Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-07 / 55. szám
XV. ÍVF. 55. SZÁM. KeletiUjsxg 5 MAGYARORSZÁG MODERN VIDÉKI CENTRUMAI Debrecen A debreceni polgármester est feleli Manlu Gyulának, hogy nemcsak Eatíacscnyból lehet látni a nagytemplom tornyát, de Debrecenből is a badacsonyi dombokat — Ahogy ax alföldi falu-sárosból nagysáros lesx I. (Debrecen, március 5.) Hosszú idők után a sors ismét elvetett Debrecenbe, az ősi hajduvá- rosba. Évek óta hallottam, mennyire megszépült Debrecen, olyan lett, hogy aki rég nem járt ott, talán rá sem ismerne már. Tényleg igy is van. Nincs többé a füstölgő kormos kisvonat, nincs többé az álmos lóvonat, helyettük fürge villamoskocsik robognak szerteszét a városban, nem lehet látni többé a történelmi nevezetességű Nagytemplom előtt a hires debreceni talyi- gásokat; a széles fasoros főuceán, a régi Piac uccán nem láthatók az ütött-kopott piaci fabódék. A régi Piac-uccán aszfaltburkolat, parkok, pompás sokemeletes paloták, középületek, a párjátritkitóan szép Déri-muzeum. A városban mindenütt rend, tisztaság és a modern haladás, előrelátó, helyes városvezetés nyomai fedezhetők fel. Mintha az öreg kollégium és a nagymultu Csokonai színház is megfiatalodott volna. A Nagyerdő mesebeli tündérvilággá alakult. A régi egyemeletes árkádos városháza még áll, de már kész van egy remek terv, amely ha valósággá válik, Debrecennek Felhasználva az alkalmat, megkérdeztük dr. Vásáry István polgármestert, miként volt lehetséges Debrecen város Ily nagyarányú fejlődése és egyúttal arról is, hogy mit tart a román-magyar gazdasági kapcsolatok Intenzív felvételé: ek lehetőségéről, különösen a határhoz közel fekvő Debrecen várossal kapcsolatosan. Vásáry polgármester rendkívül érdekesen világította meg ezt a kérdést. Vajha megszívlelnék a román Nesze neked seiyemkendőL. Irta: Donáfh László. 3. Koma mustrálgatja: — Biz ez fáin selyemkendő. Minyabának megrándul a facsaros bajusza, olyan érzése van, mint a hurokba került verébnek. — Kinek vetted te jóféle, mondd meg kinek, de most rögtön! — visit Sári s a tiz körme félelmesen közeledik. — Neked lelkem, másnak kinek vettem volttal — kap észbe Minyabá. — A nevenapjára, — segit koma. — Holnap éppen nevenapja, — tóditják az uceárói is. ' — Nekem!!... Megbolondultatok-e Î... Az enyém télen van. — Az embernek előre kell gondoskodni, — véli koma. — Amikor van miből, — tóditja Minyabá — télen mit adnék el! — Halljunk oda! — akadozik Sári, lesüti a fejét s szégyenkezve nyúl ismét a kendő után. — Hálátlan portéka a fehérnép koma, — sodorint Minyabá a bajuszán, hogy igy kikerült a vizből — még az embert gyanúba keverné. Kár, hogy a férfiú számon tartja az effélét... V Magában meg arra gondol, hogy ma egy liter bort nem sajnál a komától a segítségért. Sári szemérmesen babrálja a kendőt. Az utón kacagnak, valaki elszólja magát: — Vénasszonynak piros kendő!!... Sári felüti a fejét. Messzire tartja magától. De még ugyan égő piros. Megint csak észbe kap. — Bolondnak tartasz-e!!... Ki hiszi, hogy nekem vetted!... Vén asszonynak piros kendő!! Hogy a falu csufolkodjékL. Még ha tiszta fekete volna se hinném. Eddig bár egy kartont se vett soha s né most egyenesen piros selyem!... Kinek vetted, mond meg, kinek vetted!!... — Nem haliad, hogy neked!... olyan szép városháza lesz, aminő páratlan lesz egész Magyarországon. Mit jelent az önkormányzal. Debrecen ily nagymérvű haladása körülbelül két évtized óta következett be. A nagyarányú építkezések dr. Magosa György, most már nyugalmazott polgár- mester működése idején kezdődtek, és a jelenlegi polgármester dr. Vásáry István idején aki már szintén évek óta vezeti Debrecen város ügyeit, folytatódtak c- fejlődtek ki. A haladás tehát főként Vásáry István polgármester nevéhez fűződik, aki a vele együtt dolgozó választott tanácsosokkal, tisztviselőkkel és a már szintén megváltozott arcú törvényhatósági bizottsággá! valóban olyan munkát végez, amely példaadó lehet, különösen nekünk, akik a városokra oktrojált interimár bizottságok működésére vagyunk utalva, nekünk, akiknek a város vezetésébe semmi beleszólásunk. Debrecen haladásából megláthatjuk, mit jelent egy város önálló törvényhatósága, milyen Jövője van, vagy lehet egy városnak, amely a város lakossága által választott és nem kinevezeţt tisztviselők és saját önkormányzata kezében van. — Ép elmével vagy-e, hogy még egyszer kiejted a szádon!.. Doktorhoz viszlek te, mert úgy látszik, háborán vagy... A leányod maholnap felcserepedik s neked még a piros kendőn jár az eszed!.. S most még nekem adnád?... Nekem?... Add a földnek, a fekete földnek, mert még az is bűnös, ha az ilyen huncutokat megtűri a hátán... Ledobja a kendőt, a sarkával reá/apos s addig táncol rajta, mig a drága selyemkendő ronggyá válik. Azután felkapja, ezerfelé hasogatja s szerte szórja az udvaron. Egy-egy foszlányt elkap a szél, lebegteti, mintha piros pil- langócskák repkednének. Az ucca hamar megtisztult. Vihar elől ember, állat elhúzódik. Minyabá is igyekezett el hazulról. A komával sötét festig hunyorgattak a korcsmán. m. Minyabát még le is ültette a boltos s érdek lődött, szép-e a menyecske?... Az ilyen sűrű vevőnek dukál a tisztesség. Minyabá a bajuszát pödörte s olyan huncutul mosolygott, hogy a boltos már előre felcsapta a kendő árát. Minyabán látszott, hogy semmivel se törődik, csak mégegyszer selyemkendőt szoríthasson a markába. Egykönnyen nem hagyja, ha már egyszer megigérte. — Fehéret-e, vagy pirosat? — kérdezte a boltos. — Se fehéret, se pirosat, hanem kéket, — sunyitott Minyabá — hupikéket. Amazokkal csúful járék. A boltos hát, amint mondá, a legszebbet választotta. Minyabának hazafelé elég ideje volt tépe- lődni, hová dugja, amíg kézbe tudja adni?... Sári mostanság még jobban ügyelt minden lépésére. A gerendán lógó vasárnapi csizmájába?... Nem jó, mert azt Sári takarítja... A kürtőbe?... Őszre hajlott, csípős szelek járnak. Amilyen fázékony Sári, akár holnap tüzet tehet... A pajtába?... Ott a marha gőze járja átal... Nagykésőre megtalálta... Legjobb lesz a hijjuban, a szuszék alatt. Ott csak ő jár, az asszonynak közel se szabad menni a gabonához... A menyecske éppen más faluba időzött valami rokonainál. Hetek múltak, amig haza került. Szerencsére a csábeli tehén éppen akkor kezdett fújtatni a barázdában. Borjuzás előtt áll, éjszakánként hát lesni kell. De oda már az a lámpa szükség, amelyikkel télen szoktak kijárni az istállóba. Az éppen a hijjuban volt s azzal együtt a szuszék alól is lekerült a rejtett holmi. Vacsora után a pajta küszöbére telepedett. Éjfélig ott szunyókált. Akkor kisurrant a kapun. A faluban csendesség volt, bár a kutyák se ugattak... A menyecske két-három koppantás után már nyitotta az ablakot. Két kézzel kapott a kendő után. Sötétben is jól látta a szeme villogását. Lámpát gyújtott, szöszmötölt egy jó darabig. Minyabá az ajtót leste, de ismét csak az ablak nyilt. — Vén disznója, nem szégyeli magát, hogy az embert felveri álmából?! — dohogott mérgesen a menyecske. —■ Né te, hiszen nappal nem hozhattam: Mit szólna, ha valaki meglátna!.. Nézd meg be szép selyemkendő. — Itt a rongya, takarodjék vele. — Te bolond, te, megnézód-e? El nem tudja hinni, hogy éppen a hupikéket ne szeretné. — Menjen a pokolba, vén bolondja! — azzal becsapja az orra előtt az ablakot s hogy tovább is ott susmutol, egyeződik, egy fazék jó hideg vizet zuhint a nyakába. — Nesze neked selyemkendő, — kullog el uagybusan — hóbortossá, pedig be jól állott volna a színéhez a hupikék. Otthon nézi a pajtában. Vakarja a feje búbját. Biz azt az egerek alaposan ronggyá rágták... Vége.) Dr, Vásáry István, Debrecen polgármestere a román- magyar gazdasági kapcsolatok felvételéről Illetékesek és a jó szomszéddal való szoros kapcsolat fölvételével, a ml városaink haladását is elősegíthetnék: — Nemcsak a gazdasági életnek hihetetlen gyorsasággal bekövetkezett fejlődése — kezdte Vásáry polgár- mester — és az egyes világrészek egymással való versenye, hanem az a tény iş, hogy a békeszerződésekkel más Imperium alá jutott területek természetiist" - -ţ------. rajzi viszonyai megváltoztathatók nem voltak, tenné szükségessé egyrészről Európa nemzeteinek, másrészt a változott lmperiumok alá esett területeknek szorosabb gazdasági együttműködését. — Kétségtelen, hogy Magyarországnak és Romániának gazdasági életük irányításában való együttműködése mind a két országnak egyaránt hasznára volna. A külpolitikának okszerű vezetése gazdasági vonatkozásokban más célra nem is irányulhat. — Debrecen mint Keletmagyarországnak már a háború előtti években is gazdasági és szellemi központja, ezt a hatását, a háború utáni években sem veszthette el. Azok a területek, amelyek Debrecen felé gravi- táltak. a politikai határok változása dacára is, a természeti adottságuk folytán gazdaságilag Debrecen vonzási körébe esnek. Talán nehezebben megy az érintkezés a közbeeső országhatár miatt, de a gazdasági élet Kényszerű törvényei következtében ezeknek a nehézségeknek fokról-íokm csökkennie kell. — Az a fejlődés, amelyet Debrecen az elmúlt másfél évtized alatt fel tud mutatni, a környék szellemi és gazdasági éfetére gyakorolt hatását természetszerűen csak fokozza. — Maniu Gyula, Románia volt miniszterelnöke, hazájának egyik legnagyobb fia mondta a minap, hogy a szilágymegyei badacsonyi kúriája mögötti dombról stép időben meg lehet látni a debreceni Nagytemplom tornyát, amely nem kardot, hanem kultúrát szimbolliiál. Ha pedig a badacsonyi dombról el lehet látni Debrecenig, bizonyára a debreceni Nagytemplom tornyából is oda lehet látni a badacsonyi dombi,*... Csuk le®',in szép időHogyan alaktait át Debrecen Magyarország egyik legszebb metropolisává Dr. Vásáry István Debrecen város polgármesterének e meggondolásra késztető szép szavai után föltettük a kérdést, hogy mi volt az a munka, amelyet Debrecen város vezetősége az utolsó két évtized alatt végzett, amely munka a régi Debrecent oly széppé varázsolta. Dr. Vásáry polgármester, rendkívül érdekesen és tanulságosan világította meg tárgyilagos adatokkal a kérdést: — Az elmúlt másfél évtized alatt történt építkezések — mondotta Vásáry polgármester — tagadhatatlan bizonyítékát adják a város fejlődésének. 1900-ban
