Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)

1932-03-07 / 55. szám

4 KuETiHjsjfe XV. ÉVF. 55. SZÁM. A bukaresti magyar diáknap (Bukarest, március 5.) Sohasem vált az idő hamarább történelemmé, mint a mi napjaink­ban. Arra még emlékszünk ami tegnap történt, de a tegnapelőtt már homályosan áll előttünk, ami pedig azt megelőzte már történelem. A tör­ténelem pedig hamar átlép a napi eseménye­ken s ha akad a regáti magyarságnak egy kró­nikása, csak annyit fog feljegyezni, hogy 1932- ben a magyar főiskolások diáknap keretében akarták a bukaresti magyarságot egybegyiij- teni s a diákprobléma megoldására összehan­golni. Többszáz példányban mentek szét a kék- syomásu meghívók egy parasztlegény és leány szimbolikusan leegyszerűsített alakjával a cím­lapon, hetekkel azelőtt már minden számottevő sajtóorgánum beharangozta a bukaresti ma­gyarság készülő ünnepét s mégis február 28-án délelőtt a Sfinţii Voivozi-utcai református is­kola dísztermében a teljes számmal megjelent diákságon kivül csak dr. Inczédy Joksman Ödönt, dr. Wilier Józsefet, Kányádi Béla ref. lelkészt s nehány betévedt érdeklődőt látunk. De az otthonmaradt bukaresti magyarság tá­vollétében is megkezdődik a délelőtti diákmeg­beszélés. Konferencia súlyos problémákról. Rákosy István rövid elnöki megnyitója után Kiss Dezső joghallgató ismerteti a buka­resti magyar diákság helyzetét. Az előadás nem a diákoknak szólt, hanem azoknak, akik nem jelentek meg s frappánsan domborította ki azt- a természetes igazságot, hogy üres gyo­morral nem lehet a pionir-csapat szerepét ját­szani. Pedig a bukaresti diákok programjában a bukaresti magyarság szociográfiai tanulmá­nyozása, a más nemzetiségű főiskolásokkal való együttműködés szerepel, de az ambíciók ketté­törnek a mindennapi kenyérgondokon s a ter­vek papiroson maradnak. Utána Mikó Imre, az öt koloszvári főisko­lás egyesület üdvözletét tolmácsolta s egyben ismertette a kolozsvári diákság anyagi helyze­tét, tanulmányi életét és egyesületi törekvéseit, amelyeknek a végcélja a magyar főiskolások országos érdekvédelmi és ideológiai frontjának kiépítése. A két előadás többeknek alkalmat adott a bukaresti és kolozsvári diákság helyze­tének összehasonlítására s felszólalások hang­zottak el, melyek olyan színben látják a hely­zetet, mintha a bukaresti diákság a magyar társadalomnak mostoha gyermeke volna, ami egyben magyarázata is a kolozsváriak diákszo­ciális és kulturális túlsúlyának. Szünet után Serester Zoltán orvostanhall­gató beszélt az önsegélyezés kérdéséről, felsora­koztatva azokat a módokat, ahogy a segélyezés mostanáig folyt s a terveket egy a végzettekből alakuló bukaresti magyar diákbarát egyesület B az önálló diákmenza felállításában körvona iozta. Végül Mikó Imre, az „Erdélyi Fiatalok“ kiküldöttjeként tartott előadást az elhelyezke­dés problémájáról. Az elhelyezkedés körüli Nehézségeknek a liberális gazdasági rend vál­ságában gyökerező okain túl a romániai ma­gyarság társadalmi, később politikai autonó­miájának kiépítésére van szükség, hogy a ma­gyar tömegek a magyar intellektueleket el tudják tartani. A munka kiindulópontja egy pályaválasztási tanácsadó intézet felállítása volna, amelyik a maturansokat a tehetségük­nek leginkább megfelelő pályára irányítaná, amit az inteliektuel kataszter kiegészítene, mely viszont a megszervezett felvevőterületekre he­lyezné lei a végzetteket. Hozzávetőleges számí­tás szerint a magyarság minden ezernyi töme­f ének öt évenként egy inteliektuel felvételének épességével kell bírnia, hogy a főiskoláról ki­kerülő végzetteink mind elhelyezkedhes« . Az előadáshoz dr. Wilier József képviselő üt hozzá, kiemelve a kisebbségi pályaválasztási tanácsadó szerv felmérhetetlen jelentőségét s hangsúlyozva, hogy magyar főiskolások csak akkor várhatják a magyar falusi és városi tö­megektől, hogy eltartsák őket, ha szaktudásban és becsületességben felülmúlják a többségi tár­saikat. Fiatal magyar művészek kiállítása. A délelőtti program befejeztével megnyílt a bukaresti szépművészeti akadémia magyar hallgatóinak kiállítása a diákotthon ebédlőjé­ben. Több díjnyertes kép került kiállításra s bizonyára nem egy magyar tehetség káderjé­nek kiindulópontja volt ez az alkalmi tárlat. Bene József hatalmas vászna egy paraszt csa­ládról. Hübner Sy.nn.t Sebestvéne. Petvelán Ist­ván és Pisfeolty Gábor élethü szénrajzai, And- rássy Zoltán linói, Berecz Irén és Bereczki munkái bárhol megállanák a helyüket. Plasz­tikusan egészítették ki a kiállítást Jakab And­rás és Zsiga János nem közönséges tehetségre valló szobrai és Katona József építészmérnök testnevelési főiskola tervezete Képek a regáti magyarság életéből. A délutáni program bevezetőjeként Rá- kossy István elnöki megnyitójában felvázolta azokat a körülményeket, melyek a diáknapot életre hivták s üdvözölte azt a közönséget, mely délutánra még csak nehány újságíróval szapó rodott. Utána Dóczy Zoltán vezetett végig a romániai magyar diákmozgalmon, párhuzamo­san mutatva be a bukaresti és kolozsvári diák­ság kialakulását és programját napjainkig. Nagy Sándor ref. lelkész veszi át tőle a szót s „Képek a bukaresti magyarság életéből“ cimen történelmi visszapillantást vet a regáti ma­gyarság életére. A moldvai csángók egy részé­nek honfoglaláskori településéből kiindulva le­vezeti azokat a körülményeket, amelyek az ős település mellett a magyarságot Erdélyből való kivándorlásra kényszeritették. A fanarióta kor­szakból, a 48-as időkből, a századforduló virág­zó korából rekonstruált egy-egy képet széles történelmi megalapozással és alapos társadalmi ismeretekkel. Magyar dalesttel fejeződik be a diáknap. Ha a diákproblémák nem is vonzottak kellő közönséget, annál nagyobb érdeklődés és siker mellett folyt le este az „Eintracht“ nagytermé­ben lezajlott dalest s utána a reggelig álló bál. Kányádi Béla ref. lelkész most már volt kinek elpanaszolja azt a közönyt, amibe min­den magyar megmozdulás belefulad Bukarest­ben. Utána Biíay Sándor vezetésével a kolozs­vári országos versenyen díjnyertes bukaresti magyar dalkör énekelt, majd Serester Zoltán szavalata és Lukács László megismételt hege- düjátéka Benedek Kálmán zongorakiséretével egészítette ki a programot. Az estély befeje­zéseképpen Bukarest magyar közönsége első alkalommal gyönyörködhetett dr. Inczédy Joks­man Ödön magyar nótáiban, melyeket Ötvös Lajos cigányzenekarának kíséretével adott elő. Dr. Inczédy Joksman régi Ígéretét teljesítette, amikor leutazott Bukarestbe, ahol személyesen meggyőződhetet a bukaresti diákság sajátos helyzetéről és segélyreutalságáról s elmond­hatta tanácsait, másrészt pedig azt a lelki szoli­daritást, amit a Magyar Dalosszövetség utján Erdélyben évtizedes munkával kiépített most, aj és járatlan területre terjeszthette ki, azok­nak a szivébe, akik őt először hallották és má­sodszor sem akarták leengedni a pódiumról. Amikor pedig Ötvös Lajos, a „Nem ütik a jo- jfsaaaESBRana Adjunk munkát a Sérfászabő munkanélkülieknek! Az érdekelt urak felkéretnek, hogy ruháikat a munkanélküliekért létesített Modern uriszabóságnál rendeljék meg, Cluj» P. Unirii 13, l< em, ahol az alábbi rendkívüli olcsó árak a következők: 1 komplett férfiruha öltöny tartós gyapjúszövetekből ...................... 1300 leitől 1 komplett felöltő .............................ISO® leitől 1 öltöny fason készítés olcsóbb szö­vetekből ........................................ 600 lel 1 öltöny fáson készítés finomabb szövetekből ................................. 700 lei Ruha fordítások is felvállaltatnak, kész ruhák a legolcsóbb árban szerezhetők be. I. osztályú munkáért és kifogástalan szabásért garanciát vállalunk. KATONA JÁNOS szabászat! szakrajz tanár gászt agyon“-ra rázendített, úgy járta öreg, fiatal, magyar, német, román a csárdást, mintha a reggelre szertefoszló mámor után nera hideg szoba, szalona ebédre, nyolc óra előadás vagy hivatal s utána a tanulás következnék, hanem legalább is a békeidők arany jogászko­rát élnők. Uj horizontok nyilnak meg előttünk. Valljuk be: a diákság sokáig sérelmi poli­tikát folytatott, örök panaszokat hallottunk a diáknyomorról s maga a diákság is arra a ké­nyelmes álláspontra helyezkedett, hogy őt a társadalomnak kötelessége eltartani. Hosszú az ut amig eljutottunk idáig, hogy a társadalmi segítségért ellenszolgáltatást is tudjunk adni: munkát és öntudatot. A bukaresti diákság most kezd felszabadulni a panaszkodás és segélyhaj- hászás reménytelen taposómalmából s reális helyeztfelismerésből merész elhatározások kö­vetkeznek. Kötelességei nyilnak befelé: a dél­keleti magyar nyelvhatáron Bukarest s a Re­gat magyarságának életét kell a modern szoci­ológiai kutatás tárgyává tenni, s ezen a városi falumunkán át megszervezni a Kárpátokon kí­vüli magyarság társadalmi egységét. Kifelé pedig, Bukarest helyzeti energiájánál fogva, megtalálni a többségi és más kisebbségi népek­kel együtt a romantikus közeledés helyett végre a közös reáipolitika útjait. Ha csak kör­vonalokban is, de igy rajzolódik fel a magyar diákság előtt az a kettős feladat, amiért mél­tán láthatnak hivatásszerüséget abban, hogy őket a sors Bukarestbe rendelte. M. J. SZABADALMAZOTT ÁLLAMI OSZTÁLYSORSJÁTÉK FŐELÁRUSSTÓ A KEilESKüDELlI HITEMSTÉZE® M. T. CLUJ, PIAŢA UNIRII 20. 80.000 SORSJEGY 40.000 NYEREMÉNY 5.000. 000*— Lel főnyeremény 5.000. 000*— Lei jjutalom tehát összesen 10,000.000 lel Árak osztályonként V« V« V« Vi Lel 125*— 250*- 500*— 1000*­Sorsjegyek már a mai naptól kezdve kaphatók. Vidéki megrendeléseket a legnagyobb pontossággal teljesítünk. Ügynökök felvétetnek. I I , Egy tengeri ut többet nyújt!“ :: LLOYD 4 olcsó tengeri utazás a „KARLSRUHE“ stevíi guxissgőzösön, 19 napos üdUSásl CSODALAT! Árak 13.600 leitől kezdve. ÉLMÉNY!I Prospektusok és felvilágosítások: NORDDEUTSCHER LLOYD BREMEN, F. MISSLÉR S. A. R. Arad, Bulev. Reg. Ferdinand No. 63. Telefon : 8—51.

Next

/
Thumbnails
Contents