Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)
1932-04-01 / 75. szám
K*pvi Siti «hát / ^7 Budapest 7 öo/*Kolessi)dr. 1932. ápritia X. £ lő fizetés belföldön; Egyóvr* 800, félévre 400, aagytdévre 200, agy bére 70 L 'Egyes szám ára 3 fej Országos Magyarpárti Lap Szsrkssztéségl és kiadóhivatalt telefon: 508, 6*94 XV. évfolyam ♦ 75. szám Előfizetés Magyarországén) Egyévrs 50 Pangó, félévre 25 Peng), mgysdévre 12.19 P« Egyes szám ára 20 flllftr ürgeíolann s a dunai terv Amit Argetoianu mond, az sokkal iukább kormány-álláspont, mint akárki másnak a kijelentése. Argetoianu pénzügyminiszternek pe- (iig olyan nyilatkozata jelent meg egy bécsi lapban, amely éles ellentétben áll az eddig nyilvánosságra került kormány-nyilatkozatokkal — a dunai államok együttműködésének kérdésében. Az eddigi diplomatikus és diplomáciai kijelentések örömüdvözletei után meglepetést kelt az Argetoianu hangja s kurtáu- röviden odavetett, kijelentése: nem hisz a Tar- dieu-terv megvalósulásában. Ismerve az embert, aki nyilatkozik s ismerve a mi belső<po!í- libái, gazdasági helyzetünk felelt uralkodó kormányzási irányzatot, ezt a nyilatkozatot inkább tartjuk őszintének, mint a diplomáciai lapjelentések szótárából összeállított eddigi megnyilatkozásokat, amelyek a francia kezdeményezést dicsérték, magasztalták s amelyek nagy reménységeket fűztek hozzá. Argetoianu megmondotta, hogy nem is helyesli. Hozzáfűz- •\ hogy ez a véleménye magánvélemény e«m pán. Az ő magánvéleménye ma .Romániában azonban több mint egy minisztertanácsi határozat, legalább is ilyen nagyfontosságu gaz- iaságnolilikai magatartás kérdésében. Amit fi .akar, az történik s ha mások másképpen határoznának - ha egyáltalában egy kormány keljeiében sor kerülhetne ilyen leszavazás-féle döntésre — akkor is csak Argetoianu akarata szerint történik az, ami meg kell hogy történjék. Argetoianu megjelölheti a kormány számára a magatartás irányát, de a kormány nem oktrojálhat rá Argetoianura semmilyen ellenvéleményt. A bécsi nyilatkozatban Románia m;jj reprezentáns kormányhatalmának a nyilt álláspontjával állunk szemben. S ezt jó tudni, ha a dunai államok elé tett tervnek a sorsára gondolunk. Argetoianunak volt egy ötlete, amit a kormányokhoz javaslatképpen eljuttatott s o kitart emellett. Kereskedelmi egyezmények nemzetközi konferenciájának az ötlete volt ez. Ilyen és ehez hasonló ajánlatokat, terveket, javaslatokat garmadával termeltek ki az utóbbi időkben s mindeniknek a szülő apja a magáét tartja az egyedül helyesnek s egyedül megvalósíthatónak. Valószínű, hogy Tardieu is így van azzal a propozicióval, amit magáévá tett s amit — bár még nem egy konkrét terv — az ö nevéről nevezett el a világ. Tardieunak sok más helyzeti előny mellett meg van még az a nagy egyéni súlya is, hogy mögötte a francia gazdasági erők állanak, amelyek az európai államok főhitelezőjónek a szerepét játszák a mai időkben. A Tardieu-terv az európai nagyhatalmak elfogadóit tervévé válhat s azzal szemben a mi kormányunk magatartásának meg jöhet az a következménye is, hogy más magatartásu kormánynak lenne kénytelen átadni a helyet, a nyilatkozási és tárgyaló sze repet. Mindezek mellett igaza lehet Argetoianunak abban, hogy a Tardieu-féle terv megvaló- s.’láfea nem megy nagyon könnyen s nem megy akkor is — ha már megindult — olyan gyorsan, mint amilyen égetően sürgős megoldást követel a helyzet tarthatatlansága. Abban minden esetre sok igaza van Argetoianunak, hogy a különböző konferenciákra a megnyomorított adózó polgárok pénzéből rengeteget költenek Élénk vitában tárgyalják a lakbérek uj törvényét A kereskedők üzleti bére miatt nagy az ellentét Hegedűs Nándor a haldokló romániai kereskedelemről és a lakbércsökkentésről beszélt — Burkolt numerus clauzust javasoltak a kisebbségi egyetemi hallgatók ellen (Bukarest, március 30.) Tekintettel a májusi bérnegyed közeli kezdetére, n parlamentben elővették a lakbértörvényt. Elég későn, mert az egész országban teljes a tájékozatlanság és a bérleti viszonyok zűrzavarában minden üti a beígért törvényt várják. A háztulajdonosok érdekében. A kamara ülésén Pa rasch Ívesen a lakbérleti törvény kérdésében a háztulajdonosok érdekében szólalt Fel. — Kapitalista polgári államban élünk ■ m-n<:j ■. - Nem vagyunk kommunisták és ezért a'magántulajdont védenünk kell. A jelenlegi javaslat lehetetlenné te szi a szabadforgalmat. Tiltakozik a kereskedők védelmére vonatkozó intézkedések ellen. A kereskedők cs tisztviselők házbére Singer zsidó képviselő beszédében elmondja, hogy a javaslat három alnpelven épül fel. Az első a tisztviselők további vedelnie, a második a bérek leszállítása, amit a trónbeszéd is megígért, a harmadik a kereskedelem védelme. A tisztviselők szerződéseinek meghosszabbítását helyesli, a bérek leszállítását ellenben nem tartja elegendőnek. Vannak esetek, hogy 1029 óta a bér ötven százalékkal is esett és akkor a törvény intézkedése 25 százalékos hasznot jelentene a háztulajdonosnak. Vizante ezredes: Ez tévedés. Singer: Bizonyítékokkal szolgálhatok erre nézve. Az üzletbérekre nézve még kevésbé megoldás a javaslat intézkedése, mert hiszen a bukaresti háromszázezres boltbérekből legalább negyven százalékot le kell engedni, mivel a jelenlegi helyzet mellett az adóját sem tudja kikeresni a kereskedő. Cuza közbe akar szőlani, amire Singer azzal válaszol, hogy nem ér reá szükségtelen vitákra. Kéri a százalék erőteljesebb megállapítását és azt, hogy azoknál a bérlőknél, akik az olcsóbb házbérért mondottak fel, ennek a fel mondásnak az érvénye sziintettessék meg. Singer ezután a háztulajdonosok érdekében kéri, hogy amennyiben a háztulajdonosoknak nagy adósságaik vannak, a magas kamatok következtében. bírói utón ezeket a kamatokat visszamenőleg írják a háztulajdonos javára, Ezzel a miniszter mindkét felet, a bérlőket és a háztulajdonosokat is kielégíti. lovi pale nemzeti parasztpár!i megállapítja. bog;, élet egy éveD belül vai aszinuleg meg Csali — araint mi látjuk -■ Argetoianu a költ séges konferenciák számát akarja még eggyel szaporítani. Az ö ajánlata teljesen el akarja falazni a kereskedelmi megegyezések és terme lesi racionalizálások zöld asztalától a hatalmi vagy más szóval nemzeti, ha tetszik politika: [érdekeket, de nem akarja észrevenni, hogy jobban meg fog nehezedni. A törvénynek előrelátónak kell lenni és ezért erőteljesebb intézkedéseket kiván. A tisztviselők és nyugdíjasok szerződéseit legalább két évre kellett volna meghosszabbítani. Igaz, hogy a háztulajdonosok érdekeire is tekintettel kell lenni, de ha a kettő között választani kell, akkor inkább a szegényebb bérlők érdekeit kell megvédelmezni. Mireseu szociáldemokrata szerint ez a törvény a háború utáni lakbérleti törvények közül a legjobban védi a háztulajdonosok érdekeit. Azt kéri, hogy a lakbérek leszállítására Igazságosabb kulcsot állapítsanak meg. A jelenlegi törvényjavaslat reakciós, mert a munkások érdekeit nem veszi figyelembe. Vannak munkanélküliek, akik képtelenek lakbért fizetni és ki vannak szolgáltatva annak, hogy a háztulajdonosok az uccára dobják őket. Pop Valér: A háztulajdonosok azt mondják. hogy a törvényjavaslat bolseviki szellemű, önök azt mondják, hogy reakciós. Lucian szociáldemokrata: Az igazság Mi- resen oldalán van. Mireseu folytatja beszédét. Igen sok bérlő nem tud elköltözni azért, mert tartozik a háztulajdonosnak. Kéri, hogy a bérlő ilyen esetben is köUö»ba»- sék el. Hegedűs Nándor a fcércsökkentésekért. Ezután Hegedűs Nándor magyarpárti képviselő szólott hozzá a javaslathoz: Hegedűs Nándor magyarpárti képviselő visszautasítja Parasehivescu állításait, amely szerint a kereskedők nem szorulnak védelemre» mert a romániai kereskedelemnek még nincs olyan nagy tradíciója, mint például a franciának, vagy az angolnak. Hangoztatja* Hegedűs Nándor, hogy ez nem érv, sőt mivel a kereskedelem fiatal, annál erőteljesebb támogatást érdemel meg az államhatalom részéről. Kérj, hogy a lakbércsökkentés az 1930. évihez képest ne 30 százalékos legyen csak, mivel ez ténylegesen nem jelentene leszálli tűst, hiszen azóta a lakbérek maguktól is csökkentek már. Vagy egy későbbi időpontot kell számítási alapnak kitűzni, vagy pedig nagyobb százalékos leszállítást kell életbeléotétni. Helyesli, hogy a, törvény megvédi azokat a háztulajdonosokat, (Folytatás a 2-ik oldalon). ezek-.-a hatalmi érdekek voltaképpen gazdasági érdekek. Az ő ötlete szerinti konferencián özek az érdekek ütköznének ki és nem 'enne más eredmény, mint az. hogy az egymásra utalt ál- ! hunok egymásrautaltságának az a rnegáUapi- • tasti. amin már agy lépéssel túl van a Tardieu- ; terv.
