Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-28 / 73. szám
10 KUlTlUlS&G XV. ÉVF. 73. SZÁM. £gyerdélyi magyar család a szádadságQarc alatt Bánffy János báróné emlékiratai 1848—49-ből HIRDETJÜK KIADÓ LAKÁSÁT! A magyar emlékirat-irodalom a losouci báró Bánffy-család áldozatkészségéből és kegyelete által becses miivel gyarapodott. Ka- cziány Géza dr., aki 1915-ben kiadott művében a magyar emlékirat-irodalmat ismertette, az 1848—1914-ig terjedő időről 246 különböző emlékiratot és más történelmi visszaemlékezést sorol föl, melyekből mindössze 37 darab erdélyi. Ha az esetleg kimaradtakat pótolnák is, akkor is kevés erdélyi munka marad és igy igaza van Kelemen Lajosnak, a kiváló historikusnak, aki sajtó alá rendezte, jegyzetekkel és életrajzzal ellátta az uj memoárt, — ez az emlékirat nyeresége' az irodalomnak, számbeli gyarapodása által is. Ám, rendkivül érdekes tartalma egyenesen fényes szaporodása a magyar emlékiratoknak. Abban pedig első termék, hogy nőtől első és egyetlen magyar nyelvű emlékirat az 1848—49. évek korából. A nő az emlékirat miivésze. Amilyen veleszületett tehetsége van a nőnek a levélírás művészetéhez, oly nagy és önkéntelen művészettel képes emlékiratokat, megemlékezéseket írni. Hisz’ ez a műfaj a maga közvetlenségével és szükséges, természetes könnyedségével tulajdonképpen bizalmas levelek egymásba kapcsolódó sorozata. Mihelyt az emlékirat nehézkes, mesterkélt, akkor lehet esetleg történelmi becsessége, de hiányzik belőle a közvetlenségnek az a zamata, mely egyúttal, mint ahogy a jó könnyű bor itatja magát, az emlékiratban pedig olvastatja magát. Déryné emlékirataira emlékeztetünk. Az agg, beteg művésznő, szegénységében és elha- gyatottságában oly bájos és oly érdekes emlékiratot irt, hogy ebben a fajtában eddig páratlan a magyar irodalomban. Bánffy Jánosné bárónó, aki született Wesselényi bárónő, ezt a omlékiratot nem szánta nyilvánosságra, ami közvetlenségének talán előnyére vált. A Bánffy •'Wesselényi frigy. Az emlékirat Írója, leánya Wesselényi Farkas egyik fiának, Józsefnek és Kendeffy Rák- hel grófnőnek. 1812-ben született Aranyosgyé- resen. Szülei hadadi kastélyukban, gyakran pedig gyéresi birtokukon laktak, a telet rendesen Kolozsvárt töltötték. A leányka szorporu életet élt, szigorú anyja éppen nem kényeztette el, szüleitől félt és ba idősebb testvére nem lett volna, néha — úgymond — kétségbe esett volna. Öt igazán testvére nevelte. Mint 16 éves leány 1828-ban a kolozsvári Farkas-uceai ref. templomban konfirmált. Az 1838-iki országgyűlés idején is Kolozsvárt volt a család és ebben az évben férjhez ment Jozefa bárónő a 24 éves losonci Bánffy János báróhoz, Bánffy Ferenc báró és Zeyk Zsuzsáuuu fiához. A férj a nagyeuyedi kollégiumot végezve, a göttingeui egyetemen folytatta tanulmányait és onnan utazásokat tett. főleg a szünidő alatt, más külföldi országokba. 1833-ban visszatért Erdélybe és a következő esztendőben megnősült. Berecztelkére, a Marosvölgy lépcsőjére épült faluba vitte, birtokára, nejét. Az ifjú pár puszta házba és birtokba telepedett, pénz nélkül, az udvarház feddéséről, bútorról és kocsiról is az asszony édes anyjának kellett gondoskodnia. Ne sajnáljuk az ifjú párt, nagy, kényelmes udvarházban laktak, mely mellett tágas kert, később park terjedt. A birtok a hozzátartozó részjószágokkal meghaladta az 1000 holdat. Menekülés az orosz csapatok elől. Kelemen Lajos tömören, érdekesen Írja le a házaspárnak kezdetben szinte egyhangú, de békés, munkás életét. Következett azonban 1848. A férj Kolozsvárt élte. át az erdélyi márciusi mozgalmakat, s onnan hazatérve, berendezkedtek a jobbágyság közelgő fölszabadultával várható uj életviszonyokra. Minden kiadásukat, étkezésüket is csökkentették. A további izgalmas események folyamán, melyeket csak érinthetünk, a férjet kinevezték Kükiillőmegye főispánjává, neki Diesőtezentmártonban kellett laknia, mely akkor falu volt. Családját azonban, nagyobb biztonság okáért, Marosvásárhelyre költöztette. Itt élte át Bánffy Jánosné az 1848-as fórra dalom izgalmait és szörnyűségeit. November elsejétől naplót kezdett. Írni, — nem az emlékiratot. Menekülések, falvakban vándorolva, majd ismét vissza az osztrák csapatok és román nép- fölkeíők által megszállott Marosvásárhelyre Itt élt a család 1849 julius utolsó harmadáig Ekkor az oroszok Erdélybe nyomulása hírére. Szilágynagyfaluba menekült, majd Kolozsvárra költözött férjével együtt, kinek ott kelle hagynia vármegyéjét. Kolozsvárt érte meg (férje az elfogatás elől bujdosott) Bánffy Jánosné az oroszok bevonulását. Bánffy báró csak 1850-ben térhetett haza bujdosásából a Szilágyságból, igazoló-eljárások után. A feldúlt fészek újjáépítése. Már 1848 október havában feldúlta bercsz- telki birtokukat a környék és a saját falujok bőszült ucpe, raboltak, pusztítottak. A bujdo- sások alatt Ferenc és Géza fiai a kolera áldozatául estek. A nemzet löveretése után, az osztrák rémuralom elején, nem is térlek vissza birtokukba, csak 3850 őszén kezdték meg. roiul a fecskék, feldúlt fészkük újjáépítését. íme, amit Jósika Miklós báró több kötetre terjedő regényében irt meg: „Egy magyar család a forradalom alatt“. Bánffy Jánosné, erős hittel nemzete föltá- madásában, folytatta munkáját, gyermekeit nevelte cs irta naplóját is. Mihelyt a magyarság politikai élete megelevenedett, Bánffy János báró is otthagyta falusi magányát. A széki kerületben, majd 1872-ben a. tordai felsökerü- letbon lett képviselő. 1870—72-ig az év első negyedét Budapesten töltötte férjével Bánffy Jánosné báróné is. Férje azonban clbetegcskedett és nem lépett fül. Régi kerületében vejét, Kemény Kálmán bárót választották meg, Bánffy János báró pedig, 39 évi házassága után, 1873- ban elhunyt. Felesége holtáig gyászolta és róla a legnagyobb elismeréssel és szeretettel emlékezett meg. Sok súlyos családi csapás érte a kiváló- lelkű nagyasszonyt. Hét fia közül csak egy ért teljes férfikort és az is: Zoltán 1896-ban meghalt. Hatvauhótéves korában az özvegy báróné Kolozsvárra költözött, 1880 elején házat vett magának és hasznos, jótékony tevékenykedés, külföldi ut után is, 1899 január 6-án, 87 éves korában elhunyt. A napló és az emlékirat. Már megemlített naplójáu kívül, 1857-ben külön emlékiratot irt, melynek Életemnek nevezetesebb időszakja címet adott. Kéziratát 1916-ban, midőn Marosvécset kiürítették, egy kis csoport osztrák katona, a kéziratot tartalmazó ládát feltörve, szétdobálta. Az összeszedett iratok közül az emlékiratot teljesen össze lehetett âllitţmi és kegyeletes unokája, Bánffy !János báró, így beköttette nagyanyja müvét. A terjedelmes Napló is, jelentéktelen apró hiánnyal, megvan és talán alkalmas időben szintén megjelenhetik. Az emlékiratban, mely most nyomtatásban 18 oldalon megjelent.. Írója nemcsak a körében és családjában történteket beszéli el, hanem egész sereg érdekes és becses megjegyzést és jellemző, találó kritikát irt meg. Magük az események. melyeket följegyzett, tele vannak érdekességgel, megragadó drámai helyzetekkel. Nem egy szereplő férfiúról igaz, szókimondó jellemzést olvashatunk, miket egy nemes, jó lélek irt le. de őszinteséggel. A politikai, eszeveszett rendszerről, melyet inkább végzetes őrületnek nevezhetünk, az osztrák móregkeverés- ről, mely egymással összevesziteni törekedett a nemzetiségeket a magyarsággal, ime, pár sorban mit ir már akkor az emlékirat clescszii Írónője: ..Hovatovább csak eligazodtunk s jól megfértünk volna egymás mellett, csak ne férkezett volna közinkbe az átkos osztrák kormány, mely mindnyájunkat kitúrjon jogos helyzetéből“. A mindenképpen érdekes és becses emlékiratot Kelemen Lajos minaszcrüen rendezte sajtó alá és látta el a szükséges jegyzetekkel. Bevezetése pedig pompás tanulmány. Óhajtandó volna, hogy a Bánffy bárói nemzetségnek e kegyeletes példáját más történelmi nevű esa-1 ládok is követnék. A külföldi lapok mintájára megnyitottuk. »LAKÁS NYILVÁNTARTÓ« ROVATUNKAT. Ba kiadó lakása van, jelentse azt nálunk, 13 isi ellenében a nagyközönség tudomására hozzuk. Hr * r fi 1 mmNYi LtífifiTBnTu Egy szoba bútorral szennaira Str.Nfc.Jorga(JókaluJ5. Str. Xenopol (Szappan ucca) 4. Május 1-re Strada Nicolae Jorga (Jókai ucca) 5. Strada Gelu 30. Páratlan napokon, 3—5 ó. között. Calea Dorobanţilor 33. Str.A. Jancu (Petőfi u.) 40 Str. Corches (Vár-u.) 4. Április 1-ra Matei Basarab (Zrínyi u.) 7. Ért. 11—4 óráig. Mrom szobruk szennaira Str. A. Jancu (Petőfi u.) 18 C. Regele Ferdinand 107 Április 1-re Strada Drag&liuä(FeIleg- vári ut) lü. Egy szoba bútor nélkül Április 1-re Str. Universităţii (Egyetem u.) 3, padlás szoba. Mágus 1-re Sír. Universităţii (Egyetem ucca) 3. Május 1-re Strada Bolintianu (Kölesei u.) 11/a. Strada Gen. Gri gores cu (Rákóczi ut) 55. Piaţa Mihai Viteazul (Széchenyi tér] 17. Rét szoba bútor nélkül azonnaira Strada Emineseu (Fad- rusz János u.) 1. Május Its Rákóczi ut 61. Értekezni Széchenyi tér 6. Három vagy 4 mMi Str. Dorobanţilor 26. sz. (Honvód-ucca). Szoba kondásak szennaira Str. Maşinişiilor (Gépész ucca) S/a. Mégy szobások Május 1-rc Matei Basarab (Zrínyi u) 7. Értekezni 11-4 óráig Strada Gen. Grigorescu (Rákóczi ut) 55. Ásóimat vagy május 1-re Str. Gelu-ucca (Rá- kóczy-ut negyed) 36. sz. íélszutei énben. Április 1-ra Str. Mico (Mikó-uccaj 17. Öisiobás Str. Regina Maria 49. Máiirs 1*rc Strada Gelu 30. Páratlan napokon 3—5 között. Trofia-bclyl ségek ftsonnaira Regina Maria (Deák F ucca) 19. Str. Nie Jorga (fókáin. 5. Kettő szö&M asonnalrg P. Cuza Voda (Bocskai tér) 2. Strada Nicoara 2. Attila ut végén. Str. A. Jannu(Petőti u.) 18 Cal. Reg. Ferdinand 107. Str. Regina Maria 49. azonnal vagy május 1-re Strada Gelu (Rákóczi-ut negyed) 36. szám, léi- szuterénben. Szüíefla-bslylségek azemnafra Borospince. Piaţa Cuza Vodă 2. OzletbsSylségek május 1-re Str. A.la iCu(PetőIi u.) 10. Ékben a rovatban közöltökről felvilágosítási nyújt a hirdetési osztály. Közíessiéisyek űrsa 15 le!. a hírneves paptamási GYÓGY- ÉS SC57ÎVI2 központi egyedárusága keres Kolozsvár fis vidéke részére kaucióképes egyedárust. Ajánlatokat „Lithynia“ egyedárusága Oradea kérünk.
