Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)

1932-04-08 / 81. szám

2 KEltnUjSiTB XV. EVF, 81. SZÁM. (3müP Kolozs vár t enyhült veszedelem, Dícsőszen tmár- tonhan, Désen sulyosodott A Maros tengerré változtatta a völgyeket s ellepte a vasúti pályát — Désen az árvíz pozdorjává zúzott két házat (Kolozsvár, április 6.) Mialatt Kolozsváron az árvíz katasztrófa veszedelme enyhült, úgy a Szamos, valamint a Nádas és a Kajántói patak lassanként visszatérnek medrükbe, Erdély és Bá­nát különböző városaiból érkeznek riasztó hirek, szokatlanul nagy árvizekről A Kisküküllő rombolásai. Diesőszentmártoni tudósítónk jelentése sze­rint a Kisküküllő völgyében a sok esőzés és nagy olvadás következtében n Kisküküllő égész hosszában kilépett á medréből, számtalan községei elárasztott és ma még felbecsülhetetlen, de több­milliós károkat okozott. Dicsőszentmár- tonba tegnap éjjel érkezett meg a ha talmas árvíz, amely nagy erővel átvágta a vasúti állomás és a kórház felé vezető utakat. A város mélyebben fekvő területén kétszáz ház viz alatt áll, az áradás egyre emelkedik, mi­dőn e sorokat írjuk, Bálavásárról újabb hatvan centiméter áremelkedést jeleznek. Ha a Kiskü­küllő ilyen arányban emelkedik, akkor olyan árvizveszedelem fenyegeti Dicsőszentmártont, amilyenre emberemlékezet óta nem volt példa. Hogy milyen hatalmas erővel tombol az ár­víz, arra jellemző hogy dr. Folea volt prefektus házának betonalapzatu kerítését a viz magával sodorta. Az áradás folyton emelkedik s ma már az állami kórház, üveggyár, vágóhíd és a város egyetlen malma víz alatt áll, csak tutajokkal vqgy csolnakokkal közelíthe­tők meg. Vajdahunyad katasztrófája Déváról jelentik: A Maros és a Cserna vízál­lása egyre nagyobb. Hétfőn délután öt órakor Vajdahunvadnt kellemetlen meglepetés érte. Délután öt órára kél méteres magassá­ga vizáramlat lepte el Vajdahunyad vá­rosának a főterét. A városban teljesen megakadt a forgalom, a kereskedők kénytelenek voltak bezárni az üzle­teiket. A hirtelen támadt árviz a késő esti órák­ban visszahúzódott ugyan, de óriási iszapréteget és piszkot hagyott maga után. Az árviz dévai halottja. Déván is egyre nő az árviz. amely lassanként a város belső területeit is ellepi. Héttőn éjjel a tűzoltóság inspekciós szolgálatot végzett állan­dóan folyik a veszélyeztetett házakból a kilakol­tatás. Életveszélyes utazás a vízzel elborított tövis! vonalon Különösen katasztrófális a helyzet az álla­mi kórházban, ahol a szuterén helyiségekbe is behatolt a víz, a konyhát, gépházat teljesen el­öntötte minek következtében a kórház betegei élelem, viz és villany­világítás nélkül maradtak és nagy nehézségek árán tutajokkal csak kenye­ret lehetett beszállítani. A Nitrogén gyár védgát- jai egyelőre ellenállnak a folyton növekedő árviz rohamának, de ha még húsz centiméter emelke­dés mutatkozik, amint azt már Balavásárról je­lentették is, átlépi a gátat és az egész gyár 8 hold- nvi területe viz alá kerül A Kiikiillővölgve mindenfelé a tenger be­nyomását kelti. A jeges áradás tetején állati hullák, bútorok, gerendák, disznóólak úsznak. Az árviz a vasúti töltést több helyen elmosta és csak egyelőre közlekedhetik a vonat átszállások­kal. Medgyes és Marosvásárhely között az or­szágutak viz alatt állanak, a közlekedés és az autóbusz-forgalom teljesen szünetel. Mintegy két száz méteres útszakasz a dicsőszentmárton-kükiil lői utón egészen a vasúti töltésig ötven-hatvan centiméter sőt néhol egyméteres viz alatt áll. A Nyárád és a Maros. Legújabb jelentések szerint a Nyárád és Maros folyó is kiléptek medrükből s elárasztot­ták a Maros völgyét Eddigi jelentések szerint Nyárádtő, Szentpál és Ugra község teljesen víz alatt állanak. A dévai árvíznek szomorú szenzációja, hogy egy bolgár kertész, midőn meglátta, hogy az ár­viz a kertjét tönkretette, szivszélhüdésben meg­halt. A bolgár kertészt Walko Mihálynak hív­ják és egyike volt a legszorgalmasabb kertészek­nek A hirtelen hőemelkedés következtében Déva környékén a Maros is óráról-órára jobban árad. Haró községbe csak csotnakokon lehet a közle­kedést fenntartani Déva és Solymos közötti or­szágúton a viz helyenként másfél méter magas és a közlekedés itt is teljesen szünetel. Brád köz­ségben a víz állandóan harminc centiméter ma­gasságot mutat. A lakosság már egy hét óta rész­ben elmenekült a lakásából, részben pedig a há­zak padlásain várják az apadást. Miután az agrárállamok termelvényeinek nagy vásárlói éppen Németország és Olaszország, a megalakítandó együttműködésnél ezeket az álla­mokat is megfelelőképpen érdekeltetni kell. Az uj terv megvalósításának gerincét a Du­na adja meg. amely Európának leghosszabb és' legjelentékenyebb vizutja Voltak ugyan dunai egyezmények eddig is. de hatályossá nem lehe­tett tenni éppen politikai okok miatt A Duna- mentén hatalmas méretű silókat kellene fölállí­tani. ahol a készletek elhelyezhetők volnának — technikailag egyetlen dunai állam sincs erre berendezve. Amerika ezeket a technikai problé­mákat nagyszerűen megoldotta, velük verse­nyezni nincs kilátásunk. Amerika megoldott ezenkívül még egyet: a termelési hitelnyújtást .4 Tardieu-féle terv megvalósulása ese­tén nemcsak a preferendáUs vámokat kell megoldani, de az agrárállamoknak adandó hitelnek a kérdését is, Ezenkívül szervet kell létesíteni a termelés ellen­őrzésére, szétosztására a Dunát nemzetközi vo­natkozásban oly módon kell kiépíteni, hogy egy- 'öntető vámkezelésre egyezmények jöjjenek létre A Tardieu-féle terv elsősorban gazdasági, de letagadhatatlanu! politikai probléma is Ha a gazdasági összefogásról beszélünk, talán oko­sabb volna egy zárt vámuniónak a létesitése. de ez éppen azoknál az okoknál fogva, amelyeket ki­fejtettem. tudniillik, hogy az öt dunai államnak más államokkal is meg vnanak a maga nagvfon- tosságu kapcsolatai, keresztül vinni nem lehet. A Tardieu-féle koncepción belül is azon­ban igen sok kérdés megoldható, így az indusztrializmusnak a problémái is ipari termelő kartellek létesitése által Szórvánvosan ilyen ipari kartellek létrejöttek már Ausztria— Csehország között is és Magyarország is kezde­ményezett ilyen kartelleket, Miért ne jöhetnének létre ipari kartellek Románia és Jugoszlávia be­vonásával is9! — Mondanunk sem kell, fiogv ez a dunai ál­lamok együttműködése csak egy átmenet széle sebbkörü megalakulás felé. A blokk határai nin­csenek lezárva, a blokkba belehelyezkedett Bul­gária és Lengyelország. Ettől függetlenül tovább folytathatók a balkáni szövetség megalakulására irányuló kísérletek is. hiszen egyik érdek nem zárja ki a másikat és minden ilyen blokk alaku­lás tulajdonképpen egv lépcsőfok az európai egye sült államok merész terve felé. — De ezek az összefogást célzó tervek nem agyrémek ma már — folytatta Gafencu szenve­délyes meggyőződéssel, de egyetlen reálitás, csontig ható életkérdések Meg kell valósulni a koncepciónak minél sür­gősebben mert csak igy tudunk megúllani a lá­bunkon a nagy kialakult termelési egységekkel. Amerikával és Oroszországgal szemben. — Visszatérve a dunai államok együttmű­ködésének politikai jelentőségére, én azt hiszem, ez már mutatkozik a társadalmi érintkezés meg élénkülésében. A gazdasági együttműködés maga után vonja, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz meg is értsük egvmást. Szerintem a nemzeti ki­sebbségek ügyét is ez a terv megvalósulása ese­ten lényegesen előre fogja vinni, hiszen van igaz­ság abban a kijelentésben, hogy a kisebbségek természetes közvetítő a többségi népek között. Gafencu érdekes intimitásokat mondott el a Tardieu-féle terv megalakulásának előzményei­ről. Az ő felfogása szerint ■ Martinnak párizsi atja, francia diploma­tákkal folyialott tárgyalásai adták meg Tardieunak az Anregungot, hogv ezt az egyedül lehetséges szanálási tervet a nemzetközi politika homlokterébe állítsák. Franciaország jól megalapozta koncepcióját mielőtt hozzákezdett volna megtárgyalásához és bízunk benne, hogy a terv most már rövidesen tető alá is jut. Már van mérttől*! csodacsoma*r» 1 drb, finom rajztol!, beggyel, 1 üveg fekete Pelikán gyöngytus, 1 üveg színes Pelikán tus, fi drb. Faber Polychromo írón. 60 sziubfi! vá­lasztható, 2 drb. Castell iron. 1 röllni (5 méter) külföldi 1-a vázlatpapír, 157 széles. Ö#szese» 244 Lei. Kérjen ingyen Műszaki papír- és rajz- árjegyzékeket. Utánvétté! szállít, ne» tettzőt cserél Lepage, Cluj-Kölozsvár. Ma reggel Aradról Tövisen át egy kolozsvári ulas érkezett, aki egy borzalmas éjszakát töltött a vasúton és saját elbeszélése szerint, azt hitte hogy sohasem fog Kolozsvárra megérkezni. A vo­nat Aradról tegnap délután öt órakor indult el Radna felé már mindenütt látható volt, hogy a Maros gyorsan emelkedik. Midőn a vonat So- horsin felé haladt, három-négy kilométeres szélességben hömpölygőit n Maros medréből kilépett ár Minél bennebb haladtak, az árterület annál szélesebb lett Az árvíz itt valósággal a tenger ké­pét mutatja, az drházak víz Alatt állanak, sőt egye* békékéi: olyan hatalmas a/ ár. hogy o vonat melletti akác és gyűtnölcsösiák- nqk csak o lelső része es a vasun uruk mellein leieyráf póznák lelt látszik ki a rtioníjlé árvízből At á«éás eze» a vidéke» egyre »agyobb A 'árterület-egyre szélesebb és a viz minden tiz perc­ben egy centiméterre! emelkedett Ezen az útvo­nalon a gyorsvonat már csak lassan haladt Rra- nicska előtt megálltunk, A vonatvezető nem merte tovább indítani a vonatot, mert itt már a síneken át rohant az árviz, Mérnökök és műszaki embe­rek előbb átvizsgálták az árviz alatt levő pálya­testet és csak azután, nagy remegés közepette, csigalassúság­gal haladt át a vonatunk a brantcskat hí­don, amelynek a felszíne már szintén ár­ui: alatt áll. Midőn a vonat a veszélyeztetett területen át­haladt, ni utasok fellélegzettek és Kolozsvárra n«gy késéssel, hajnali egy óra helyett csak reg­gel hat órakor érkeztek meg. Ez volt az utolsó vonat, timely Aradról elindult. Azóta a vonalon a forgalom szünetel {Folytatása a 9-ik oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents