinmá- gyar csíki falvakban román nyelvű előadáso­kat rendez és az előadásokat alig érthető mó­don tolmácsolják magyarul. A gazdákon köz­adók módjára, végrehajtás utján hajtják fel a kamarai illetéket és annyira nem becsülik meg a népet, hogy közvetlenül magyar nyelven szóljanak hozzá. Számtalan állásnélküli ma­gyar gazdatiszt szívesen vállalná az előadások tartáaát és ettek m előadások biztosan céljuk­nak megfelelőek is válnának. így a kamara pénze csak a napidijak, autófuvarok utiszám- lákra megy el anélkül, hogy rendeitetéssezrüen a mezőgazdasági kultúrát szolgálná.

Next

/
Thumbnails
Contents