Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-14 / 109. szám

XV. ÉVF. 109. SZÁM. KeietiíIjsjzg 7 Irredentizmus-e, ha hatvanéves óra megáll és éppen tizenkét óm előtt öt perccel? A kolozsvári Szent Mihály-templom öreg óráját sikerült rehabilitálni, a javítási munkálatok is folyamatban vannak, de a gyökeres helyreállítás százezrekbe kerül — A város­nak is hozzá kell járulni a fenntartás költségeihez Hirschler apátplébános nyilatkozata (Kolozsvár, május 12.) A kolozsvári Szent Mihály- templom tornyán az óra már hetek óta áll. Kolozsvár gyönyörű főtere, csodálatos szépségű, évszázados tem­ploma és a világhíres Mátyás-szobor együtt veszítettek jellegzetességükből, hogy az öreg óra megállóit. Minden kolozsvári embernek azóta állandó hiányérzete van. Ha reggel az uccára kimegyünk, önkéntelenül a templom tornyára nézünk és nap-nap után újból meg kell álla­pítanunk, kissé idegesen( kissé dühösen^ hogy az óra áll. — Miért áll a főtéri templom órája? Mielőtt erre a kérdésre kielégítő és szakszerű fele­letet adnánk, el kell mondanunk egy kedves epizódot. Tehát hetekkel ezelőtt az óra megállt. Egy hatvanéves öreg óra szeszélyes és pontosan éjfél előtt öt perccel akadtak el a mánusok. Valaki tréfásan megjegyezhette, hogy az öreg órának ütött a tizenkettedik órája. Es erre felfigyelt az állambiztonsági hivatal. Nem va­gyunk biztosak benne, hogy a szigurancát erre a kö­rülményre külön nem figyelmeztette valaki, mert na­gyon sokan vannak még ma is Kolozsváron, akik táguló orrlyukakkal mindenben irredentát szagolnak. Tehát a sziguranca felfigyelt és elküldötte az egyik bizalmi emberét, hogy illetékesektől kérdezze meg: miért állt meg a templom órája pontosan tizenkét óra előtt öt perccel? Szimbólum ez? Irredenta jeladás, vagy puszta véletlen? Az egyházközségnél nagyot néztek, de végre a fe­lelősséget sikerült az öreg órára áthárítani. Elvégre az egyházközségnek a lelki és erkölcsi világban és egy­házi ügyekben nagy hatalma van, de ez a hatalom még sem terjed ki annyira, hogy egy hatvanéves öreg órá­nak a magánügyébe beleszólhasson. Minden óra akkor áll meg, amikor akar, de a legtöbbször pontosan ab­ban a pillanatban áll meg, amikor már nem tud tovább menni. így történt ez a Szent Mihály-templom órájá­val is. Az egyházközség vezetősége azonban, hogy az aggodalmakat eloszlassa és az öreg órát az irredentiz­mus meglehetősen rossz híréből kiszabaditsa> addig is_ amig az elakadt órát megjavittatja, intézkedett, hogy a renitens mutatókat (a kritikus időpontról visszavi­gyék. így állították be az óramutatókat fél hatra. Ezzel a kényes irredenta-ügy elintézést nyert, vi­szont az óra mánusai továbbra is álltak. Pedig a róm. kát. egyházközség már hetek óta javíttatja az órát s valószínűleg ma, vagy holnap az öreg időmérő ismét működni kezd. Különben itt átadjuk a szót dr. Hirsch­ler József ápátplébánosnak, akit főtéri rezidenciájában felkerestünk és kérdést intéztünk hozzá a mindnyájun­kat érdeklő óra-ügyben. A legnagyobb készséggel cs udvariassággal állt a rendelkezésünkre: — Mindenekelőtt tudni kell, hogy az őrá legalább hatvanéves s meglehetősen komplikált a szerkezete. Alulról irányították az egész óra működését. A hossza, kemény tél az őrá szerkezetét megrongálta. Hosszú ideig kellett kutatni, hogy hol van a baj? Értesülésem szerint a javítási munkálatok befejezés előtt állanak s talán még ma, vagy holnap az óra megindul. De csak ideiglenesen. — Hogyan? — kérdeztük meglepődve Hirschler apátplébánostól. — A szerkezet már olyan régi és annyira meg van rongálva, hogy csak átmeneti javításokról lehetett szó. Az egyházközség anyagi erejéhez mérten minden áldo­zatot meghozott a muitban is és meg fog hozni a jövő­ben is, de őszintén meg kell vallanom, a templom órája nemcsak az egyházközségé, illetve nemcsak az egyház­község használja, hanem az egész város polgársága. Valóságos köztulajdon. — Hég Mihali Tivadar polgármestersége idején r.r egyházközség és a város vezetősége között tárgyaló; indult meg abban az irányban, hogy az óra-költségek fenntartásához a jövőben Kolozsvár városa is járuljon hozzá. Mihali polgármester urnák az volt a vágya hogy a régi és ócska szerkezetet teljesen ki kell ssc rélni és az egész órát villamoserőre kell berendezni. Kedvenc ötlete volt) hogy az óra mánusait éjszakára ki kell világítani hogy sötétségben is az óra látható le­gyen és az időt mindig pontosan meg lehessen álla­pítani. — Es ezek a tárgyalások nem végződtek a kívánt eredménnyel? — Nehéz erre határozott választ adni. Tisztán pénzkérdésről van szó. A nagyközönség bizonyára az* hiszi, hogy mindössze néhány ezer lejes költséggel a: órát meg lehet javítani és modern szerkezettel felsze­relni. Itt van a súlyos tévedés, mert ahhoz, hogy az órát teljesen jókarba és használható állapotba lehessen (Newyork, május 12.) A mult héten az Acron óriás-léghajó kisebb légi útra szállott fel. Néhány órai levegőben tartózkodás után kiakart kötni, közben azonban hatalmas vihar támadt, amely a kikötést megakadályozta. A léghajó három napig volt kiszolgál­tatva a viharnak s végül Santiago ki­kötőjében kísérelte meg a leszállást. Három kisérlet itt is eredménytelenül végző­dött s a harmadik alkalommal két ember életét vesztette. A léghajó ugyanis már ledobta a kö­(Párizs, május 12.) A francia rendőrség még mindig nem nyert tiszta képet Gorgulovnak, Doumer köztársasági elnök gyilkosának múlt­járól. Párizsi megkeresésre a rendőrség kihall­gatta a hosszabb ideje Berlinben élő Jacoblew orosz származású harisnyakereskedőt, a német birodalmi fővárosban orosz nyelven megjelenő Viharharang c. lap szerkesztőjét, akiről Pá­rizsból azt közölték, hogy bizalmas barátságot tartott fenn Gorgnlovval, Doumer elnök gyil­kos merénylőjével. Jacóblev elismerte, hogy kettőjük között tényleg baráti viszony állott fenn, de közölte, hogy a mult év novemberében összevesztek s a barátság akkor megszakadt. A viszály oka az volt, hogy Gorgulov a kereskedő számlája terhére nagyobb mennyiségű könyvet vásárolt s ezt Jacoblevnek aztán a sajátjából kellett kifizetnie. Gorgulov újabb vallomásában előadta, hogy évekkel ezelőtt Hindenburg, Massaryk és Lenin ellen is merényleteket volt szándé­kában elkövetni, de letett szándékáról. Allitólag e terveket elkeseredésében forgatta fejében. Párizsi orosz emigránsok azt szeretnék most beigazolni, hogy Gorgulov álnevet használ. Azt hangoztatják, hogy a gyilkos merénylő csak azért használja Gorgulov Írásait, hogy igazi ne­vét leplezze. A merénylettel kapcsolatban a belga-fran­cia határon három, Nizzában szintén három orosz emigránst őrizetbe vettek. Rendőrfelügyelők vannak útban Párizs­ból Bern, Berlin és Prága felé, hogy Gor­gulov múltja ügyében nyomozzanak. hozni, momentán több százezer lejre van szükség. Ek­kora összeget az egyházközség erre a célra nem áldoz­hat, tehát a város vezetőségével együtt lehet a kérdést véglegesen megoldani. Tudom azt, hogy a város pénz­tárai sem duzzadnak a bankóktól, de valószínűnek tar­tom, hogy a mai rezsim, az interímárbizottság sem fog Kitérni a kérdés végleges megoldásától, annál is in­kább, mivel a főtéri templom órája valóban nemcsak az egyházközséget, hanem az egész várost szolgálja ki. — Különben sem csinálok titkot abból, hogy én éj­szaka alszom, nekem nincs szükségem vtllamosáram- rnal klvi'ágltott érára, ha a városnak fontos a ponto­san működő és teljesen modern villanyóra, akkor bizo­nyára a kivánt anyagi áldozatoktól sem fog vissza­riadni. Nem szeretném^ ha félreértenének tehát kije­lentem, hogy az egyházközség most kijavíttatja ugyan az órát, de a szakértők állítása szerint, az öreg óra a régi szerkezettel csak átmenetileg fog működni Eddig tart dr. Hirschler József apátplébános nyi­latkozata. Teljesen egyetértünk vele. A főtéri templom órája valóban köztulajdon, azt mindenki használja, arra mindenkinek szüksége van, tehát a város vezető­ségén van a sor, valóban ütött a tizenkettedik órája annak, hogy a hatvanéves öreg óra szerkezetét kicse­réljék és a mindannyiunk óráját villamoseröre rendez­zék be. telekét s a készen álló emberek meg is ragad­ták azokat, amikor a szél njra a magasba haj­totta az Acront s három ember a köteleken függve maradt. Kettő közülök ötven méteres magasság­ból a földre zuhant, ahol teljesen összezuzódtak, a harmadik mint­egy két órán át lebegett a levegőben, amig nagy nehezen sikerült felhúzni a gondolába. A negyedik kisérlet sikerült s a léghajót hozzá­kötötték a kikötő árbocához. Ki akarják deríteni azt a rejtélyt is. honnan származott az a negyvenezer francia frank, amit Gorgulov házasságkötése után bankba letétbe helyezett. Eltemették Doumert. (Párizs, május 12.) Doumert, á franica köz­társaság meggyilkolt elnökét az egész világ részvéte kisérte utolsó útjára. Az Elysée palotá­tól a temetőig húzódó hosszú útvonalat már a hajnali órákban ellepte a közönség. A házakon mindenütt gyászlobogók lengtek, a lámpákat gyászíátyollal vonták be. A két nap óta tartó eső megállóit, az eget azonban szürke felhők bo­rították. A gyászmenet félnyolekor indult meg a palota elől. A menet elején lovas gárdisták haladtak, utána a hadviseltek egy hatalmas csoportja következett, majd hat kocsi hozta a koszorúk tömegét. A gyászkocsi után az elnök családjának tagjai haladtak, utánuk egyedül Lebrun, az uj köztársasági elnök. Az elnök mö­gött ment a belga király, a walesi herceg, az aosfai herceg. Pál szertfherceg. az an nanii csá­szár ,a különböző államfők kiküldöttei, a két ház elnökei, a kormány tagjai, a képviselők és szenátorok, az akadémikusok, a bírák, a magas funkcionáriusok egész tömege s azután a be­láthatatlan sokaság. A fförtöíS leány s as éímváyyó me­nyecske pompás regény3: Lac?kó 'Géza: Szent István tüze, 368 oldal, Í20 ; ci Lepaje­nül Kvár. — Postán utánvéttel frankó. — Kérje az uj könyvek jegyzékét Lepagetól. — Tragikus körülmények között zajlott le az Acron öriás-légiiajó első útja Pár órás lég-í utat tervezett és három napig hi volt szolgál­tatva a viharnak — Két ember ötven méter magasságból a földre zuhant Gorgulow Hindenburg, Massaryk és Lenin ellen is merényletet akart elkövetni Bernben, Prágában, Berlinben egyszerre nyomoznak Gorgulow múltjára vonatkozólag

Next

/
Thumbnails
Contents