Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-28 / 73. szám
KV, ÉVF. 71. SZÁM. KuetiUjsxg 7 Áz erdélyi regény hős élete Körmendi Ferenc nemzetközi díjnyertes regényének erdélyi vonatkozásai. Az a feltevés, hogy a diadalmas szerző maga is erdélyi ember Rendkívül érdekes regény jelent meg a minap a magyar könyvpiacon. Szerzője Körmendi Ferenc, egy fiatul bankhivatalnok, aki három angol amerikai könyvkiadóvállalat nemzetközi pályázatán kétezer pályamunka közül nyerte meg Rz .első dijat. Körmendi magyar nyelven küldte be regényét, amelyet angol nyelvre lefordítottak és oly nagy feltűnést keltett, hogy a zsűri egyhangúlag hozta meg határozatát. A könyv „A budapesti kaland“ a minap jelent meg. A szerző olyan megelevenítő erőt, felépítési képességet, életismeretet árul el, hogy müve valóban eseményévé vált az utóbbi időben meglehetősen eseménytelen magyar könyvpiacon. Ki ez az emberi — kérdezik mindenütt. Körmendi ugyan nyilatkozatot adott le, amely azonban csak a regény megszületésének részleteire vonatkozik. Az iró személyo azonban háttérbe vonul. Viszont a regény olvasása után fel merjük tételezni, hogy Körmendi Ferenc erdélyi származású ember, a háború után kerülhetett el Erdélyből Magyar- országra és nagy könyvsikere annak az erdélyi magyar irodalomnak öregbiti a hirét, amely óvről-évre nagy meglepetésekkel szolgál a magyarországi irodalom számára. Honnan tételezzük fel Körmendi Ferenc erdélyi voltát? Abból a nagy tájékozottságból, amellyel a háború utáni Erdélyt ismerteti, egyes jelenségekből, amelynek nemcsak szemtanúja, de aktiv részese is lehetett. Másrészt abból a körülményből, hogy Körmendi regényének főhőse, rozskenyeret ée egy vékony rúd paprikás szalonnát s estefele nekivág az útnak. Olmos havas eső esik, a sárga bakancs bokáig latyakot a sárban, ezt már megszoktam — gondolja. Téli tarföldeken halad a sötétben, azzal az eleresztett óvatos lép- delésiiel, amelyből minden pillanatban a földre vetheti magát s a szeme — ezt is megtanulta, nem vakulni meg a sötétben — vigyáz az egyenes országúira, hogy húsz lépésnél messzebb ne kerüljön tőle. Hajnaltájt azután hirtelen ott áll egy csapat idegen egyenruhás katonával szemközt. A térdei közé fogja a kenyeret, két karjával felemeli, A román patrul elkapja, két szuronyos baka kiséri vagy kát órán át a havas, sáros országúton, akkor valami hodályhoz érkeznek, oda belökik. A csür- szerü helyiségben már vannak vagy húszán, szalmán fekszenek, alusznak, motyognak, sirnak, büz- lenek. A hodály falához támaszkodva megáll és körülnéz. Egy szakállas, pájeszos, fekete kerekkalapos zsidó felül a szalmán, riadt szemmel nézi, aztán feláll és odamegy hozzá, „Tetszik lenni magyar kérdi szordinós énekléssel. Igent int. Ajvé, mondja, a másik nevem Spitzer, ajvé... én akartam egy ilyen kis zsák pörkölt kávét — Gott über die Welt — tetszik gondolni, hogy fognak engem agyonlőni? Eldől a s'zalmán, fojtogatja a bűz, a sötétbe bámul, nem érdemes gondolkozni. A zsebkését, papírjait, a fél kenyeret, batyuját és huszonhat koronáját az őrjárat elszedte. Hát... ez nem éppen sikerült, gondolhattam volna. Miért? Miért gondolhattam volna? Miért gondolhattam volna, . Ezután a kikapott részlet után — amely ép annyira iráspróbája Körmendi analitikus, rapszodikus, de mégis zenei stílusának, mint akármelyik más részlet — a regényhős antant-tisztekből álló bíróság elé kerül, ahol elmondja, hogy szüleit akarta meglátogatni Déván. A román tiszt kémnek nézi, de egy angol tiszt megmenti, visszaviszik a határra, ahol a kis Spitzerrel együtt átteszik. Pestre kerül, ahol rokonainál száll meg. Egy ismerőse, Gazda Mariska Déváról (egy misz- sziós olasz tiszt felesége) megérkezik, beszél az erdélyi spanyoljárványról, arról, hogy miként éltek az emberek közvetlenül az átmeneti időben. — Tudod, siet halkan a szava, mitőlünk elvették a patikát, mert minden patikát hatósági felügyelet alá helyeztek, csak Simiu, a román vezető. azt mondta, nem vagyunk megbízhatók és mi akkor Kolozsvárra mentünk... Csendben permeteznek az asszony szavai. Kolozsvár, nem is Kolozsvár: Cluj — a nagy megijedés, nincs hol lakni, a Newyorkban román tisztek laknak, — folyik az igényper a kincstár ellen, román ügyvéd viszi, de még Ítélet előtt — mikor lett volna Hóiét? — ki kell valami csekély kártérítésben egyezni. Fogy a pénz... Hétről-hétre jelentkezni kell a szigurancán, micsoda zaklatott élet, nem is lehet ép ésszel bírni! Nemzetközi katonai bizottság érkezik Kolozsvára. Jól tudok románul, németül, franciául, Scopelli százados milyen csinos, milyen jó ember, Dolgozni, Istenem, miért volna szégyen, a százados gépirónői állást szerez a komisszió- nál.“ Az erdélyi reminisztenciák azután nem egyszer térnek még vissza. Ez a regény minden csak nem kronologikus, későbbi események burkában ott a régi mag, tíz-tizenöt évvel visszaszállaui az emlékezésben, hozzátartozik e stilus érdekességéhez, amely totalitásban akarja megfogni az életet. Egyik regényhős élete befejeződik, hogy helyet adjon egy másik regényhős életének, tulajdonképpen két párhuzamosan folyó cselekményről SZŐNYEG, FÜGGÖNY, BÚTORSZÖVET nagy elárusitss!! MÉG NEM LÉTEZETT OLCSÓ ÁRAK SZiBá 3EÍÍÖ dl vatnagy áruházában, CLUJ 1 m. ÄD Sós 38 I 1 di PLÜSCH * ««nyli-1891 )l Î I FINOM _ ! SPŐrSD szőnyeg £ í2l h dívány- J&f rb. takaró - - TŰI h Î ■ 90 SZÉLES fi Mpírgí Iztayeg = 18 L h i'nj.1 PLÜSCH fţ rb dívány- II takaró - - U 31 h UóSyeiö SS* 1681 TI SZÖVET ITflf í$9 ionitur )l 1 i-ííBEiioOl lm. bútorszövet 141 A 1 GOBELIN A m bútorszövet 248 1 drb. stor függöny 890 . Ezek az árak csak a nagy ELÁRUSITÁS tartama alatt érvényesek! SZABÓ ABSÍÖ dlvatnagyáruházában, CLUJ Kádár Antal, — aki rövid időn belül minden magyar könyvolvasó közvetlen ismerőiévé válik, — dévai fiatalember és múltját Erdélybe helyezi vissza. Megtörténhetik, hogy tévedtünk. Talán épen Körmendi Ferenc mutat majd rá a tévedésünkre. E regény erdélyi vonatkozásain azonban ez a tény mit sem változtat, épen ezért, érdemesnek tartjuk ennek az öt és félszáz lapos nagy regénynek erdélyi vonatkozásaira felhívni a figyelmet. Kádár Antal története a harminc éves generációnak története. Kádár Antal erdélyi ezreddel megy ki a frontra, visszatérve megreked Pesten, mert az aj határvonalon már nem juthat el, Később Dúlafrikába kerül, ahol harminchárom éves korában milliárdos épitővállalkozp lesz. Port Elisabeth, Capeland — iit éli életét Kádár, de az ér,.ahonnan ez a ritka folyam elindult: Déva. 1918-bau, amikor az olaszországi magyar front összeomlott, Kádár hazakészül menni Dévára. Útlevele nincs, a vasúti közlekedés szünetel, a románok megszállották Erdélyt, elhatározta, hogy megszökik Ezt az érdekes jelenetet Körmendi Ferenc igy írja le: — A vonat csak Gyuláig megy. Gyulán lóg két napig, igyekszik emberekkel szóba állat)i s megtudni valamit arról, hogy miként is van a határmenti közlekedéssel. Az emberek bizalmatlanok es nem tudnak semmit. Két éjszakát tölt egy korcsma ivójában, az asztal mellett a pádon alszik s a korcsmáros meg van győződve róla. hogy mind nképen valami görbe dologban jár. Azt 1ü- o. hogy tolvaj vagyok, vagy katonaszökevény, g i > megmondja a parasztnak, aki soha- ■ a szemébe, de mintha füle. bajusza és mos orra is a földre volna lesütve, hogy át !! jutni a határon. A korcsmáros kiveszi a föl Ire szegzett pipát a szájából, ránéz, köp egyet cs semmit sem szól. — Délután vásárol egy kerek hogy sikerülni fog, vagy nem fog sikerülni az éjszakai roham Astherlonál? Mindenen töprengeni kell? Mindet előre ki kell számítani? — Fekszik a szalmán, a csendes motyogás, sirás, krákogás s az alvók fujtatása halkan permetez a sötétben, a bűz elviselhetetlen. Néha nyilik az ajtó, egy-egy pillanatra szürke világosság zuhan a sötétbe, valaki érkezik. A jövevény a fal mellett megáll, a sötétbe kémlel, tájékozódni igyekszik; a kis zsidó felül a szalmán,.,” > , FLÓRIÁN TIBOR VERSEI Szuterén. Magasba szökken a házak orma. a nap kirakatokba rohan, villamos sikong viliódzó síneken, az élet nagy örömhullám, paloták alatt szurtos kis szobák s a föld alatt is vannak paloták. Apám férfiak közöli. Ül. Szeme messzeségbe réved, őszi park útjai szerte futnak, levelet hiába hoz arcára lanyha szél A 'em szól. többen beszélnek: „a nyugdijakat leszállították, megszavazzák a konverziót, valami lesz a télen.“ Fölsóhajt. A Szamos mögötte békésen csobbu.n. van szó a regényben, két hősről: az egyik Kádár, akinek sikerül, a másik Kelemen budapesti leépített bankhivatálnok, akinek nem sikerül és aki a Dunába veti magát Ennek a beszámolónak semmiesetre sem az a célja, hogy kritikailag vegye bonckés alá Körmendi regényét, csak figyelemébresztés egy olyan mü iránt, amely mögött Erdély is szót kap és ki tudja, a hang, amely most világ- irodalmi visszhangot kapott, hátha szintén erdélyi? —o— Minden nap kijöttetek, tauasztól késő őszig. Nyáron vendég jött, városi úr, Odaült ő is a padra. Négy bélig hallgatták. „Vájjon holnap szép idő lesz?“ kérdezték álmatlanul éjjel. Mikor elment, kezébe csokrot adtak s hét napig nem mentek a padra. Csak akkor szerelem fel okosan irodámat, ha készen összeállítva olcsón veszem: 50 drb. vászon levélpapír, 50 bélelt vászon borítékkal, 50 iv fehér irodai papír, 1 drb. 100 lapos levelezőkönyv, 1 itatós tapper, 1 félliter Günter Wagner-féle tinta, % liter Müller-féle gummi- arabicum, 1 tollszár, 1 doboz aluminiumtoll (10 drb., összesén 165 drb.) 198.— Lei. Kérje a csodacsomagok jegyzéket Lepage Cluj. Öregek padja.
