Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)
1932-04-08 / 81. szám
XV. ÉVF. 81. SZÁM. Ki LEUÜJSAG •a Rendkívül alapos és éles kritikában részesítette Gyárfás szenátor a kormány közgazdasági politikáját Mivel indokolta meg a Magyar Párt a konverzió elleni kifogását ? Erdély mellőzése és az egyenlőség e vének feladása (Bakarest, április 6.) Amint legutóbbi számunkban megírtuk, Gyárfás Elemér dr., magyarpárti szenátor a konverzió szenátusi vitájánál nagy beszédet mondott, amelyben a pártnak a javaslattal szemben elfoglalt álláspontját részletesen kifejtette. Hangoztatta, hogy véleménye szerint ez a törvény több rosszat fog tenni, mint amennyi jót. Nem azokat az előnyöket kifogásolja, amelyeket a javaslat nyújt a mezőgazdáknak, ellenben meg kell állapítania, hogy mezőgazdaságunk olyan helyzetbe jutott, hogy még ezek az előnyök sem lesznek elegendők s a mezőgazdák nagyrésze a leszállított kötelezettségeknek sem fog eleget tehetni. Gyárfás Elemér dr. ezután részletesen kifejtette azokat az okokat, amelyek miatt a Magyar Párt a törvényjavaslatot kifogásolja. A kormány a krízis leküzdésére teljesen téves rendszabályokat foganatosított. Túlságosan bőséges hitelekkel látott el több pénzintézetet a Nemzeti Bankon keresztül, úgy, hogy a Nemzeti Bank visszleszámitolási tárcája 7 milliárd ról tizenhárommilliárdra emelkedett, részben kétes jóságu anyaggal. Egy másik nagy hiba az, hogy a kormány inkább a külföld felé fordítja figyelmét és nem a belső tartozásokat igyekszik fizetni. Két kérdés vetődik fel: 1. Nem lett volna-e okosabb kellő időben bevezetni a jól átgondolt moratóriumot azok részére, akik ténylegesen nem tudnak fizetni és igy akadályozni meg azt. hogy milliárdokat tezaurizáljanak, rejtsenek el és vonjanak ki a forgalomból! 2. Nem lett volna-e jobb, ha ahelyett, hogy a szerencsétlen adófizetők utolsó bánijával fizessék a külföldi hitelezőket, előbb az országban fizessék ki az esedékességekkor az összes kötelezettségeket s igy biztosítsák a jómenetü, nyugodt közéletet. A kormány taktikája a tönkrement gazda eljárása, aki nem tndja fizetni szolgáit s nincs pénze ruhára és élelemre, de hamis büszkeségében nem tudja elhagyni luxuskiadásait, hogy igy a világ szine előtt elrejtse kétségbeesett helyzetét. A mezőgazdasági adósságokkal szembeni magatartásnál első hiba az volt, hogy először a politikus beszélt és csak azután keresett megoldást a közgazdász. Az első jelszó az adósságok konverziója volt, amelyet Manoilescu kezdett meg és a konverzió helyett azonban az adósságok szanálásához kezdtek hozzá. Attól a pillanattól kezdve, amikor a kormány elhagyta a konverzió gondolatát, a szanálás tényét ki kellett volna terjesztenie az összes adósokra, akik hasonló helyzetben vannak. Jelenleg az a helyzet, hogy a mezőgazdák nak nyújtott kedvezmény privilégium jellegű A kormány a nagyfontosságu javaslatnál nen járt el megfelelő gonddal és hét hónap alatt nem volt ideje a statisztikai anyag összegyüj tésére sem. A terheket az egész lakosságra kel) elosztani. Mindenki belátja azt, hogy a mezőgazdaság jelenlegi helyzetében revízió alá kell venni a mezőgazdasági adósságok összegét. Az állam kijelentette, hogy a szanálási terhekből semmit sam képes átvállalni. Tény azonban az, hogy a terheket az ország egész lakosságára kell elosztani és nem lehet azzal csapán egy embercsoportot sújtani. ÉRTESÍTEM«« é a nagyérdemű közönséget, hogy áraimat a $ x mai viszonyokhoz mérten l•■sálllle(t■nl és l É szives pártfogást kérek. * I BÓTH CIPÉSZ } Unió u. (Str. Memorandului) 9. ^ Az erdélyi statisztikai adatok szerint a hitelintézetek egész tőkéje és tartaléka nem elég arra. hogy legalább részben fedezze a szanálás által okozott károkat s igy a náluk levő letétek fognak szenvedni. Már pedig azok, akiknek jelenleg betétei vannak a bankoknál, pénzügyi szempontból a legértékesebb elemet képviselik, amelyik kitartott, nem okozott pánikot és éppen ez fog most károsodni. Mindaz, ami évtizedeken át történt a lakosság takarékosságra- nevelése érdekében egyszerre megsemmisült. Ä kommunista rendszer cselekszik agy, hogy konfiskálja a megtakarított tőkét, de viszont ugyanabban az időben — legalább is elvben — kötelezi az államot a betegekről, öregekről és munkanélküliekről való gondoskodásra. Nálunk azonban az állam nemcsak, hogy nem vállalt ilyen kötelezettséget, hanem ellenkezőleg, a legnagyobb könnyűséggel elhanyagolja a tisztviselőkkel, nyugdíjasokkal, árvákkal, özvegyekkel és szállítóival szemben eddig vállalt kötelezettségeit, A szónok ezután az ókirályságbeli és az erdélyi vidéki bankok helyzetét vizsgálja. Az óki rályságbeli bankoknál az adminisztrált tőke három részből áll: A saját tőkéből, a betétekből és a Nemzeti Bank visszleszámitolási összegé bői. Ez az utóbbi a predomináló. Ezzel szemben az erdélyi bankok négymilliárdos saját tőke jaellett tizenötmilliárd betétet kezelnek, két és félmilliárdos visszleszámitolási hitel mellett. Erdélyben 156 román bank 1163 millió lejes saját tőkével, 3647 millió lejes betéttel, 1265 millió lej reescomptot kapott, mig a 290 kisebbségi bank 3895 milliós saját tőkével, 11.460 milliós betéttel, 1300 lej reescomptot élvezett. A román bankoknál a visszleszámitolás csaknem egyenlő a saját tőkével s kisebbségieknél au nak egy harmadát sem éri el, mig a betétek mindkét kategóriánál körülbelül háromszorosát teszi ki a saját tőkének. A mezőgazdaságban kihelyezett hitelek ötvenszázalékos leszállítása az erdélyi bankokat tárcájuk 30 százalékos elvesztésével sajtja, ami saját tőkéiket jelentékenyen felülmúlja úgy, hogy a törvény az erdélyi bankok saját tőkéjét teljesen lerombolja. A 278 magyar hitelszövetkezetnél 430 millió lejes, tisztán mező gazdasági tárca van és ez az egész összeg kizá rólag a tagok hozzájárulásaiból és betéteiből rekrutálódik, hiszen szövetkezeteinknek egy bani hitele, vagy reescomptja sincs, sem a Nemzeti Banknál, sem a központi szövetkezeti banknál. A helyzet ugyanaz a német szövetkezeteknél is. Ezzel szemben az ókirályságbeli népbankok mindig nagy mértékben élvezték és élvezik az állam és a központi szövetkezeti bank támogatását olyan mértékben, hogy a náluk levő betétek kihelyezéseiknek legfeljebb felét teszik. Ennek ellenére az állam 795 milliós adományt ad ezeknek a szövetkezeteknek, mivel lemond a központi Szövetkezeti Banktól Botorkálunk az élei országútiam. Déry Tibor szines, megkapó aj regénye: Országúton. 216 oldal, 120 — lei Lepagenál, Kolozsvár. Kérje az uj könyvszenzációk Jegyzékét Lepagetól. Erdélyt ismét mellőzték. A bizottsági viták során a pénzügyminiszter mindig idegesnek mutatkozott, amikor a; törvényjavaslatnak az erdélyi gazdasági és jogi, helyzettel való ellentmondásaira hívták fel fti figyelmet, akik a javaslatot szövegezték, kizárólag az ókirályságbeli mezőgazdák érdekeit tartották szem előtt és az eredeti javaslat minden rendelkezése bizonyítja, hogy fogalmuk sem volt az erdélyi állapotokról. A bizottság tárgyalásai során az erdélyi érdekek védelmezői a legmerevebb visz- szautasitást tapasztalták. Bizonyítéka ennek az, hogy a javaslat alapbirtoktipusa tiz hektár, amelynek tulajdonosa Erdélyben már jó birtokosnak számit. A tiz hektárnál kisebb birtokkel rendelkező erdélyieket nem lehet juhnyáj- nak tekinteni, akik íráshoz se értve, annyit se tudjanak megtenni — amint azt a miniszter ur hiszi — hogy bejelentsék adósságukat, ellenkezőleg a földmivesek Erdélyben könyvet, újságot olvasnak, figyelemmel kisérik a parlamenti vitákat, esetleg rádión át hallgatják az érdekes hireket. A javaslat minden rendelkezése mutatja, hogy azt irodában dolgozták ki olyanok, akik lehet, hogy információkkal rendelkeztek az ókirályságbeli falusiakról, de nem ismerték az erdélyi falusit. igényelt összegről, ugyanakkor, a 43. szakasz utolsó bekezdésében kötelezi magát arra, hogy évi 200 millió lejjel segiti őket. Egyenlő bánásmódot. — Ezt a dolgot nem irigységgel emeltük ki és nem kritizáljuk. Ellenkezőleg elismerjük, hogy ez a segítség teljesen jogosult, de ugyanakkor kérnünk és igényelnünk kell ugyanazt a bánásmódot és áldozatot, hasonló szervezeteink részére. Gyárfás Elemér dr. ezután a telekkönyv fontos szerepéről beszólt az erdélyi hiteléletben. A beszéd befejező része a következőképpen szól: — A fenntiekben nagy vonalakban kifejtve ellenvetéseinket és aggodalmainkat s megállapítva, hogy ez a törvény uj láncszem lesz a kormány téves intézkedéseinek sorában, még egyszer kijelentjük, hogy nem szándékunk a kormányt megakadályozni abban, hogy — ha téves rendszabályokkal is — legalább bizonyos könnyítéseket adjon a nehézségbe jutottak egyik-másikának, akik hibájukon kivül jutottak kétségbeejtő helyzetbe, hangsúlyoznunk kell azonban ugyanakkor, hogy nem látnak más megoldást, mint az általános és mindenkire egyenlően alkalmazott intézkedést s igy tehát ezt a javaslatot sem tekinthetjük még részleges megoldásnak sem s annak szerencsétlen következményeiért minden felelősséget a kormányra háritunk. <v\<wvwwvwwvywwwvvwiA^wi * Mit akar tndnl? Miről akar írni. Mindenre és mindenhez kaphat választ, ill. forrásanyagot készen, kivonatolva bármiről a világon is legyen szó (irodalom, tudomány, technika, mezőgazdaság, kereskedelem, ipar, stb., stb.), bármilyen nyelven. Dr. Mandel Fordító Iroda Cluj, Str. Memorandului 24. SELECT MOZGO -* Mai kezdettel mutatja be CONHAD VEIDT világhírű művész első 1932-es filmét RASPUTIN (Szent Ördög) mélyen megrázó hangos dráma, német párbeszédekkel — Műsoron kivül hangos híradó. Kedvezményes és permanens Jegyek nem érvényesek! Monopol Astoria-film. Monopol Astoria-film. Az erdélyi bankok és hitelszövetkezetek
