Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)
1932-04-28 / 97. szám
KucnUjsxa 3 XV. ÉVF. 97. SZÁM. ^ ----A r. kath. Státus egyik vezető egyénisége szerint korántsem „befejezett dolog“, hogy az erdélyi Státus-vagyont a patrimonium sacrumhoz csatolják Erről illetékes helyen mit sem tudnak — A fele* IStien és riasztó hir határozott cáfolata EGYESÜLETI ÉLET *••• Unitárius öreg diákok találkozója. Mindazok, az öreg diákok, akik valaha hosszabb, vagy rövidebb ideig a kolozsvári, vagy a székelykereszturi unitárius főgimnáziumokban tanultak, valamint az intézetek barátai, a budapesti nemzetközi vásár ideje alatt, május hó 7-én, szombaton délután 6 órakor a budapesti Unitárius Misz- sziő Házban (IX., Rákos ucca 3.) baráti találkozóra jönnek össze. Mindazok, akik a találkozáson részt óhajtanak venni, szándékukat jelentsék be dr. Csíki Gábor lelkésznél Budapest, IX., Rákos ucca 3. Telefon: Aut: 893—77., április hó 30-ig. A Székely Társaság kultnrestélye. A Székelyek Kolozsvári Társaságának kulturbizottsága f. hó 24-én, vasárnap délután 8 őr&i kezdettel szépen sikerült estélyt rendezett. A Törekvés dalkar Kárpáthl Emil karnagy vezetésével szerepelt elsőnek szűnni nem akaró tapsok mellett Deák Ferenc elnök üdvözlő szavai után dr. Kiss Elek unit. teológiai tanár a székely-magyar nép vallási és erkölcsi világáról tartott előadást. Előadásában rámutatott arra, hogy a történelem színpadáról azok a népek tűntek le, melyek elveszítették talpuk alól a tiszta erkölcsöt. Örömmel állapítja meg, hogy a székely nép megőrizte ősei erkölcseit, a felebaráti szeretetnek a legszebb példáit látta és tapasztalta otthon az ő kis falujában éB a többi székely falvakban is. Amely népben ilyen erősen él ez az erkölcsi érzés, annak a népnek nem szabad elvesznie. A mindvégig érdekes és értékes előadás után Dácz Klára leányszak- oeztályi tag szavalt, majd dr. Keresztes Zsigmond ügyvéd, a társaság főtitkára az uj lakbérleti törvényt ismertette nagy felkészültséggel. Köszönet. Az Arvaleánynevelő Otthon vezetősége ezúton mond hálás köszönetét a Fetőfi-est minden szereplőjének, akik szives közreműködésükkel az előadás sikeréhez hozzájárultak. ti három Jőmadarat Iéprecsalták a csendőrök (Dés, április 26.) Hirsch Bernát ispánmezei birtokost és Márk Ezekiel kereskedőt többször is kirabolták. A csendőrség a betörők után megindította a nyomozást, de csak annyit tudott megállapítani, hogy a környéken szervezett be- törőbanda működik. A nyomozás mindig elakadt. Tegnap Hirsch Bernátnál újabb betörés történt, több mint harmincezer lejt érő lóheremagot és runanemüt loptak el. A nyomozás újból megindult, ue attól lehetett tartani, hogy újból eredménytelenül végződik. A csendőrsé; már régóta gyanakodott három falusi legényre, de tettenérni őket sohasem tudta. A betörés után helyszíni szemlét tartottak és a lábnyomok a három testvér, Russu Simon, Tódor és Grigore házába vezetett. A csendőrőrmester ravasz trükkhöz folyamodott. Magához rendelte a három falusi legényt. Azt mondotta nekik: az egész község tudja, hogy ti raboltatok, de feljelentés még nem történt, én jóakarattal vagyok irántatok, tehát azt ajánlom, hogy a lopott holmit éjszaka hordjátok vissza és akkor nem történik semmi bajotok. A legények lépre- mentek. Éjszaka folyamán a lopott holmit zsákokba rakva visszavitték, de a lesben álló csendőrök lefogták őket. Azonnal vallatóra fogták a legényeket, akik mindent beismertek, sőt bevallották azt is, hogy évek óta az egész környéket fosztogatták. Megtalálták a lakásukon a betörő szerszámokat is. A csendőrség letartóz tatta őket és a dési ügyészségre szállitotta, ahol azonnal vizsgálati fogságba helyezték a három jómadarat. a Dr. Szeghö-féle agrár konverzió törvény, alapos magyarázatokkal 60-— Lei. Előrefizetve portómentesen küldi Lepage, Cluj-Kolozsvár. VALUTAPIAC 1032 ÁPRILIS 26. ZÜRICH Berlin BakaBpest ! nyitás zárlat rest Zürich Berlin Bukarest Budapest 12225 307 12220 307 8185 2523 3253 3985 22Vs 11110 13620 345 i- 1 ÍOO lej árfolyamai Zürichben SÓT Londonban 8221/; Budapesten 845 (Kolozsvár, április 26.) A konkordátumról megint sok szó esik mostanában. Kérdést intéztünk tehát az erdélyi római katholikus Státus egyik vezető egyéniségéhez, mit szól az egyik kolozsvári lapban tegnap megjelent és mindenfelé megdöbbenést keltett, közleményhez. A cikk szerint ugyanis a szenátor ur, akitől a laptudósitó értesülését szerezte, többek között igy nyilatkozott: „Befejezett dolog, hogy az erdélyi Státus- vagyont a patrimonium sacrum-hoz csatolják.“ Informátorunk mosolyogva legyintett a kezével s ezután a következőket mondotta: — Nem sok mondanivalóm van a szenátor ur kijelentéseire. Hallottunk már — a szenátor ur, „a Státus egykori ügyvédje“ szájából, ahogy ő mondja, — hangosabb kijelentéseket is, de ezek mind nem váltak valóra. — Mostani kijelentése, ha csakugyan igaz, hogy ilyesmit mondott, a konkordátum abszolút nem ismeréséből származik. Feltételezzem-e. hogy a szenátor, aki a szenátusban órák hosszán át mindent össze-vissza beszélt, amit a Ghibu- féle könyvből olvasott, vagy amit a szerzője sugalmazott a Státus ellen, hogy a szenátor ur még a konkordátumot sem ismeri? A konkordátumban a Státus-vagyonról egy szó sincs. Nézzen csak utána, szenátor ur, majd meglátja. — Nem hiszem, hogy a szenátor ur ennyire felületes lenne. Inkább azt hiszem, hogy ez a nyilatkozat amolyan felhivás-féle akar lenni az érdemes egyházfőkhöz, hogy cselekedjenek úgy, ahogy a szenátor ur szeretné és elképzeli. Előre meg merem jósolni, hogy a nagytekintélyű egy 'Áz a köztudomású forrásból eredő újabb kampány, amelyet a Státus ellen inditottak s amelynek újabb fejezete nem kevesebbet akar, minthogy parlamenti utón bontsák fel a római Szentszékkel kötött konkordátumot, román körökben is vegyes érzelmeket keltett. Ennek jellemzésére közöljük azt a nyilatkozatot, amelyben Moldovan Vaier dr., a kolozsvári egyetem egyházjogtörténeti professzora és a nemzeti-parasztpárti kabinet volt minisztere jogi és erkölcsi dokumentumokra támaszkodva dönti meg a komolytalan akciót: — A román állam szempontjából szükséges volt-e konkordátum megkötése és ratifikálása? — kérdeztük Moldovan Valértől. Moldovan Vaier dr. könyveket helyez asztalára. Állításait mindjárt meggyőző érvekkel támasztja alá. — A békeszerződések megváltoztatták Európa térképét — kezdi. Ilyenformán Románia is teljesen más összetételű állammá vált. Nemcsak a földrajzi, hanem a vallási határvonalai is megváltoztak. Elsősorban éppen Romániának volt érdeke tehát a konkordátum utján szabályozni a felekezetek működési területét, jogait és kötelezettségeit. A kánonjog értelmében a pápa Öszentségének jogában áll egyházait olyan módszerek igénybevételével vezetni, ahogy azt jónak látja. Amennyiben Románia negativ álláspontra helyezkedik, úgy Róma megteszi a kötelességét és ez esetben kénytelenek lettünk volna összes rendelkezéseit honorálni. Kérdem ezek után, vájjon nem volt-e helyesebb megkötni a konkordátumot? A forradalom utáni román kormányoknak, a katolicizmussal szembeni magatartásáról beszélve, igen figyelemreméltó és eddig még teljesen ismeretlen gondolatokat dob felszínre a tudós professzor. házfők nem a szenáto ur receptje szerint fog nak eljárni. Tehát az érdemes szenátor, „a Stá tus egykori ügyvédje" ismét csalódni fog. — Szeretnék azonban annak a lapnak, amely az információt leadta, egy kis tanáccsal szolgálni. Azaz, ismerve az újságíró érzékeny pszichéjét, inkább kérni, mint tanácsolni. — A lapot is, újságírót is arra kérem, szíveskedjenek mielőtt a Státus elleni hadjárat megnyilatkozásainak helyet adnak, egy kicsit széjjel nézni a kapun kívül is. A kapun kivül sorakozik messze Erdélyszerte a katholikus magyar nép igen nagy lábora. Ennek a népnek fiai izgatottan olvasnak minden közlést, ami a Státusról, annak vagyonáról napvilágot lát. Ez a vagyon nem másé ős idők óta, mint a sok százezerre menő katholikus magyar népé. E nép gyermekei látogatják a középiskolákat, elemi és népiskolákat, melyeket a „Státus vagyona“ fenn tart, tanerőkkel, tanárokkal, tanítókkal ellát. _ —- No s amikor egy-egy újságban a tegnapihoz hasonló riasztó hir kerül nyomdafesték alá, ennek a katholikus magyar népnek a szive rezzen meg s szorul össze az aggodalomtól. Hisz, ha ez igy van, akkor gyermekeink elveszítik is- koláikatj néhány száz tanitó és tanárunk uceá- ra kerül minden megélhetés nélkül. Ismét kényé rét veszíti nehányezer magyar száj; katholikus magyar népünk kultúrájával együtt derékban roppan ketté! — Nem, nem, drága jó uraim, szerkesztők, tudósítók s mindannyian, akik szintén nehéz, sokszor keserves munkával keresik mindennapi kenyerüket, — sohase feledjék, mikor az a betű kikerül tollúk alól, ne feledjék, a betű életet ad, de — ölhet is. — Bratianu Ionel, Maniu Gyula és Averescu tábornok egyformán arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a konkordátumot minden körülmények között létre kell hozni. Goldis László pedig, aki az első időben nagyon ellenezte ezt a megoldást, a „Konkordátum“ cimü röpiratában hangsúlyozza és nyomatékosan aláhúzza azokat az okokat, amelyek álláspontjának megváltoztatására birták, Többek között azt irja, hogy visszautasító magatartás esetén a világ 359 millió katolikusa egyhangúan Románia ellen fordult volna és a kisebbségi törekvések nagyobb súlyt nyertek volna. Majd igy folytatja Moldovan dr.: — A konkordátum az egyenlőség elvéből indul ki és abból a görögkeletieknek semmi hátrányuk nem származik. A most beterjesztett törvényjavaslat indokolásában egy igen furcsa pontot olvashatunk és pedig azt, hogy a római katolikus püspökök királyi hüségeskiije többféle értelmezésre ad okot. Erre vonatkozólag szónoki elánnal válaszol. Idézi a konkordátum inkriminált passzusát, mely éppen az ellenkezőjét tartalmazza. Utolsó kérdésünk: — Mit jelentene Romániára nézve a konkordátum felbontása? — Előnyök igazán nem származnának belőle. Románia a konkordátummal csak nyert, mivel egyesítette a nagyváradi és szatmári püspökségeket, tehát a római katolikusok püspöki létszámát csökkentette. Máramarosszigeten uj görögkatolikus püspökséget létesítettek. A kon* kordátum felbontása esetén könnyen visszaállíthatják a régi rendszert. D. * Az uj szesztörvény magyar fordítása megrendelhető dr. Mandel Fordító Irodánál, Cluj, Str. Memorandului 24. Ára 150 lej. Moldovan Valér volt miniszter súlyos érvei a konkordátum felbontása ellen
