Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)

1932-04-10 / 83. szám

8 KUETIÜJSXG XV. ÉVF. S3. SZÁM. K.ÖZ.GAZ'DJlSÄG Megegyezés jött létre a Nemzeti Bank kormányzója és Argetoianu között Az állam átveszi a Nemzeti Bank 360 millió lefnyi font-veszteségé? (Bukarest, április 8.) Anghelescu, a Banca Naţionala kormányzója tegnap felkereste Arge­toianu pénzügyminisztert, akivel hosszabb meg­beszélést folytatott a Nemzeti Bank ügyeiről, különösen a konverzióval kapcsolatban. A pénz­ügyminiszter és a bankkormányzó között tel­jes megegyezés jött létre. Argetoianu törvény- javaslatot fog benyújtani, amely szerint az ál­lam garantálja a Banca Naţionala kereskedelmi Váltótárcájából azoknak a váltóit, akik vala­mely konverzió által érintve vannak. Az állam ezeket a váltókat átveszi és megfelelően amor­tizálva kifizeti a Nemzeti Banknak, amely így kiesik az obligóból. Ez a javaslat nagy segitsé­A kisebb pénzintézetek közül a Gazdák Ta- kerékpénztára r. társaság mérlege is a nagykö­zönség bírálata alá került. Az intézet az 1922. évben alakult meg és tiz évi becsületes munka után ugyszólva semmiből számottevő és a kis- egzisztenciák hitelező intézetévé küzdötte fel magát. Megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy a világkrizis közepette, amikor nagy intézetek roppantak össze, ezen kisebbségi pénzintézetünk a sok nehézség dacára is megállotta a helyét és élvezi a közönség bizalmát, mely a 19 milliót meghaladó betétállományában nyilvánul meg. Betétállományából saját erejéből fizette get fog jelenteni a pénzintézeteknek Í3. Megállapodott Argetoianu Anghelescuva! abban is. hogy az állam átvállalja azt a 360 millió lej veszteséget, amelyet a Nemzeti Bank az elmúlt évben az angol font árfolyamesése következtében szenvedett. Ezzel kapcsolatban elhatározta a pénzügy- miniszter, hogy ratifikálja a bankszindikátus létesítéséről még az elmúlt évben beterjesztett szabályzatot. A miniszter mindezt tudomására hozta a fő­városi bankoknak és kilátásba helyezte, hogy további intézkedéseket is fog tenni a pénzinté zetek érdekében. vissza az indokolatlanul elvont betéteket, ami a kihelyezései mobilitását, valamint azok jósá gát bizonyítja, mert mint az évi jelentésből ki tűnik, kihelyezésének majdnem 75%-a elsőhelyi bekebelezéssel van biztosítva. Az intézet az elmúlt 1931 -ik gazdasági év ben 855.090 lej tiszta hasznot ért el és mutat ki de a jelenlegi nehéz időkhöz alkalmazkodva az évközi tartalékolásokon kivül ezen összegből több mint 200.000 lejt tartalékol, mely összeggel tartalékai a .2,000.000 lejt meg fogja haladni azonban részvényeseinek S% osztalékot is biz tosit. A kereskedők és Iparosok panaszt emeltek a kormánynál a patenta fixa fellebbezési módo­zatai ellen, Bukarestből jelentik: A pénzügy- miniszterhez számos panasz érkezett a keres­kedők és iparosok részéről az adófeilebbezési bizottságok ellen, amelyek a panaszok szerint a patenta fisa alapján kirótt adófellebbezése­ket nem a pénzügyminisztérium utasításai sze­rint intézik el és nem veszik tekintetbe a fel­lebbezők tényleges helyzetét, hanem kizárólag az elmúlt 3 év átlaga alapján akarják megál­lapítani az adót. A szamosujvári országosvásár. A szamosuj- vári polgármesteri hivatal közli, hogy a ro­mán husvétra való tekintettel a tavaszi állat­vásárt április 18., mig a kirakót 19-én tart­ják meg. ERDÉLYI GAZDA Rovat- eictő: TOKOK BÁLINT, az KOK titkár». Szükséjgrendelet és mfiírágyizás Irta: Bittera Miklós dr. A nemei szak irodalmat figyelemmel kísérve okvet­lenül szembetűnik, hogy mennyit írnak ott most a műtrágyázásról. A legkiválóbb elméleti és gyakorlat! .szakemberek figyelmeztetik a gazdaközönséget arra, a veszedelemre, amely a mntrágyaharanálat csökkené­sének szükségszerű következménye, Számszerű adatok­kal mutatják ki, hogy a miitrágyafogyasztásnak a mult évi mennyiség felére való apadása a német gazdaság számára pillanatnyilag . 300 millió márka megtakarítást jelent ugyan, de az ennek következtében beálló termés­csökkenés értékét 900 millió' mifkára teszik. így a jö­vő évben a német mezőgazdaság vásárlóképessége 600 millió márkával lesz kevesebb. Természetes dolog, hogy a belterjes gazdaságok érzik meg leghamarabb a műtrágyázás hiányát. Ma ia ezek állanak még leginkább ellent annak az irány­zatnak, hogy: „vissza, őseink külterjes gazdálkodásá­hoz". Ezen keresik a műtrágyához való hozzájutás út­jait. A műtrágyafogyasztás emelésének rendszerint két­féle lehetőségét szokták mérlegelni: 1. legyen a mű­trágya olcsóbb, 2. adjanak állami kedvezményt. Mint minden gazda, én ia-aziti kívánom, hogy a. mű­trágya árát szállítsák le. Ettől, azonban nem sok sikert várok. Ugyanezért céltalannak látom art Is, hogy az állam hozzon anyagi áldozatot azért,hogy a műtrágya ol­csóbb legyen. A másik megoldás az állami kamatmentes hitel. 1 Egy baj van azonban, hogy pénz kell hozzá. Es pedig sok pénz, Ma! viszonyok között erre nem számíthatunk. A mi elgondolásunk szerinti két lehetőség vagy nem vezet célhoz, vagy az állam mai helyzetében lehe­tetlen. Ennek azután az az eredménye, hogy a gazda nem jut műtrágyához, a gyárak raktárai pedig tele vannak, Ugyanilyen volt a helyzet iííémetországban, mig- aem kiadták a jelszót: „Mozgósítani az Iparüzemekben raktározott műtrágyát, hogy a mezőgazdaságot minél gyorsabban el lehessen látni". A német kormány mér­legelve az ügy fontosságát, módot talált e kívánság tel­jesítésére. A megjelent szükségrendeletében olyan meg­oldást talált, amely igen érdekes, mert pénz sem kell hozzá. A gyárak aggodalma megszűnik, az ebben a ren­deletben nyújtott biztosíték mellett szívesen hiteleznek. A német szükségrendelet lényege az, hogy törvé­nyes zálogjogot biztosit az eladónak a szántóföld ter­mésére az olyan követelések erejéig, amelyek műtrá­gya., vagy vetőmag eladásából merültek fel. A másik fontos lépés egy 90 millió márkás „kezességi alap" lé­tesítése, amelyet az állam és a mütrágyaérdekeltségek adtak össze. A zálogjog teljes biztosítékot ad a gyárnak arra, hogy pénzét az aratás után megkapja. Ez visszamenően érvényes minden ez év január elseje óta keletkezett é3 az 1932. évi termést biztositó műtrágya, vagy nemesitett (elismert) vetömagvásárlásból származó követelésre. A zálogjog csakis az 1932. évi termésre vonatkozik (1933 április 1-én megszűnik). A kezességi alap arra való, hogy az esetleg be nem hajtható követelésekért az eladót legalább bizonyos mértékig kártalanítsa, így a kockázatot csökkentse. Az én feladatom a jövedelmező műtrágyázás végrehaj tásának tanulmányozása. a mütrágyaellatás kérdése csak érdekel, de nem szakmám. A pénzügyi lebonyolí­tás lehetőségeihez nem értek. Külföldi példák szolgai utánzását soha sem tartottam helyesnek. Mégis szük­ségesnek vélem, hogy a német szükségrendeietre a fi­gyelmet felhívjam, mert azt a mai szomorú halyzet te­remtette. Talán tanulhatunk belőle. Nehogy éhen hal­junk, — a tele tál mellett! A hitelhiány és az építkezési anyagok drágasága miatt nincsen kilátás nagyobb építkezésekre (Kolozsvár, április 8.) Az ország legtöbb részében már beszüntették a munkanélküliek segélyezését. Máskor is igy történt. A helyzet ugyanis az, hogy tavasszal megkezdik az épít­kezéseket, aztán jön a mezei munka és a nélkü­löző emberek kenyérhez jutnak. Az idén sajnos, sokkal kilátástalanabb a helyzet. A mezőgazdák nincsenek abban a helyzetben, hogy családtag­jaikon kivül más embereket alkalmazzanak. Talán még kritikusabb a helyzet az építke­zések frontján, Erdélyben alig találunk olyan városokat, ahol a nyáron nagyobb házakat emel­nének. Vannak ugyan vállalkozószellemü és kisebb tőkével rendelkező emberek, de az építkezési Meghivő A Gazdák Takarékpénztára Bészv. társaság az 1932. év április hó 27-én. (szerdán) d. u. 5 órakor az inézet helyiségében (C. Victoriei 38. szám) rendes közgyűlést tart, meljnre a t. részvé nyeseket ezennel meghívja. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság és felügyelőbizottság je­lentései az 1931. évi üzleteredményről. 2. A mérleg megállapitása és a tisztajövedelem fel­osztása iránti határozat, a felmentvény meg­adása. 3. Jelentés az igazgatósági és felügyelő- bizottsági tagok közötti változásról. Az igazgatóság. Mérlegszámla 1931. évi december hó 31-én. Vagyon: 1. Pénztári készlet 270.311 lej, 2. Berendezés 10.000 lej, 3. Váltótárca 29,048.520 lej, 4. Folyószámla 513.405 lej, 5 Átmeneti szám­lák 590.473 lej, összesen: 30,432.739 lej. Teher: 1. Alaptőke 4,200.000 lej, 2. Tartalék­alap 575.329 lej. 3. Kéteskövetelések veszteség alapja 825.000 lej. 4, Nyugdíjalap 418,895 lej, 5. Takarékbetétek 19,147.214 lej, 6. Visszleszámito- !ás 3,209.420 lej, 7. Átmeneti számlák 805.043 lej, S. Átmeneti kamat 375.475 lej. 9. Fel nem vett osztalék 21.273 lej, 1931. évi nyereség 855,090 lej, összesen: 30.432.739 lej. * A szeszmonopnlinm uj törvényjavaslaté magyar fordításban kapható dr. Mande! For ditó Irodában Cluj, Str. Memorandului 24. Ara 100 lej. vidékre 110 lej. Az árvíz köze! hatvanmillió lejjel károsította meg az erdélyi ipari vállalatokat (Kolozsvár, április 8.) A tavaszi áradások országszerte felbecsülhetetlen károkat okoztak. Magánosok, intézmények és vállalatok panasz­kodnak. A mai időkben, amikor a vállalatok csak a legnagyobb erőfeszítések árán tudják lé­tüket biztositani, elképzelhető, mit jelent egy ilyen katasztrófa. A különböző helyekről befutott jelentések arról számolnak be, hogy az erdélyi ipari vál falatokat közel hatvanmilliós kár érte. A kolozsvári érdekelt vállalatok vezetői pépteken délelőtt megbeszélést folytattak elha­tározva. hogy haladéktalanul kérni fogják a károk felbecsüléséi. Az eddigi számítások arra engednek következtetni, hogy a kolozsvári gyá- rak it hat-hétmilliós veszteség érte. A kormány mindössze hárommillió lejt sza­vazott meg az ország árvízkárosultjai feisegé- lyezésére, amit természetesen a kisembereknek iarcuk kiosztani. Éppen ezért akció indult meg hogy a bukaresti ipari Hitelintézet addig is, mig a kormány megteszi a kellő lépéseket, a károsult vállalatok segítségére siessen. anyag beszerzése leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Természetesen a hitelről sem szabad megfeledkeznünk. Az ember ma hiába futkos kölcsön után, mert a legjobb garancia mellett sem folyósítanak. Az építkezés egyik legfőbb kelléke a cement, viszont még az orvosszerek nél is drágább. A cementkartell kiuzsorázó po íitikája valósággal megbénítja az építkezéseket. Egyik múltkori számunkban rámutattunk a tarthatatlan helyzetre, egyben felhívtuk a kor­mány figyelmét, hogy haladéktalanul lépjen akcióba. Igen ám, csakhogy a cementkartell is széleskörű kapcsolatokkal rendelkezik. Sőt, mi több, árredukció helyett, ellenkezője követke­zett be. A Gazdák Takarékpénztára R.-Társaság mérlegéhez

Next

/
Thumbnails
Contents