Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)
1932-04-06 / 79. szám
KUetiüjsxg 3 XV. ÉVF. 79. SZÁM. A Zsifkovics-kormány ismondott az uj mlmszterelnökjeíölt: Marinkovics Sándor szerb király ismét megkísérelte a horvat és szerb nép kibékitését (Belgrád, április 4.) Szűkszavú távirat jelenti, hogy a Zsifkovics-kormány lemondott é'i a legnagyobb valószinüség szerint az uj kormányt Marinkovics külügyminiszter fogja megalakítani. A Zsifkovics-kormány lemondása váratlanul érte a közvéleményt. E pillanatban csak találgatások vannak, hogy mi vezette reá Sándor király legbizalmasabb emberét, hogy dacára a kormánypárt abszolút többségének, mégis felajánlja lemondását. A kormány-lemondást különböző képpen kommentálják. Az egyik verzió szerint a lemondásban jelentékeny szerepet játszik az az igazságügyi javaslat, amely ellen úgy a belgrádi egyetem tanárikara, mint a diákság szembe helyezkedett. Az ügyvéd-törvénynek a kormány által kon- templált tervezete miatt a tanári kar lemondott állásáról, a diákok pedig hevesen tüntettek. Másik verzió szerint e lemondásnak az a belpolitikai háttere, hogy Sándor király mindenképpen ki akart békülni a horvátokkal és a kibékülésnek Zsifkovic8 egyik legnagyobb ellensége. Tény az, hogy amióta Sándor szerb király Párizsból hazatért sikertelen kölesönszerzési útjáról, állítólag külföldi nyomásra Soriuga pénzügyminiszter utján érintkezést keresett a horvátok vezérével, Macsekkel. A pénzügyminiszter fölszólította a hor- vát vezért, nyilatkozzon azokról a feltételekről, amelyek alapján a két testvérnemzet kibékülése végbemehetne. A tárgyalások eredményeképpen Sándor szerb király el is határozta, hogy Zágrábba megy és személyesen tárgyal a horvátok vezéreivel. A horvátok azonban ugylátszik nem mutatnak nagy megértést a közeledésre. Ennek jele, hogy a Napred egyesület alapításának tiz éves évfordulója alkalmával az egyesület székhaza előtt nagy tömeg gyűlt össze és hevesen tüntetett a szerb-horvát állam- egység ellen, éltetve a szabad Horvátországot és Macseket. A rendőrség közbelépett és az ünnepség folyta íását betiltdtta. Hivatalos indokolá’ (Belgrád, április 4.) A lemondott kormány félhivatalos kommünikéje szerint a lemondás azért történt, mert a Zsifkovics-kormány befejezte azt a missziót, amelynek végrehajtására vállalkozott. Az átmenet a parlamentárisztikus rend biztosítására megtörtént és ezért a kormány egy olyan kormánynak adja át a helyét, amely már szigorúan parlamentárisztikus alapon fog kormányozni. Ez esetben előrelátható Jugoszláviában az uj választások kiírása. Budapestre politikai kirándulást terveznek Bukarestből A kisebbségi egyházak pénzét kérte Laár Ferenc a kamarában — Az egyenlőség elvét nagyon eleitették — A konverzió és más törvényjavaslatok felhalmozott garmadája a parlamentben (Bukarest, április 4.) Argetoianu pénzügyminiszter a szenátusban kérte a szenátorokat, hogy tekintsenek el a konverziós javaslat általános vitájától és megígérte, hogy a módosító indítványokat a végrehajtási utasításban honorálni fogja. A szenátorok nem fogadták el a pénzügyiminszter javaslatát. A konverziós vitában a nemzeti parasztpárt részéről Potarca és Serban, a Magyar Párt nevében Gyárfás Elemér dr. szólalnak fel. A liberális párt deklarációt fog felolvasni. Törvényjavaslatok garmadája. Egyébként a parlament gőzerővel dolgozik. Most már a szenátus is két ülést tart naponta. A héttő délelőtti ülésen nem kevesebb, mint 12 törvényjavaslatot terjesztettek be és a szenátorok 95 szavazattal 15 ellenében megszavazták az úttörvényt és általánosságban megszavazták a lakbértörvényt, délután pedig a konverzió vitájára tértek át. A parlament bezárásának időpontját még mindig nem lehet tudni. Ismeretes, hogy Iorga és Argetoianu egymással ellentmondó nyilatkozatot tettek e tekintetben. Amikor erre az ellentétre Argetoianu figyelmét felhívták ő igy válaszolt: az egységes vélemény én vagyok. Politikai kirándulás Budapestre. A szenátorok és a képviselők körében mozgalom indult meg, hogy a román parlamenti tagok egy csoportja májusban látogatást tegyen Budapesten. Az akció megszervezésében való részvételre felkérték Sándor József magyarpárti szenátort, aki közreműködését a Magyar Párt állásfoglalásától tette függővé. Román körök kijelentései szerint a budapesti látogatás a két ország közötti gazdasági kapcsolat kimélyitését célozza. Argetoianu személyi vitája a pálinkáról. A kamara hétfő délutáni ülésén a folytatta a rzeszmonopólium vitáját. Trancu Iasi szerint denaturáltszesz előállítása címén nagymennyiségű szeszt fognak igénybe venni és ez, mint feketeszesz kerül majd forgalomba, pedig a feketeszeszen már eddig is néhány mil- liárdot veszített az állam. Kifogásolja a gabonaszesz favorizálását a borszesszel szemben. Argetoianu: Valamit nekünk is kell inkasz- szálni és ha nem engedjük gabonaszesz forga- lombahozatalát, azt más utón teszik meg. Traneu Iasi: Nem a magam kedvéért beszélek a törvény ellen. Argetoianu: Sem az én kedvemért, sem’ a képviselőkéért, sem a magáéért. Akkor miért beszél. Trancu Iasi: Tiltsák el az összes szónokokat a beszédtől. Argetoianu: Ha módomban állana megtenném. Trancu lesi: így nem lehet országot vezetni és jó törvényeket készíteni. Az emberek sirni fognak azon, amit maga csinál. Argetoianu: Szégyelje magát az ilyen beszédért. Elfelejtette, hogy én csináltam embert magából. Trancu Iasi: ön azt mondja, hogy szégyeljetn magamat és mégcsak ne is vágjak vissza. A szónok ezután azt fejtegeti, hogy a kormány alkohollal akarja elkábitani az országot. Glielmegheanu, a nemzeti parasztpárt nevében mondja el a kifogásokat. Szerinte 1926-ban követték el a súlyos hibát, amikor súlyos taxákat rótták ki és feloszlatták a fináncgárdát. A jelenlegi javaslat nem fogja megoldani a kérdést. Laár Ferenc az egyházak pénzét kéri Ezután Laár Ferenc magyarpárti képviselő a kisebbségi egyházak és iskolák államsegélyének kiutalása érdekében intézett kérdéseket a pénzügyminiszterhez. — A krízis következményeit elsősorban a tisztviselők érzik s a papságot pedig a meg semmisülés veszélye fenyegeti. A székelyföldi görögkeleti 'lelkészek, lapjelentések szerint, elhatározták* hogy íftjdabnaklóJ és e testrénehtk merorsécét 1* »»«*»*41rtethotji»k Alkalmazzunk Mwr*m SJoÄirfl Línnaí»i>t-9t onyb^n — erős iiutosnfozát' néfküí. Azoniral érezni fog}fik metosritő anrírHŐ- JJftéaéi ée a fttyda<om HasxnŐjnalt <?““•. ”“*• *3 fé&és mhitiacmarafi izom- C T a vr » <• ajdmloin esetón ie. 3» LrQjfV JNí 5 s*ry Óv»* Ara 76 Let L * Nl ■ H T! ha nem kapják meg kilenc hónapja várt államsegélyüket, elhagyják paróc- hiájukat. — A göröghéletj lelkészek mindig előnyösebb helyzetben voltak és vannak a kisebbségieknél akiknek az anyagi helyzete még súlyosabb. Ez az egyenlőség? Statisztikai adatok-' t sorol fel arról, hogy milyen igazságtalanságok érték a kisebbségi egyházakat. Az erdélyi református egyháztól, a hozzátartozó ^gyfcázközségektól kisajátítottak tizenötezerötszáz, a református iskoláktól 8500 hold földet. ^ A reformátusok jélekszáma nyolcszázezer. A létező paróchiák nem uj alakulások, még a görög keleti egyház tiz-husz hivő részére is paró- chiát állított fel. Nem tiltakozik ez ellen, _ de egyenlő elbánást kér a kisebbségi egyházak részére is. A református papok részére a költségvetés havi 800—1900 lej államsegélyt állapított meg, mig az ortodox lelkészek részére havi 3000—5000 lejt. Az unitárius’ egyház államsegélyének a lélekszám arányában történt leszállítása miatt még súlyosabb a helyzet. A megállapított két- .millió 273.212 lej egyötöde a mult évi államsegélynek. Az unitárius egyházié' kisajátítottak 11.000 hold földet, de a lelkészek legnagyobb része még most sem kapta meg az agrártörvényben1 részükre biztosított földeket. Az unitáriüsök központi adminisztrációt és teológiát is tártáhák fenn. Az unitárius püspök havonta, az uj iüegáilapitás szerint, 5850 lejt kapna, mig a többi egyházak püspökei 18.000 lejt. Az unitárius'teológiai tanárok havi fizetése 3500—3560 lej lenne, mig a többi felekezeteknél a teológiai tanároké S000—15.000 lej; a központi adminisztrációban foglalkoztatott tisztviselők kapnának havonta 300—1560 lejt, mig a többi felekezeteknél ez az összeg 1700— 14.000 lej. Az unitárius lelkészek havi kongruá- ia 730—1600 lej lenne. A kultusztörvény 31. paragrafusa szerint az államsegély összegét lé- iekszám és az illető egyház anyagi helyzete és szükséglete szerint kell megállapítani. A kormány csak a léhekszámot vette figyelembe és ezzel súlyos aránytalanságot teremtett az államsegély szétosztásánál. A kisebbségi felekezetek iskolákat is tartanak fenn, amelyeket azonban az állam nem támogat, ugyanakkor, amikor minden cél és értelem nélkül 3,500.000 lejt fordit a kulturzóna fenntartására. A kisebbségi püspökök ósz'nte lojalitással remélték, hogy a kormány megszünteti ezeket a súlyos aránytalanságokat, az intervenciók azonban eredménytelenek maradtak. Az ilyen eljárás könnyűvé*teszi a kormányzást. • *“*’ Három kérdés. Laár Ferenc -három kérdést intézett a pénzügyminiszterhez: milyen intézkedéseket tett az egyes felekezetek államsegélye aránytalanságának megszüntetésére, milyen intézkedéseket tett, hogy a kisebbségi felekezeti iskolák megkapják azt-az államsegélyt, amelyet a görög katolikus és görög keleti iskolák élveznek és végül, mikor adja ki a pénzügyminiszter a lelkészek állaa)se&(y#jéíe a fizetési utalványokat, amelyekre kmßm nőnapja vár a papság.
