Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)
1932-04-28 / 97. szám
Xtpviselőház BUDA PDST V. Oll/’KOlOWE’íSr, *» Wf, 1932. Aprilis 29, * CSCIlOriOK LE TlUrSJfG ' 1!'W» E lefizetés belföldön: Egyévre EOO, félévre 400.negyedévre200, egy hóra 70 L Egyes szám ára 3 lel Országos fi a g y a. r p i rt / Lap j Előfizetés ti i?/arorszigov. Szerkesztőségi é3 kiadíliivatall tele'an: 503, 5-31 «Egyávre 50 Pjnji,félévra 23 Pairji. nsjy<HSw*t2.M * XV. évfolyam * 97. szám 1 Eay«« nim 20 nilftf A franciák Bukarestben Nagyon sok függ attól, valamennyiünk életérdekeinek a kilátása is, hogy mit végeznek a franciák Bukarestben. Az öt francia pénzügyi és államszámviteli szakértő, akik mélyen fognak belenézni a minisztériumi számadásokba, rendszereibe s azokba a kilátótoronybeli távcsövekbe, amelyek a várható inkasszó megfigyeléseire szolgálnak. Hogy ennek a most kezdődő munkájuknak mi lesz az eredménye, pénz lesz-e belőle és mennyi, azt még nem tudhatjuk. Az a fásultsági hangulat, amely éppen elég okkal ránehezedett az emberekre, azt mondhatná, hogy valami lesz, mert ennél a mostaninál rosz- szabb már amúgy sem lehet. Ismerve azonban azt a francia pénzpolitikai vezérelvet, amely az utolsó esztendőben a világhelyzet fölötti uralmat diktálni igyekezett, egy kicsit fázva gondolunk ennek a munkának az eredményére. Azok a szépen hangzó kommandók, hogy takarékosság, leépités, költségvetési keretek össze- szúkitése, nagyon bölcs tanácsok azoknak az ajkán, akik aranypáholyból szabják a feltételeket s a párizsi életmódban könnyű ezeket kikövetelni azoktól, akik pénzt kérnek tőlük. Valami különös rigorozitással juttatták hozzá Romániát az eddigi külföldi kölcsöneihez is és ebbe tört bele a magángazdagság. A stabilizációval olyan költségvetési mérleget tettek kötelezővé, amely nem enged enyhülést az elviselhetetlen közterheken s az állami bevételeknek egy jó része úgy le van kötve a külföldi tőke számára, hogy belföldre nem tud fizetni a kincstár. Ha ennek a présnek a tovább csavarását kívánja a franfcia tőke. akkor félhetünk a tökéletes odalapitástól. Akkor behozhatnak ide kölcsönpénzt a tisztviselők és nyugdíjasok hatrálékainak a fizetésére, rideg higannyá válik azoknak a kezében is. akik kapják. A deflációs csavart csak addig lehet erőszakolni, amíg bírják az emberek a prés alatti lélegzet- ve.el nehézségeit. Azontulra, amikor már szilf2??“1, nem tudnak, pénzt sem lehet kiszedni belőlük. Nem kell azonban pusztán a pesszimizmus nézőpontjából figyelni és várni a bukaresti megallapitasok eredményét. Már maga az a tény, hogy az idegen tárgyilagosság szakértelme belenez a mi állami könyvvezetéseinkbe, hozhat olyan megállapításokat, amelyek igen hasznosak lehetnek. Mert itt nálunk a pénzfor- galom eloszlódásánál, a jövedelemek felhaszná- 1 asanai valami hiba van. Valami nagy hiba, amit jo ha olyan szakértelem állapit meg, mely csak úgy ad pénzt, ha diktálhat. Mert a lei °[S7M gazdag, a külkereskedelmi mérleg most is aktív, nincsenek hadikárpótlá- f0lí Jarmai az állam nyakára rakva, a világháborúban való részvétel mérhetetlen vagyongya- íapodast hozott. Az adók magassága az elkép- zelhetetlenseg nívóját is felülhaladta. Ilyen körülmények kozott teljesen indokolatlan, hogy az ország belföldi fizetésképtelensége olyan méneteket öltsön, amilyeneket a legyőzött államok polgárai nem is ismernek. Itt a gazdaságpolitikában és az államháztartásban kell, hogy eltévedések uralkodjanak, mert annak a nyomornak. amibe a nép jutott, az általános világkri- zis nem meríti ki a magyarázatát és indokát, Van alap arra, hogy a szanálásnak valamilyen egészséges tervét felépítsék s eddig ilyen terv nem mutatkozott. Most hátha a franciák megmutatják. Azonban ezt ők nem szokták ingyen megtenni s csak abban az esetben teszik, ha p mi egész életünket bekapcsolhatják a saját fi francia szakértőbizottság meg** kezdette az állami fizetőképesség megállapításának munkáját Rist programmja: az eddiginél jóval nagyobb adókat biztosítani és más adófelhajtási módszert bevezetni Romániában — Megállapítása szerint a lakosság egy jórésze nem fizet adót — Két hétig a bizottság könyvszakértői dolgoznak a minisztériumokban (Bukarest, április 26.) A francia hank ellenőrző szakértői Párizsból különböző szaké tőket hoztak, akiknek munkája alapján állapítják meg a román állam fizetőképességét és e megállapítás fog alapul szolgálni a kölcsöntár- gyalásoknak. A kormány tehát nem a Népszó vétséghez fordult, hanem csak Franciaországhoz, így elkerülte a genfi nemzetközi fórumot. A francia ellenőrző szakértő eddigi tapasztalatai alapján abban látja a hibát, hogy nem folyik be az államkasszába i.’ég vdó. A saját módszerével számította ezt ki. Ha így értelmezi ezt a megállapítást, hogy az adófizetésből igen sok polgárt kihagynak, ebben lehet, hogy igaza van. Talán ki tudják mutatni, hogy nagyon sokan vannak az országban, akiket megkímélnek az adófizetéstől. De viszont az is bizonyos, hogy itt minket az elviselhetetlenségig reánk hárított hatalmas adó terhel. Külföldi szakértők a minisztériumokban. Ma délelőtt a pénzügyminisztériumban ösz- szeült az a bizottság, amely az ország pénzügyeinek általános felülvizsgálatát ejti meg. Az értekezleten Arg.etoianu, Bratescu alminisz- ter, Stefan Mihailescu pénzügyi államtitkár, Stefanescu Amza hadügyminiszter és Braili tábornok, a hadügyminisztérium pénzügyi referense, Rist, Auboin francia Baakértők, Jules Gautier, a francia egyenesadók és Bichard, a francia közvetettadók kiküldött szakértője, Poisson, francia államkönyvviteli szakértő, továbbá a román pénzügyminisztérium szakreferensei. A kölcsönös bemutatkozás után megkezdték a munkát, amelyet abban a formában bonyolítanak le, hogy minden ügyosztályhoz egy-egy szakértőt osztanak be, akik két héten át tanulmányozzák az illető osztály munkáját és jelentést tesznek tapasztalataikról. Az egyes jelentések alapján készül el majd a teljes reorganizációról szóló javaslat. E munkálatoknak célja a Lupta szerint a külföldi kamatok fizetésének, a külföldi kölcsönök rendezésének és elsősorban a lej stabilizációjának leszögezésén és keretein belül megállapítani azt, hogy Románia részére milyen magán- és állami kölcsönök folyósíthatok. Ezt a munkát Argetoianu, Charles Rist, Auboin, Guitard és a Banca Naţionala végzik el. Mind e munkák befejezése május közepére várható és akkor fogják folytatni Párizsban a román hitelkibővités tanácskozásait. Rist terve: az adóbevételek fokozása Bukaresti lapok szerint a külföldi piacokon a legnagyobb bizalommal kísérik Charles Rist tárgyalásait és romániai működését. Ennek a jele, hogy a román papirok a külföldi értéktőzsdéken mindenütt emelkedtek. Az Adeverul igen érdekes cikket ir Rist és társai romániai működéséről. Részletesen foglalkozik azzal, miből következtetnek Risték az ország fizetőképességének jobb kiaknázkatósá- gára. Charles Rist szerint a fogyasztási illetékek és az adóinkasszók között egyenes arány van. Ha az illetékekből befolyó jövedelem emelkedik, tehát ha az emberek többet fogyasztanak, akkor több adót is tudnak fizetni. Ha a fogyasztási adójövedelem csökken, ez az egyenesadó-jövedelem csökkenését is jelenti. Megállapította azonban, hogy Romániában 1931-ben emelkedett a fogyasztási adókból beérdekeik szolgálatába. A franeiák politizálnak is a pénzükkel, ez náluk hagyomány is, világ- politikai terv is, de ami enné! sokkal erősebben érdekli a népünket, jó volna, ha úgy számítanák ki a tőkeprofitjukat, hogy emellett élni tudjunk. A francia pénzpolitikának a vérében folyt jövedelem, de csökkent az adóinkasszó. Ebből azt következteti, bogy a lakosság nagy része nem akar adót fizetni, ama mindinkább terjedő mentalitás alapján, amely nem respektálja a fizetési kötelezettséget, sem magánosokkal, sem pz állammal szemben, 1930-ban 2350 millió lej volt az államkincstár bevétele fogyasztási adóból, 1931-ben 2728 millió folyt be ugyanezen a elmen. Ebből azt magyarázza, hogy az egyenesadók inkasszójának is megfelelően emelkednie kellett volna. Rist az ennek dacára előállott nagymérvű csökkenés okait az adóbehajtási rendszerben látja és különösen a pénzügyi ágensek működését tartja átszervezendőnek. (Folytatás a 2 ik oldalon). van a takarékosság minél erősebb erőszakolása s ha olyan mértékű deflációs metódust ir elő, amit nem birunk el, akkor a momentán nyújtott pénzsegitség után hosszú kiszolgáltatottság sovány esztendei következnek. Valami azonban Ijátha mégis lesz.
