Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)

1932-04-07 / 80. szám

XV. ÉVF. 80. SZÁM. iííLETiÜJSAÚ Ki fog-e lépni Írország a britt világ­birodalomból? De Valera, akit tizenhat évvel ezelőtt halálra Ítéltek, ma minisz­terelnök - Londonban lázas izgalommal várják a dublini miniszter- tanács határozatait — Legnagyobb valósziniiség szerint kerékasztal konferencia dönti el a vitás kérdéseket (London, április 5.) A sajtóközvélemény az európai nagy szövödvényes problémák mellett kissé figyelmen kivill hagyta az ir-angol kon fliktust, amely nyugodtabb időben, éppen az ir- kérdés örök komplikáltságánál fogva, a legna gyobb figyelmet keltette volna fel. Az történt, hogy Írországban miniszterelnökké, vagy még helyesebben Írország végrehajtóbizottságának elnökévé azt a De Valerat választották meg, akit hazaárulás cimén 16 évvel ezelőtt halálra­ítéltek. Írországban az akkori gyűlölt forradal mároknak, a sinn-feipistáknak többsége került ki győztesen a mostani parlamenti választáso­kon és a mai ir parlament képét azok a „ve­szedelmes“ emberek adják meg, akik va­lamennyien évekig, esetleg évtizedekig ir börtönökben szenvedtek. De Valera megválasztása zárópontot tesz egy olyan korszak után, amely a tizezerszámrs he- börtönzöttokkel és a százszámra lefojezettekke! kezdődött. Tizenhat évig tombolt az ir küzdő lem Anglia ellen, a világháború alatt a hadban álló Angliát hátbatámadták az irek, ekkor T916 husvétján történt De Valera elitéltetése is. amelyet később amnesztia követett. 1918-ban De Valera megalakította az ir köztársaságot, de a különválás Anglia jóváhagyását csak ab­ban az esztendőben szerezte meg, amikor Do Valera visszavonult és az engedékenyebb Cos gravenak adta át a helyét. Az ir-angol kibékülést azonban De Valera - pártja csak kompromisszumnak tekintette, mert a radikális Ír felfogás szerint a szabad­ságharc végső célja nem lehet más, mint teljes Önállóság és szakítás Angliával. A radikálisok azt követelik, hogy az ir paria ment törölje el a királynak szánt hüségesküt és az évi hárommillió fontsterlinget, amelyet az angol kormány az Írországi angol nagybir­tokok kártalanítása cimén kért, ne fizesse be ezentúl. De Valera programjához hozzátartozik egy autark gazdasági élet berendezése is, ennek negíelolöen a vámtarifa módosítása olyanfor­mán, hogy az Angliában készült áruk csak 38.1 százalék vámeilenében kerülhessenek be az or­szágba. De Valera kormányzási programjához hoz­zátartozik végül Ul&tornek visszakapcsolása az Ír szabad­államhoz azáltal, hogy e két terület közötti vámhatárt megszün­tetik. De Valera mindenesetre sokat akar, de meg kell állapítani, hogy forradalmi programi?; uralcmrajutása után nem olyan heves, mint volt az ellenzéki oldalon. Alapjában véve az ir szabadállamnak 1922-ben törvényesített domi niom-helyzetén nem akar ő sem változtatni és követeléseit csak két tételre koncentrálja: az esküre és az évi annuitásokra. A brit kormány­nak ellenben az az álláspontja, hogy a hűség eskü a megkötött szerződésnek integráns része és hogy az annuitásokat ugyancsak törvény tette kötelezővé. A helyzet pillanatnyilag az, hogy De Valeranak válaszolni kell az angol ellenjavas- latra és mert a válasz előreláthatólag elutasító lesz, békés aton, kerekasztal tanácskozások formájában igyekeznek majd az ellen­téteket kölcsönösen likvidálni. Egyelőre nincs szó arról, hogy Írország kilép­jen a brit impériumból. Ennek i'öoka, hogy De Valera parlamenti többsége semmiesetre sem olyan, hogy végzetesen elhatározó lépésekre szánhassa magát. Különösen a szenátusban nem, ahol a jobboldali irpártiak többségben ül­nek. De Valera alapjában véve reális politikus, akinek tudnia kell, hogy szakítás esetén az ir kereskedelemnek is igen nagy kárai lehetnek és hogy lényegesen árt azok helyzetének, akik angol éllamszolgálatban, tengerészeinél stb. helyezkedtek el és akik mint munkások az an­gol szociális törvények gondoskodását élvezik. De Valera tudja azt is, hogy a sebtiben össze- toborzott köztársasági hadsereg nem bázis el­hamarkodott akciók alátámasztására és hogy neki inkább az angol munkáspártra kell tá­MfcanyéA, (AriuSoí'&odúufa, Már í«bb 25 év AU * UfMAw bevált. Mgy vxerü k©»«lés bistoc alkae. Azoita nai >, té(dal«n*kaí ás asugyé» nrtţja a fyuiWí aab*: ás v*»*6 naivakat. — Semmi árfaira** alkatréae. ka«««l éa a*ca mppeattcrtuaa bavasatanáő. Minden «pé«y* aaartárban éa drogériában kapható, GOEDECKE & Co. Cbaniacbé Fabrik ut* dl Expert AJcí„*Gam BBBUI-OHAKLOTTIiriVB«. V. Képviselő: Heinrich Siebeneicher Bulcaraet, Strada Seaftrdaéi No. 4. maszkodnia, amely nem szívesen adja oda ma* gát forradalmi kísérleteknek. E percben tehát nem kell tartani attól, hogy Írország és Anglia szakítani fognak. Min­denesetre az ottavai birodalmi konferencia, amelyet júliusban fognak megtartani, meglepe­téseket hozhat és De Valera könnyen előállhat olyan gazdasági vámpolitikai igényekkel, amelyek Anglia termelő egységét megzavarni lesznek alkalmasak. Wilhelm Ostwald meghalt 4LO év óta fennálló bevezetett detail fakereskedés, bánáti nagyvárossal összeépült nagyközségben, elhalálozás miatt. Ingatlannal, modern lakóház­zal együtt eladó, vagy bérbeadó. Ajánla­tokat Rudolf Mosse, Cluj-Kolozsvár közvetít. — (Berlin, április 5.) Az európai tudományos­ságnak nagy gyásza van. Ostwald Wilhelm, né­met kémikus és fizikus, hetvenkilenc éves korá­ban meghalt. üstwald egyike volt Európa legkiválóbb szellemiségeinek. Sokoldalú volt, aki úgy szak­tudományában a kémiában, mint a filozófiában és ennek rokonterülctein rendkívülit alkotott. Huszonkilenc éves korában Dorpadban, szülővá­rosában már egyetemi tanár volt, csakhamar meghívták Lipcsébe az elméleti kémia tanszé­kére. 1905-ben eladásokat tartott az amerikai II arward egyetemen és különösen a fizikai ké­miának, mint önálló tudománynak köréből vett értekezései keltettek méltó figyelmet. 1909 ben megkapta a Nobel-dijat és kísérletei, valamint kutatásai a kémiai katalízis jelenségeivel, az organikus savak elektromos vezetőképességével kapcsolatosan alapvető dogmákká mentek át. Ostwald jelentősége azonban abban a nagy humanista munkásságban keresendő, amely őt bizonyos vonatkozásban Forel Ágoston meDS emeli. Ostwald egy külön természetfilozófiát teremtett meg és ennek a rendszernek alapjává az energiát tette. Szakítva minden materialista világnézettel azt hangoztatta, hogy az anyag és a szellem között határvonalak nincsenek, as anyag maga is energia, még pedig a különféle energiáknak térbelileg összerendezett csoportja. Amikor Ostwald ezt az érdekes elméletét kifej­tette, már csak opy lépés \álasztotta ei, hogy világképét monista alapra helyezze. 1911-ben a német monista szövetség elnökévé választot­ták és munkásságának e szakaszától kezdve, a magasabb értelemben vett embernevelést tűzte ki hivatásául. Elméletét konkrét kérdések meg-? vitatására alkalmazta, kutatta a zseni műhely­titkait és e nemben irt müvei: A Grosse Mäm- ner, Erfinder und Entdecker magyarnyelvre is lefordítva a magyar olvasóközönségre sem ma­radtak hatástalanul Macdonald és Tardieu megegyeztek Anglia és Franciaország belátták, hogy Németország kikapcsolásával semmire sem fognak menni (London, április 5.) A francia és angol kor­mányférfiak tanácskozásai délelőtt 10 órától déli 1 óráig és délután fél háromtól ötig tartot­tak. A kiadott kommüniké hangoztatja, hogy az eszmecsere megkönnyítette a négy­hatalmi értekezlet munkáját. Este a francia miniszterek tiszteletére lord Londonderry adott bankettet, mely után Tar­dieu visszautazott Párizsba, ahová kedden dél­előtt 10 órakor megérkezett. A londoni lapok részletesen kommentálják a francia-angol eszmecserét. Általában meg­egyeznek abban, hogy igazi eredményhez csak a halalmak és az érdekelt államok teljes együtt működése vezethet. Hangoztatják, hogy nem lehet szó Olasz- és Németország érdekeinek semmibe Te­véséről és a dunai államok valamelyi­kének háttérbe helyezéséről sem. A Daily Telegraf diplomáciai levelezője szerint Franciaország képviseletében Flandin, francia pénzügyminiszter a négyhatalmi kon­ferencián azt fogja ajánlani, hogy francia nagybankok angol és francia kormánygaranciák mellett vállalni fog­ják Ausztria és Magyarország tőke- szükségletei kielégítésének kötelezett­ségét. (London, április 5.) Macdonald sajtónyilat­kozatot adott a tegnap véget ért francia-angol kormányelnöki eszmecseréről. Hangoztatta azt a meggyőződését, hogy a Duoa-problóma meg­oldásának nincs leküzdhetetlen akadálya. Az angol miniszterelnök lehetségesnek tartja ugyan, hogy a négyhatalmi kon­ferencián résztvevő egyik-másik hata­lomnak eltérő felfogása lesz a kérdés rendezéséről, de az ellentétek valószínűleg kiküszöbölhetők lesznek. Nyilatkozott az eszmecseréről Londonban Tardieu francia miniszterelnök is. Leszögezte, hogy az eszmecserén Anglia és Franciaország megegyezésre jutottak és most már alapos a remény abban az irány­ban, hogy Európára elkövetkezhet a nyugalom, a béke és a gazdasági élet újjáéledésének kor­szaka. Michelangelo uj életregénye Ifj. Hegedűs Sándor: A halhatatlan TtáHa c. müvében minden korok legnagyobb alakjának érdekes, izgalmas életregé­nyét adja. 72 lei Lepagenál, Kolozsvár

Next

/
Thumbnails
Contents