Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)

1932-04-03 / 77. szám

XV. ÉVF. 77. SZÁM. KeletiUjskg 3 Boila Romulus is visszavonult £1 politikától Maniut követte ez elhatározásban, amelynek igen komoly okai vannak — Boita nem akart addig visszavonulni, amíg a súlyos vádak alól nem tisz­tázza magát (Kolozsvár, április 1.) A nemzeti paraszt­párt lapja, a kolozsvári Patria pénteki számá­ban közli Boila Romulusnak feltűnést keltő le­mondó levelét. Boila dr. egyetemi tanár és a politikában a román nemzeti párt régi vezető tagjai közé tartozott, teljes odaadással vett reszt a pártnak minden eddigi küzdelmeiben, amire talán családi tradíciói is kötelezték. Igen közeli rokona és legbizalmasabb barátja Maniu Gyulának, a régi világ erdélyi román politikájában közös elődeik vittek vezető szere­peket s Maniuval a rokoni kapcsolaton túl me­leg barátság kötelékei fűzik össze. Boila Romulus lemondásának körülményei nagyon hasonlítanak a Maniuéhoz, mintha követője akart volna lenni a román politika badacsonyi remetéjének. Vaida Sándorhoz, a párt erdélyi szervezeteinek elnökéhez intézett levelében bejelenti, hogy az erdélyi és az országos pártvezetőségi tagságai­ról, minden tisztségéről lemond s e megmásít­hatatlan elhatározásának a bejelentése után pusztán csak tudományos munkásságának kí­ván élni. Azzal, hogy csak a tisztségekről mon­dott le, egyúttal a párt közkatonájának tartja magát s ebben a magatartásában is Maniut kö­veti. Sokan — mini ilyenkor szokásos — kü­lönböző személyi ellentétekben, pártbeli súrló­dásokban keresik e visszavonulás okát. Szemé­lyi és csoport-ellentétek kétségtelenül vannak a nemzeti pártban, mi azonban sokkal nagyobb jelentőséget, illetőleg mélyebb okokból kiinduló kórtünetet lá­tunk e visszavonulásban, mint ahogyan a Maniu Gyula hajthatatlan ma­gatartása sem volna megérthető a párton be­lüli elintézetlen torzsalkodásokból s a párton- kivüli más személyi jellegű ellentétekből. Ha Boila Romulus már a Maniu vissza­vonulásakor akarta volna követni vezérét, ezt nem tehette volna meg két okból. Az első és mindenekfeletti ok: a suiyos támadásoknak és vádaknak be kellett várnia a tisztázását, amelyekkel az ő személyén keresztül az erdélyi ro­mán politikát is és magát Maniut is sú­lyosan meg akarták sebezni. Ha előbb vonul vissza, akkor úgy tűnhetett volna fel, mint aki menekül a vádak elől s az ilyen menekülés nemcsak rája nézve lett volna kellemetlen, hanem politikailag kihasználták volna Maniu és a párt ellen. Ha valaki tudja Maniunak a terveit, gondolatait s ismeri ma­gatartásának motívumait, ezekbe senki sincs annyira beavatva, mint Boila Romulus, akinek azért is várnia kellett a visszavonulással, mert a román közvélemény mind mostanig nem akart befejezetten napirendre térni a badacso SYLVIA SIDHEY A „Bűnös város1* primadonnája a Színkör Mozgóban szombattól nyi remeteség hajthatatlansága felett. Talán Boila is gondolhatott arra. hogy hátha valami­lyen kényszerű körülmények (például dunai tervek) következtében Maniunak mégis aktivi­tást kell vállalnia. A különböző kombinációk arról beszélnek, hogy a Chemarea-ügyben hozott vezetőségi ha­tározat miatt mondott le Boila, aztán szóba ke­rül az az erősebb transzilvánizmus, amelynek (London, április 1.) Az Exchange Telegraf távirata szerint Sanghaiban a japán-kinai tár gyalusokban nincs kilátás eredményre. A szem­benálló hadseregek uj harcokra készülnek. A (Temesvár, április 1.) Érdekes konfliktus tört ki Stan Vidrighin, a CFR volt vezérigaz­gatója és Temesmegye vezetősége között. Stan Vidrighin ugyanis a Bega legutóbbi áradása alkalmával elöntött birtokrészén szenvedett ká­rokat akarja visszakapni a megyétől. Vidrighin nek ez a terve nagy visszatetszést szült Te­mesvár egész lakossága előtt, mivel a Bega ára­dása alkalmával szegény parasztok földjeit ép­pen úgy tönkretette az árvíz, mint a volt vezér- igazgatóét s ezek nem fordultak kártéritési igénnyel a hatóságokhoz. A legutóbbi temesmegyei áradások alkalmá­val, amikor úgy a Bega-kanális, mint a Temes és mellékfolyói elöntéssel fenyegették a körü­löttük fekvő területeket, a veszélyezett zóná­ban volt többek között Stan Vidrighin biroka is. Még mielőt az árviz katasztrofális mérete­ket öltött volna, egy szakértőkből álló bizottság járta végig a veszélynek kitett helyeket, amely­nek megállapítása szerint a leginkább fenyege­tett hat községet csak ngy lehet megmenteni a biztos elöntéstől és csak úgy lehet biztosítani a Temesvár—Zsombolya közötti vasútvonalon a közlekedés zavartalanságát, ha egy bizonyos részen átvágják a begai gátakat s igy eltérítik eredeti irányukból a pusztulást hozó hullámo­kat. Vis major diktálta ezt az intézkedést, amely ugyan rászabadította az árt egy bizonyos terv letre, de nem annyira, hogy emberéletben kár esett volna vagy pedig házakat sodort volna magával. Tizezer falusi parasztnak az életéről és vagyonáról volt szó és ezért az intézkedés feltétlenül helyes volt. Különben függetlenül a szakértők vélemé­nyétől, az árviz nem ragaszkodott a számára kijelölt úthoz és még mielőtt elkészült volna a gátvágás, a viz maga-maga csinált magának utat jóval felül a tervezett levezeííő csatornán minőségileg utánozhatatlant teljes garanciát nyújt. utján a párt több opportunus taktikusa jónak látta vele szémbehelyezkedni. Miadezek azon­ban olyan mellékkörülményeknek látszanak, amiket ilyen nagy elhatározás kimeritő okának lehetne tartani. Boila visszavonulása azt jelenti, hogy Maniu nem fog Badacsonyból a politi­kai tevékenység terére visszatérni, legalább is beláthatatlan időn belül. Lehet és hisszük, hogy elég jó megfigyelők vagyunk, amikor ilyen megállapításokat teszünk, de ép­pen ezt a megállapítást is tovább fűzve, úgy látjuk, hogy az elhatározás igen mély jelentő­ségű kortünet. kínaiak folyton újabb csapaterősitéseket kap­nak. Két hadseregük Hen-Li kerületben hadál­lásokat épit. Sanghai nemzetközi negyedében a hangulat kezd újra izgatottabbá válni. s körülbelül 300 méternyi területet öntött el a part melletti részből. Ez a rész éppen Stan Vidrighin tulajdona volt s habár a viz természetes ereje és kiszámít­hatatlan iránya vezette éppen birtokának egy részére az árvizet, mégis kártéritési igényt je­lentett be azzal, hogy valósággal rászabadítot­ták földjére az árvizet. Vidrighin első lépése az volt, hogy kérte a bíróságtól az előzetes bizonyítást, vagyis hely­színi szemle elrendelését arra nézve, mekkora kárt szenvedett az árviz következtében. Vidrighinnek ugylátszik kitűnő összekötte­tései lehettek, mert még aznap, amikor kerese­tét benyújtotta, kiküldték az idézőket s meg is tartották a szakértők részvételével a helyszíni szemlét. Illetőleg megtartották volna, ha a biró megjelent volna. Ugyanis ott voltak a mérnö­kök, a vármegyei prefektus, Vidrighin és nagy­számú érdeklődő, a delegált biró azonban tá­volmaradt s igy nem lehetett lefolytatni a hely­színi vizsgálatot. Egyébként érdekes dolgokat állítanak Vidrighin kártéritési pőre alkalmával arról a területről, amelynek elöntése miatt most perli az államot. E szerint az agrárkomisszió árterü­letnek mondta ki Vidrighin Bega melletti bir­tokrészét s ezen az alapon tiz évre mentesítette az utána fizetendő földadó alól. Tehát a ható­ságok szerint használhatatlan területből akar Vidrighin ur pénzt csinálni, ha máskép nem meg}', kártéritési perekkel. A szakértők szerint, akik hivatalosan még nem nyilvánították véle­ményüket, a Vidrighin-féle elöntött holdak csak nyertek az árvízzel mert a természetes le­rakódás többet jelent, minden műtrágyázásnál. Addig is tovább folytatódik a kártéritési per, amelynek megnyerésére azonban ucm sok esélye van a volt vasúti vezérigazgatónak. A japán-kínai háború uj, heves fellángolásátóí tartanak Kan Yidrijjliin adómentesen árterületnek minősíteti föld­jei elöntéséért kártérítésért pereli az államot (Párizs, április 1.) A kamara ülésén 200 ezer frank évi nyugdijat szavaztak meg a köz- társasági elnökök részére. A határozatot az tette szükségessé, hogy a beteg Poincaré igen súlyos anyagi viszonyok között él s barátjai támogatását sem hajlandó igénybe venni. —o— Kétszázezer frank nyugdijat szavaztak meg a beteg Poincarenak

Next

/
Thumbnails
Contents