Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)

1932-04-28 / 97. szám

s Kutntysm TV. E VF. 97. SZÄM. ' Cask apasztani akarják a tisztviselők és nyugdíjasok hátralékait. Egy másik probléma a tisztviselők és nyug clijasok illetmény-hátraléka. A, pénzügyminisz­ter azt tervezi, hogy 5000 lejig minden hátralé­kot kifizetnek, az azon felüli Összegből fokoza­tosan csökkenő százalékot, 2000 lej után (az 5000 lejen felül) 70 százalékot, 5000 lej után 60-at, 15.000 lejnél 50-et, stb. fognak kifizetni. Letiltják a városi szükségbonokat. A Banca Nationalahoz a belügyminisztérium kérdést intézett a különböző városokban kibo­csátott bonok ügyében. A Banca Naţionala •igazgatósága ma adta meg válaszát és ebben ihatározottan ellene van a bonok kibocsátásá­nak, mert ez könnyen tévedésekre és nehézsé­gekre adhat alkalmat. A Nemzeti Bank ilyen- értelmű átiratot intézett a pénzügyminiszté­riumhoz, a stabilizálási törvény alapján a bo­nok betiltását kérve. Bankok veszik át Kreuger román kötvényeit. Egy külföldi bankcsoport, amelynek tagjai a Bangáé de Paris, de Pays Bas, a Niederlän­dische Landesbank, a Schweizerische Bank­verein és egy amerikai bank átvették a Kreu- ger-koncerntől a román stabilizálási órtékpaoi- rokat. mintegy hat és egynegyedmílliárd lej­jel volt aktiv. A kereskedelmi minisztérium statisztikai adataiból kitűnik, hogy Németország 1931-ben 5 milliárddal kevesebbet importált Romániá­ból, mint az előző évben. Ennek oka i a szovjet dnmpingon kivűi a gazdasági krízis, amely Németországot bevitelének korlátozá­sára késztette. A romániai export főleg gabo­nában, petróleumban és fában csökkent ilyen jelentékeny mértékben. A franciák tervei A Dimineaţa Charles Rist tárgyalásairól irva, jólinformált helyről közli a következő ér­tesüléseit: A francia szakértő tanácskozásai a következő négy fökérdés körül forognak: 1. A stabilizáció biztosítása. 2. Az állami appará­tus egyszerűsítésre. 3. A köztartozások coordi- nációja. 4. Az ország fizetőképességének foko zása. Arai a stabilizációt illeti, annak jogilag és tényleg sértetlennek kell maradnia és biztosít­va kell lennie bármilyen áldozatok árán is s nem lehet más szanálási program, csakis ennek az elvnek a jegyében. Az állami apparátus szimplifikálása Risték véleménye szerint feltétlenül keresztül viendő és igy igen jelentékeny megtakarítások lesznek eszközölhetek. Az állami, megyei és községi tartozások ke­zelése és rendezése szintén elsőrangú fontos­ságú és Rist francia szakértőkkel kiván e te­kintetben rendet teremteni. A franciák szerint az állam fizetőképességének fokozása részint az adóbevételek megfelelő eme­lésével érhető el, részint pedig a vám­bevételek fokozásával. Rist máris megállapította, hogy Romániának 1930-bnn 6 milliárd volt a külkereskedelmi fö­löslege és 1931-ben is igen jelentékeny aktiv a külkereskedelmi mérlege, a vámbevételek azon­ban távolról sincsenek arányban ezzel a forga­lommal. Szükséges tehát a vámok reorganizá­lása. másrészt a vámdijtételek revíziója is. Tegnap este a Banca Naţionalanâl volt ér­tekezlet ezekben a kérdésekben, ma délelőtt pe­dig a pénzügyminisztériumban ülnek össze a francia szakértők és a szakreferensek. A nagybankok konverziós követelései. A Banca Româneasca, Banca de Credit Român, Banca Comerciala Româna, Banca Crişoveloni, Banca Moldovei és Banca de Scont vezetői értekezletet tartottak és folytatták a konverziós törvény várható hatásainak tanul­mányozását. A nagybankok különböző határo­zatokat hoztak, amelyeket a Banca Naţionala és a pénzügyminiszter tudomására fognak hozni. Feloszlik a kormány gazdasági bizottsága. Ma délután tartotta utolsó ülését a kor­mány gazdasági bizottsága. Tekintettel arra, hogy a bizottság megszűnik, mert hatáskörét a legfőbb gazdasági tanács fogja.) átvenni, mai ülésén összes hátralékait feldolgozta és munká­ját likvidálta. Aktiv a külkereskedelmi mérleg. A pénzügyminisztérium statisztikai hivatal most állította össze az ország multévi külkeres­kedelmének pontos statisztikáját. Az 1931. évi import 564,338.337 kilogram volt 15.818 millió lej értékben, mig a behozatal 10.051,075.652 ki­logram 22.085 millió értékben. Kereskedelmi mérlegünk tehát máz parlAmAt l Vámháboru Északamerika és Franciaország között (Berlin, április 26.) Az amerikai-francia vámkonfliktus kiéleződőben van. A lapok hír­adásai szerint Washingtonban azzal a tervvel foglalkoznak, hogy az összes franciaországi árucikkekre 50 százalékos pótvámot vetnek ki, mert meg akarják torolni azt a francia kor­mányintézkedést, amely szűkre szabott kontingensek erejéig engedélyezi az Amerikából Franciaország felé irányuló áruk forgalmát. Hitler felszólította a centru­mot; hogy közösen alakítsák meg a porosz kormányt (Berlin, április 26.) A Deutsche Allgemeine Zeitung szerint a nemzeti szocialisták koalíciós tárgyalásra hívták meg a centrumpárt vezető­ségét, a porosz kormány közös megalakítása ügyében. A centrúinpárt azonban csak a május elején megtartandó pártértckezleten dönt afe­lől, hogy megkezdi-e Hitlerékkel a megbeszélé­seket. A londoni sajtó nyugalommal tárgyalja a német választások eredményét. A lapok a jobboldali Times tői egészen a szociáldemokra­ta Daily Herald-ig megállapítják, hogy Hitler győzelme a német elkeseredés és kétségbeesés lélektani kifejezése. A Times-nek az a vélemé­nye, hogy külpolitikai tekintetben úgy sem volt soha különbség lírüniug és Hitler célkitű­zései között. A jelenlegi helyzet lehetővé teszi közöttük a közeledést és az együttműködést. A párizsi Ere Nouvelle azt irja, hogy a Raj­nán túl a németeknek tudomásul kell venniük, hogy a franciák bármilyen békiiléke* nyék is legyenek, még sem hajlandók fenyegetések, vagy megfélemlítések előtt meghátrálni. Franciaországot egyedül a béke érdeke vezeti és jóakarata attól függ, hogy a németek meny­nyire készek a szerződések tiszteletbentar- tására. Németország nem fizet, j (Berlin, április 26) Dietrich, német biro­dalmi pénzügyminiszter egy altonai politikai gyűlésen nagyfontosságu kijelentést tett Né­metország fizetési, illetőleg nemfizetési szándé­kairól. — A birodalom a háború véglegés likvidá­lásáért küzd — mondotta a német pénzügymi­niszter. Julius elsején szűnik meg a Hoover- moratórium, Németország azonban ez­után a nap után sem fog semmit sem fizetni háborús adósságaiból. Az, hogy mint a német birodalom pénzügymi nisztere ilyen kijelentéseket tehetek, anélkül, hogy azok nemzetközi konfliktusokat vonnának maguk után, bizonyítja azt, hogy a többi álla­mok vezetőemberei is éppen olyan mértékben tisztában vannak a helyzettel, mint én magam. . Kölesönkibocsátás terve. (Berlin, április 26.) A birodalmi kormány 200 milliós belső kölcsön kibocsátásának tervé­vel foglalkozik. A kölcsönre a munkanélküliek telepítési akciója céljaira van szükség. Kelet- poroszországban kétmillió hold földet fognak vásárolni s ezen a területen telepitik le a mun­kanélküliek egy részét. Az uj belső kölcsönt adó nem fogja terhelni. HOTEL AUSTRIA SZÁLLODA Tulajdonos Hegedűs Henrik Központi fekvés- Modern comfort Családi szálló. WIEniI.PRflTER- STRflSSE [ír. 52. ni

Next

/
Thumbnails
Contents