Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)

1932-04-03 / 77. szám

XV. ÉVF. 77. SZÁM. KuetiUjsxg 7 A Duna-mitosza A Frankfurter Zeitung érdekes cikket ir a Duna inithosza cimmel. A Habsburg biredalom feloszlása — irja — a Duna körül egy sereg uj államot létesített, amelyek mind elhúzódnak a Dunától, Románia Fekete tengerig, Délszlá via az Égéi és Adriai tengerig, Csehszlovákia az Elbán és az Oderán keresztül az Északi és Keleti tengerig. Az össz dunai forgalom Ré- gensburgtól Sulináig 1911-ben még G.9 millió tonna volt 1924-ben a felére esett le és azóta is csak alig javult fel. A 2860 kilomé­ter folyóhosszból 1313 km. Ausztriára és Ma­gyarországra esik. A folyó megosztás a követ­kező: Németország 177 km., Ausztria 850 km., Csehszlovákia 170 km., Magyarország 430 km., (a múltban 920), Délszlávia 430 km. (régebben 325), Románia 1075 km. (régebben 953), Bul­gária pedig 400 km. Oroszország Besszarábia elvesztése következtében kikapcsolódott a du- naparti államokból. A valóságban a Dnna a régi Ausztria­Magyarországnak inkább forgalmi aka­dálya volt, mint forgalmi nccája. A nagy ember- és árufogalom a szudeta orszá­goktól Bócs felé és Bécs felől az Adria feló tar­tott. Ma a román miniszterelnök és történetiró Iorga is azt mondja, hogy tulajdonképen nincs Dunaegység. A Dunahajózásnak mindig a természet kedvezőtlenségeivel a folyó gyorsaságával, a csekély mélységgel és a közép folyásnál kata- raktákkal kellett megküzdeni. A csatorna ösz- szeköttetések helyreállítása egyes nagy folyók között a legtöbb esetben geofizikai okokból nem volt lehetséges. Az áruforgalom épen ezért min­dig súlyos nehézségeket szenvedett. A buza, liszt, kukorica, petróleum, a hegylakók számá­ra rendelkezésre áll úgy, hogy felesleges volt a dunai utat igénybe venni. Mindettől eltekint­ve, a féltékeny parti államok a számtalan köz- igazgatási visszaélés és a szubvenciós verseny- gés, amelyet nacionalizmusuk termelt ki a Duna gazdaágosságát csaknem mindenütt meg­semmisítette. Vannak Dunaomágok, de nincsen in­tenzív Dunagazdálkodás. Most a mítosz hatalma ismét a politika ha­tókörébe lépett. Az elvetélt német-osztrák vám­unió helyébe, amelyet német Középeurópaként denunciáltak. Tardieu a Dunaföderációt akar­ja szembehelyezni. Leopold Lajos magyar nern- zetgazdász irja: Az uj összefogás még nem is­meri határait, még nincs is meg az alapelve, amely mindegyiket lelkesítse, még kevésbé egy törvény, amely mindegyiket kösse. De egy to­temmel már rendelkeznek: a Dunával. A fran­cia javaslatnak eddigi kommentálása mutatja, hogy tényleg nincs egyéb, mint akarat és ho­mályos elképzelés és hogy Franciaország szö­vetségesei sem tudják, hogyan rendezkedjenek be gazdaságilag egy olyan tervre, amely a mi- tiszból származik, de praktikus akar lenni. A -cseh diplomácia gratulál, a cseh mező gazdaság protestál. Csehszlovákia nem azonos a háboruelőtti idők ipari területével. Magyar ország nagy állat- és liszt elhelyezését Cseh­szlovákia felé véglegesen elvesztette. Jugoszlá­via 1929—30-ban összki vitelének 26.6 %-;ít Olaszországba küldte, 10.1 %-ot Németországiul de csak 6.8 százalékot Csehszlovákiába. A fa­exportból, amely az összkivitel egyötödét teszi ki, Ausztria és Csehszlovákia semmit sem vesz­nek fel. A jugoszláviai faipar ma szrnyü vál­ságban van, Hercegovinában nagy az éhínség, a franciák kimerítették a beígért kontingenst. Románia vásárlói között Németország áll 19 százalékkal az élen, utána Olasz­ország következik és csak akkor Ausztria és Magyarország. Ma­gyarország talán az egyetlen valódi Dunaor- szág, amely megvédené ezt a nevet. Kivitelé­nek közel hatvan százaléka a szomszédos álla­mok Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia én Románia felé irányzódon. Ugyanakkor az össz­kivitel 11.2 százalékát Németország, 7.7 százalé­kát Olaszország vette fel. Ausztria középeurópai állása iparának ki­sugárzása minden irányban ismeretes. Csak három számot aorolunk fel: a kivitel Németor­szágba, Olaszországba, Svájcba, Amerikába. Lengyelországba, Franciaországba és Oroszor­szágba 49.4 százalékot jelent. A dunai államok részesedése ebből a kivi­telből 31.2 százalék. Németország és Olaszor­szág összesen az osztrák kivitel 27 százalékát veszik fel. Európa gazdasága nem a folyók, hanem a termelési központok szerint igazodik. Délkelet gabonakamrái nem rakhatók ki a Duna föderáció terében. A túlter­melés és a fogyasztás csökkenés korsza­kában nemcsak a termelő parancsol, de a fogyasztó is. Lehetséges, hogy a világgazdasági dezorgani­záció, az őrjitő protekcionizmus, mai álláspont­ja mellett, amely a szabadkereskedelemmel I együtt a legnagyobb kedvezmény elvét is alá­ásta. a prefereno vám, mint a kereskedelmi po­litika kisegítő eszközé szükségei abból a cél­ból. hogy a még rosszabbat elkerüljük. De óva­kodni kelt a csodavárástól. A preferenc vámo­kat eszesen kell alkalmazni, hogy egyáltalában használhassanak. Segiteniök kell a tertnésaetes utakat is­mét megnyitni, nem pedig mesterséges hibákat konstruálni, A számok vizsgálatánál szétfoszlik a Duna mí­tosza. Hagyjátok meg a folyónak a költészetét és az embereknek a mozgási szabadságát. Egy sereg uj taxa, bélyeg és adó a turisz­tikai hivatal javára Többféle adózással, súlyos pénzbírságokkal várják a határon az ideérkezőket s ezzel gondolják az idegenforgalmat fe len- diteni - Vasúti menetrendet csak az állami hivatal adhat ki, nem lesz többnyelvű erdélyi menetrend Nagy igazgatóság, kétféle igazgatótanács, nagy napi­dijakkal és utazási költségekkel (Kolozsvár, április 1.) A parlament előtt fekszik egy törvényjavaslat, amelyről röviden már szó esett, de amelynek szenzációs a tártál ma abból a szempontból, hogy a romániai ide gén forgalmat az ideutazók elriasztásával akarja fellendíteni. A törvényjavaslat egy se­reg uj közterhet vezet be, uj bélyegeket tesz kötelezővé, taxákat ró ki, adóztat. Minden bel­földi utassal is szállástaxát fizettetnek, akkor is, ha rokonainál van látogatóban. Minden külföldről érkező utasnak már a határon belé­pésekor be kell mondania, hány napot tartóz­kodik az országban s előre le kell fizetnie min­den napnak a többféle taxáit. Ha valaki pél­dául egy nappal többet töltene itt, mint ameny- nyit bemondott, mert ki tudhatja azt előre biztosan, tízezer lej pénzbírságot sózhatnak rá e törvényjavaslat szerint Ilyen és chez hason­ló intézkedésekkel vkn tele a javaslat. Import­vámok tételeit is felemeli, községi taxákat ró ki. A vasúti menetrend kiadási jogát monopo­lizálja úgy, hogy egyszerűen elveszi ezt a jo got azoktól, akik menetrend kiadására már ré­gi engedéllyel rendelkeztek. Az erdélyi három­nyelvű menetrendet megszünteti és ezzel el­veszi a kiadóvállalatnak azt a jogát, aminek engedélyezésére nagy befektetéssel építették fel a vállalatot. Ennek következménye az lesz. hogy az itt élő népek nyelvén nem lesz menet rend és ez egyáltalában nem fogja emelni a vasút megcsappant belföldi forgalmát, elte­kintve attól, hogy ilyen kizárólagos monopó­liumot lehetetlen felállítani. A törvényjavaslat szövegéből közöljük az alábbi részleteket, amelyek iskolapéldát mutat­nak arra, hogyan lehet elriasztani az ideuta­zástól az idegeneket. A nemzeti turisztikai hivatal állami Intézmény, sa­ját költségvetéssel, amely a közmunka és közlekedés- ügyi minisztériumnak van alárendelve és a többi mi­nisztériumokkal kapcsolatban áll. A nemzeti turisztikai hivatal tanulmányozza és fo­ganatosítja azon intézkedéseket, amelyek a külföldi uta­sokat idevonzzák. Gyűjt: és a közönség rendelkezésére bocsátja a turisztikára vonatkozó mindenféle adatokat' Keresi a turisztika fejlesztésének megfelelő eszkö­zeit és megteszi mindazon intézkedéseket, melyek célja a szállítás, forgalom és a turisták tartózkodásának a feltételeit megjavítani. A nemzeti turisztikai hivatalt egy igazgatótanács vezeti, melynek tagjai három évre neveztetnek ki, szá­muk kilenc. AZ igazgatósági tanácson kívül egy technikai ta- nácsádöbizottság is működik, amely áll tizenöt tagból, Úgy az igazgatósági tanács, valamint â vélemé­nyező műszaki tanács tagjai jelenléti dijakat kapnak. Kiszállásokká! járó megbízatásokban naponként dupla jelenléti díj és utazási költség jár. Az igazgatótanácsi titkára a hivatal titkára is, A hivatal költségvetése a követkszó jövedelmikbe: elimentálódik: Az egylejes propagandabélyeg jövedelméből, amely belföldi tájképeket ábrázol és amely mindenféle a kül­földre címzett postai küldeményekre alkalmazandó. A minden útlevélre ragasztandó százlejcs speciális bélyeg jövedelméből. Kollektív útleveleknél ez a bélyeg annyiszor ragasztandó fel, ahány személy az útlevélen szerepel. A vasúti menetrend kizárólagos koncessziójának jövedelméből. Az állomásokon és vonatokon való reklámplakátok engedélyezéséből. A Játékkaszinók engedélyezéséért az állam által be­szedett összegek 10 százalékának átengedéséből. A minden belföldi, vagy idegen vendégtől naponta beszedendő tiz lej nyaralási, vagy üdülési illetékből, amit mindenki fizetni tartozik, aki egy napnál hosz- szabb ideig tartózkodik, akár szállodában, akár privát- házban lakik. A minden külföldi útlevéllel utazó utas által na­ponta fizetendő tiz lej illetékből, aki az ország bármely szállodájában van elszállásolva. Hogyha az illető nyaralótelepen tartózkodik, úgy csak az egyik tizlejes illetéket fizeti. Evenként minden turistaautó által fizetendő 800 éa minden fürdő-, vagy nyaralóhelyen üzemszerűen köz­lekedő, vagy ezek és a közeli városok, vagy állomások közötti csatlakozást létesítő autóbuszok által fizetendő 1000 lej illetékből. A minden orvos által fizetendő évi ötezer lej ille­tékből, aki olyan fürdő- és nyaralóhelyen folytat gya­korlatot. ahol idényenként legalább ezer vendég fordul meg és évi háromezer lejt olyan helyeken, ahol a ven­dégek száma kevesebb. 1. A minden külföldi automobil által fizetendő 200 lej illetékből és minden külföldi motor, vagy közönsé­ges kerékpár által fizetendő 50 lej illetékből, Az eladás céljából Importált jármüvekre a hivatal javára a következő illetékek rovandók ki: 1000 lej túra­autónál és teherautónál. 300 lej motorbiciklinél. 100 lej biciklinél. A jelen törvény alapján kiszabott pénzbüntetések­ből eredő jövedelemből, A fenntl jövedelmek a kővetkezőképpen szeden- dők be: Hogyha valaki előre meghatározott hosszabb időre telepszik meg, az illeték az egész időre előre sze­dendő be. Ezeknek az N. T. H.-tól erről bizonylatot kell sze­rezniük. Aki az itt előirt taxák fizetése aló! kivonja magát, tízezer lejig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő. A szállodások, a községi és a vámközegek, akikről bebízonyul, hogy nem szedték be időre a taxákat, húsz­ezer lejig terjedő pénzbüntetéssel és 1—3 hónapig ter­jedő elzárással Büntetendő. Íj15 élvezetet vehet a Lepage antikváriumban, Kolozsvár. Német, magyar, Iraacia, róni» könyvek Sü­léitől kezdve. — Kérjen Ingyen jegyzéket

Next

/
Thumbnails
Contents