Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)

1932-03-30 / 74. szám

Előfizetés belföldön: Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lej Országos Magyarpárti Lap Szerkesztőségi és kiadóhivatalt telefon: 503, 6-94 XV. évfolyam s|e 74. szám Előfizetés Magyarországul: Egyévre 50 Pangó, félávra 25 Pangó, negyedévre 12.51 r*« Egyes szám ára 20 fillér Öngyilkosok Virosi konverzió, amiből kizárják az iparost ás kereskedőt Az amortizációs pénztár vállalja a városi adósok és hitelezők tartozásainak a likvidálását - Készül a javaslat, amelynek hiréhez a megerősítés és a részietek szükségesek Megszavazták az ügyvédtörvény javaslatát öngyilkosok mindig voltak és lesznek. Egyiknek szerelmi bánat adja kezébe a fegy­vert, a másik gyógyithatatlan betegsége miatt végez magával, a harmadik pillanatnyi elme­zavarban követi el végzetes tettét. A lélekbúvá­rok megállapításai szerint az öngyilkosok jelen­tékeny része terhelt, kedélybeteg, életképtelen. Néha epidémiaszerüen lépnek fel öngyilkossá­gok, amelyeket úgy kell kezelni, mint tömeghisz tériát. De vannak öngyilkossági esetek, amelyek kel szemben tehetetlenül áll meg a lélekbúvár. Vannak időpontok, amikor a nyomor válik in­dító okká, az elviselhetetlen gazdasági életteher, amelytől csali a halálba való menekülés árán szabadul meg az ember. Ezeknek a gyászos öngyilkosságoknak szé­riái most elérkeztek hozzánk, Erdélybe. öngyilkosságokkal, még pedig a rettenetes Ínségben elkövetett öngyilkosságokkal eddig is bővelkedtek a lapok rendőrségi rovatai. A gazdasági lemorzsolódás már nálunk is hosszú idő óta tart és számos tragédia jelzi ennek a pusztítófolyamatnak alapos munkáját. De azok. — eltekintve a kevés kivételtől, — akik revol­ver vagy a méreg végső megoldásához folya­modtak, az úgynevezett nincstelenek közé szá­mítottak, a társadalom legszegényebb népréte­geihez, akik mindig a betevő falat körül járták haláltáncukat. Most azonban egyszerre a ma­gyar társadalomnak olyan tagjai lettek öngyil­kosok, akik hatalmas családi tradíciókra, társa­dalmi befolyásra, ha nem is vagyonra, de nyu­godt jólétre támaszkodhattak. Szatmáron egy nagy tekintélyű közéleti férfiú végzett magá­val, Désen egy neves magyar család köztiszte­letben álló uriasszonya lépett le a véres aréná­ról, Marosvásárhelyen egy volt rendőrkapitány megcsömörölve világunk átkos kenyérharcától, családirtáson keresztül vonta le, a végső követ­keztetést. Mindez a feltámadás ünnepének he­tében, a hagyományos reménykedések évadján történt és az ellentét, amely a husvét szelleme és a mai élet durva valósága között fennáll, még sötétebben színezi alá a gyors egymásutánjában elkövetett öngyilkosságokat. Valljuk be őszintén, ha társadalmunk nem lenne annyira elfásulva, akkor ezek a revolver­dörrenések riasztó jelei lehetnének az erdélyi magyarság kibírhatatlan gazdasági leromlott­ságának. A lefelé züllés komor grafikonját megmutatták már eddig is a sorozatos vagyon- összeomlások, csődök, fizetésképtelenségek, le­építések, alkalmazott elbocsájtások, vállalatok­nak abnormális összezsugorodásai. Most azután az öngyilkosságok is hozzájárulnak, hogy be­szédesebbé tegyék az erdélyi magyar élet bor­zongató kálváriajárását. És mégis azt kell mondanunk, hogy nem szabad csüggedni. Az élet erősebb minden vál­ságnál és a halál nem megoldás, legfeljebb meg­érthető bevallása a gyengeségnek. Összeszoritott fogakkal is ragaszkodni kell az élet gyökerei- hez, aminthogy a kicsi fűszál ragaszkodik életé­hez a sziklák között. A husvét isteni tanítása mégis csak az, hogy nagypéntek után feltáma­dás következik. Az az ünnep, amely most kö­szöntött be, a tél jégpalástjával és dermesztő hi­degével kopogtatott. De bármilyen cudar is le­gyen a mérge, tartós a szívóssága, a kozmosz­nak meg vannak a maga megmásíthatatlan tör­vényei és a tavasz, egy szebb korszak feltartóz- batatlan. (Bukarest, március 29.) A napnak nagy ese­ménye az a konverziós javaslat, amit a városi adósok tartozásainak rendezésére készítettek — a bukaresti sajtóhírek szerint. Abból a közle­ményből, ami a nyilvánosság elé jutott, még a tervezetet nem lehet egészen tisztán látni s nin­csen kizárva az sem, hogy a valóságban más­képpen fog elkészülni a kormányjavaslat. Ép­pen ezért nem lehet még hozzászólani. és azt sem lehet tudni, mennyire hiteles a hir. Valami ké­szül, amiről nem lehet tisztán látni, hogjr kik­nek a kategóriájára vonatkozik, amiből azon­A kamara szerdai ülésén az amortizációs bank működésével kapcsolatban uj törvényja­vaslatot fognak beterjeszteni. Ezt a javaslatot Argetoianu pénzügyminiszter dolgozta ki Stoia- novici és Corteanu közreműködésével s az mint­egy a konverzió kiterjesztése a városi adó­sok bizonyos kategóriájára. Eszerint az amortizációs pénztár fog közvetí­teni a magánadósok és hitelezők között. Ezt a közvetítést nem vehetik igénybe a kereskedők és az iparosok, valamint azok, akikre a konver­ziós törvény vonatkozik, kivülök bárki igénybe veheti. Az adós Írásbeli kérést köteles beadni az amortizációs pénztárhoz, amelyben kéri, hogy a pénztár közvetítse közte és hitelezői közt a megegyezést. Ez a kérés a törvény kihirdetésétől számított hat hónapon belül adandó be és az adós lik- vidációs tervei tartozik hozzácsatolni. Ezt a tervet a pénztár közli az összes hitelezők­kel, ak)k két hónapon belül tartoznak megadni a választ. A hallgatás beleegyezést jelent. Ha A kereskedelmi és iparkamarák szövetsége akciót indított meg abban az irányban, hogy a kormány egyszakaszos törvényjavaslatot nyújt­son be a váltók óvatolásáról. ' Kérik, hogy a váltók ezentúl külföldi mintára, lejáratuk után csak 15 nap múlva legyenek óva- tolhatók. Az állam hitelezői szövetségbe tömörülnek. Az állami szállítók a napokban nagy kon­gresszust tartottak, amelyen elhatározták, hogy követeléseik ki nem egyenlítéséig, nem vesznek részt az állami árlejtéseken. Ilyen értelemben memorandumot intéztek az illetékes minisztériumokhoz. Egyben elhatároz­ták, hogy szövetségbe fognak tömörülni. Elejtették a választójogi törvényt. Az Adeverul politikai cikkében megállapít­ja, hogy a helyzet meglehetősen zavaros. A Mir­hán kizárják a kereskedők és iparosok tartozá­sait. Hogy miért történik ez, azt nem lehet meg­érteni. Ha az az indok, hogy nem akarják a ke­reskedők és iparosok hitelképességét elrontani, akkor ez nagyon hamis indokolás, mert olyan rendezéssel, ami a városra is szól s mégis ezt a két legfontosabb városi elemet zárják ki belőle, egyenesen és végérvényesen tönkreteszik a ke­reskedőt és az iparost. Várjuk a bukaresti sajtó­híreknek a megerősítését, vagy bővebb részle­teit. a hitelezők nem értenek egyet a likvidációs terv vei, úgy a pénztár dolgoz ki egy újabb terveze­tet s ha ezt sem fogadják e! a felek, úgy az ügy a rendes bírósági útra kerül, éppen úgy, mint abban az esetben, ha a hitelező semmiféle tranz­akcióhoz nem akar hozzájárulni. Egyik legfon­tosabb intézkedés, hogy a likvidáció engedélyezése iránt benyúj­tott. kctés felfüggeszti a kényszervégre­hajtást. Az amortizációs pénztár igazol­ványt ad az adósnak a kérés benyújtá­sáról s ez az igazolvány az összes keres­kedelmi kötelezettségek lejáratát hivatal­ból három hónappal meghosszabbítja s ha ezalatt az ügy nem intéződik el, újabb három hónapos moratóriuma* biz­tosit számára. Tekintettel arra, hogy a javaslat a kereskedők és iparosok annyira fontos kategóriáit kiveszi az intézkedések alól, a különböző pártok bizo­nyára számos pótjavaslatot fognak ezzel kap­csolatban benyújtani. to-féle választási törvényjavaslat letárgyalá- sára április 7-óig, az ülésszak befejezéséig már nincs fizikai idő. noha ezt a javaslatot a kamarában lorga is és Argetoianu is magukévá tették. Politikai kö­rök a lap szerint azzal magyarázzák, a korai parlamenti bezárást és a javaslat elhalasztását, hogy az tulajdonképp Maniu sugalmazására történt volna, aki azt akarja, hogy a politika súlypontja a királyi palotából a parlamentbe helyeztessék át. Ilyen körülmények között új­ból előtérben áll a koncentráció kérdése. Ki len­ne azonban a koncentrációs kormány feje? Goga Oetavian semmiesetre sem, róla ilyen mi­nőségben újabban nem is beszélnek. Presan tá­bornok kijelentette, hogy ö semmiesetre sem vállalja a kormányelnökséget. Nagyobb esélyei vannak Cihovszki tábornoknak, akinek kormá­nyában Argetoianu, Goga. Lupu és Gheorghe Bratianu is bizonyosan részt vennének. Arga­Javaslat a városi konverzióra  váltók óvatolásáeak határideje <■

Next

/
Thumbnails
Contents