Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)

1932-03-28 / 73. szám

ü KELETtüJSPÍG XV. ÉVF. 73. SZÁM. Haydn József 200-ik születésnapi ára Irta: Hackl N. Lajoa. Március 31-én lesz 200 éve, hogy Haydn József, a zeneművészet egyik legnagyobb mestere, a ma­gyar határhoz közel Rohrau nevű helységben, Alsó-Ausztriában született. Apja kerékgyártó yolt, húsz gyermeke közül József volt a legidő­sebb. A 200-ik évforduló ismét alkalmat ad ne­künk, hogy visszavarázsoljuk azokat a kellemes időket, amikor a zene még egyszerűbb köntösben, de bensőbb tartalommal — nyugodtabb tempera­mentummal, kedéllyel és humorral gyönyörköd­tette es megnyugtatta az emberiséget. A mai kor zenei Ízlése teljesen megváltozott. Mi a Beethoven által megjelölt utakon haladunk, aki titanikus erővel a legmagasabb és utolérhetetlen fokra emelte a zeneművészetet a Haydn által megala­pozott utón Haydn előkészitőmunkája harcot je- entett, korának különféle zenestílusai között. Mint egy szegény iparosnak fia szűk anyagi vi­szonyok között, a kellő zeneiskolai képzettség hijján, eleinte csak alkalmi zenét irt. Mint a bé­csi egyházi énekkar tagja Reuter egyházi kar­nagytól nyerte első alapképzettségét. Zenemüvei kezdetben autód ikiutikus utón haladtak, zenekari feldolgozásai kezdetlegesek voltak. Első hírnevét alkalmi szerzeményei alapozták meg, melyek iránt inkább á szülőföldjén élő hon­fitársai érdeklődtek. 27 éves korában házi zene­kart szervezett egy nemesi családnál — mely idő alatt családi tűzhelyet alapított. Felesége házsár- tos, veszekedő, de nagyon vallásos asszony volt. Családi viszálykodásának egyik jellegzetes müve egy humorral telt kánonja, melynek címe: „Az egyetlen rossz asszony.“ Házi zenekarának feloszlatása után 1760-ban her­ceg Eszterházy udvarában II., majd I. karnagy lett az ottani zenekarban, szolgálatában végig meg­maradt, am.ig a zenekar fel nem oszlott. Haydn, élete végéig szűk anyagi körülmények között — türelemmel viselte házi keresztjét. A mester egyé­niségét élénk színekkel jellemzi egyik kiváló élet­irója K, Pohl, aki a következőket Írja: Haydn alaptermészete: az igazmondás és természetesség. Valamennyi müvéből kisugárzik az egészséges humor és vigság. Müveinek sajâtosşâga az érzel­meknek vig — tartalmas kedélyes skálája, me­lyekben kifejezést nyernek a kedélyes, gyerme* kies hangulatok, a csendesen jólegő kényelmes­ség, mely telt humorával, sokszor a vig extázis­bán nyilvánul meg. Vannak komoly irányú mü­vei, de a gyásznak igazi súlyát sohasem akarta érvényre juttani. A tréfa és kedély majdnem minden müvéből kiérezhető annyira, hogy Haydn máig is a zene­művészet egyik legnagyobb humoristája, aki vig- ságát élete végső napjáig megtartotta. Haydn előkészítő munkát végzett; a klasz- szikus formákat tökélyesitette. Természténél fog­va inkább hajlott a kedélyes, egyszerű, de igazán naiv muzsikához, mint a drámai érzelmek eesete- léséhez. A szonáta, a vonósnégyes, a kamarazene s főleg a szimfónia terén úttörő és teremtő lélek volt. A zongorairodalom és oratorium fejleszté­sére nagy befolyást gyakorolt, amazt tartalom kifejezés tekintetében gazdagította, emezt pedig szabadabb, világiasabb miifajjá emelte, úgy val­lásos, mint világi érzelmekkel. A szonáta és szim­fónia terén főleg az adagiok eszményesitését és formai kiszélesítését eredményezte. Szimfóniái­ban elsőnek használta a Menüettet, melynek ele­venen játszó színeket tudott kölcsönözni. Szimfó­niáit az olasz formákból, a régi szonátákból és operaszimfóniából alakította át. Ezt az örökségét hagyta Haydn utódaira, Mozartra és Beethoven­Mérnök jobbkeze re, akik azt zseniálitásukka) az ntólérhetetlen tö­kélyre emelték. Haydn szimfóniáival (119), kamarazenéjével (S3), trióival (24), operáival (19), oratóriumaival (5), miséivel (15), zongoraszonátáival (44) és egyéb kisebb-nagyobb alkalmi zenemüveivel óriásilag gazdagította a világ zeneirodalmát, — hiszen 77 évet élt — bámuljuk is az ő fejlődését, munka­erejének lankadatlan voltát és lelkének határta­lan termékenységét. Haydn zenei alkotásai nagy befolyással vol­tak utódaira, Mozartra és Beethovenre. Mozart már formailag szélesbitette és tökélyesitette a klasszikus formát, Beethoven szubjektive világ­nézeti távlatból messze felülhaladta elődeit. Ben­ne lángelméje a legmagasabb és utolérhetetlen szférákban kering. Beethoven látószögétől messze hátul áll Haydn, mint a régi zene egyik kima­gasló exponense, mely Bach Sebesténnel záródik le. Bach és Beethoven az a két pólus, mely egy­mással szemben áll. az egyik az alkalmi, a másik az abszolút zene képviselője. Sokan a két irányt kollektivizmusnak és szubjektivizmusnak neve­zik. pedig lényegileg a két zene egy és ugyanaz. Az alkalmi zenében a közönség a tömeg a kiin­duló pont, mely a kultuszban, táncban, mozgás­ban nyilvánul meg, az abszolút zene az egyénben rejlik, mely kizáróan a zenei szépségekre helyez­kedik, telve hangulattal és érzelmekkel, melyek a hallgatók képzelődését fokozzák. Ha Haydn zene­szerzői működését méltatjuk, úgy egyetlen egy zeneszerző sem tudott akkora gyökeret verni a nép lelkében, mint ő az ő népies zenéjével. Ami Bachnál a korái, az Haydnnál a népdal, mely számos zenekari müvében érezhető ki. De nem­csak német dal, hanem a magyar népdal motívu­mai iránt is volt Haydnnak érzéke. Haydn számos éven át Magyarországon Eszterházán és Kismar­tonban élt. mint hercegi zenekari karmester, ahol hírnevet és dicsőséget szerzett magának. A ma­gyar zene. tánc és dalritmusai sok müvében nagy számban fordulnak elő, melyek félremngyarázat- lanul magyar behatásokra vallanak. Főleg zon­gora szonátáiban találhatunk rájuk, ahol nem egyszer árulja el Haydn, — kivált adagiokban, — mennyire szivéhez nőttek rf régi. magyar hallgató nóták és verbunkosok. Zenekari müven kívül a karénekes müvei is meglehetős számban vannak képviselve. Ez idő szerint zeneköreink kevés ér­deklődéssel voltak a mester karénekei iránt, de reméljük, ..hogy a jövőben nagyobb figyelemmel lesznek irántuk (Kánonok). ügy a karének, mint az egyházi zene kollek­tiv zeno. Egyházi zenében nagyobb keletje volt öccsének Mihálynak, kinek énekeit még mai nap is éneklik templomainkban. Haydn korában az egyházi zene naiv, dallamos, ritmikus és világi színezetű volt. Még élénken emlékszem gyermek­koromra, ezelőtt 50 év előtt, amikor mint gyer­mekorgonista végigjátszottuk a vasárnapi napo­kon Haydn miséit és veszperjét zenekari kíséret­tel, a templomban álló legények és leányok ön- kénytelenül ritmikus mozgásba keveredtek a kiir­tok, harsonák és a dob hangjaira.- anélkül, hogy ezzel a vallásos hangulaton csorba esett, volna. Világ: karénekei közül kiváló a Teremtés, az Év­szakok és a ritkán hallható Tóbiás hazatérése, az oratóriumai; A két első különösen Hőndelre em­lékeztetnek, a müvek nagy befolyással voltak a 19. század karéneklés fejlődésére. Hogy Haydn müveiben a zenekari müvek szá­mottevőbbek, ennek magyarázata az, hogy az ő idejében az orebésztráli'S zene iránt nagyobb ér­deklődés volt, mint a karéneklés iránt. A 200-ik születésnapon itt állunk valameny- nyien. akik a zeneművészet mélységes tárából merítjük eszméinket, őrködve, hogy a múltnak ránkhagyott kincsét abban a szellemben adjuk át utódainknak, amint mi azokat elődeinktől átvet­tük. Mert látjuk a forrongást, amely nemcsak tár­sadalmi téren, hanem a zeneművészet berkein is érezhető — az epigonok előretörtetése, akik min­is. jó műszer: mindent szállít olcsón. Kérjen ingyen müszerjegyzéket és pa­pírmintákat. Lepage, Cíuj-Kolozsvár. we iit»iiii nimm i—i ■i—ii m ni mii mm ■ iitih mi «—-m—mi ■miiiui u: „LLOYD-EXPRESS“ 4Vs nap alatt az Óceánon át. — A világ leggyorsabb szolgálata tengerentnlra. Rendszeres hajójáratok az összes világrészek felé. Vakáció* és üdiilőntazások. Kedveltek, szórakoztatnak és olcsók. — Jelentkezé­sek és díjtalan felvilágosítások: n#rdétotecÍMw- Ll»?4 Eremen, F. Missier 5. fl. IT ARAD, Bal. feţele Ferdinand 63—65. ~ Telefon 5-31. dénáron túl akarják szárnyalni komplikált, » mes- terkéltebb formáikkal idegesítő, agyonbangszerelt tartalomnélküli zenéikkel a klasszikus zene mes­tereit. Megnyugtatjuk a zenei alchimisták tábo­rát, — hogy Haydn-Mozart-Beethoven szellemét nem érhetik el soha. Az igazi termőaranyat nem pótolhatja semmi, még az atomokat felbontó újabb kémiai kísérletei sem! Amikor az egész, mövelt világ kegyelettel ál­doz a mai napon Haydn emlékének, mi magyarok kétszeres erővel áldjuk a Mindenhatót, aki meg­engedte, hogy a nagy zeneszerző évtizedeken át a mi hazai földünkön érvényesíthette tudását-, emel­hette zenei kultránkat. Eszterháza-Kismartou- Sopronon át Pozsonyig — Becsig. Ez a zenekul­túra adta nekünk Lisztet, Goldmarkot, Hummelt, Joachimot, Niekiseht, Dohnányít, Bartókot s még sok számos zenei kiválóságot, akik a Dunántúlról a Haydn által lerakott és megalapozott zenei kultúra révén emelkedhettek a halhatatlanok so­rába a magyar zene dicsőségére. o Rovatvezető: kováls P. Fial cég. Kolozsvár * „Aki fotografa! több szépségét látja az élet­nek“ ez az a diadalmas jelszó, amely a német bi­rodalmi kultuszminiszter ajkairól elhangzódván, az egész világot bejárta és mindenütt visszhangra talált! Hogy ez a felfogás miért tudott épen ma hódítani és miért találkozik az emberek széles ré­tegeinek megértésével, annak magyarázatát a kö­vetkezőkben láthatjuk. Ma a nagy változások és átalakulások korszakát éljük. Soha nem ismert eszmék és uj irányzatok kerültek felszínre s az uj szellemi és technikai lehetőségek kibontakozásá­nak szédületes iramában az egyéni élet is az ed­digiektől eltérő utakon keresi azokat a szórakozá­sokat és apró örömöket, amelyek utáni törekvése­inket még a mai példátlanul súlyos gazdasági válság sem tudja lefékezni. A mai fiatalság — s ennek a fogalomnak a korhatára is más ma, mint régen volt —• a természet felé vonzódik s a sport­szeretet mellett a hétvégi kirándulások és komoly turisztikai törekvések mind több és több követőre találnak. Minţ annyi más jó és rossz, úgy ezúttal ez a dicséretes áramlat is nyugatról érkezett hoz­zánk s igy tanultuk megismerni azt is, hogy a sportok, kirándulások és természet-szeretet embe­rétől elválaszthatatlan a fényképezés gondolata is, azé a fényképezésé, amely a modern fototech­nika óriási fejlettsége révén a mozgásnak, a szép­ségnek és a, vissza nem térő kedves emlékeknek megörökítésére játszi könnyedséggel kezelhető eszközöket és bárki által elérhető nagyszerű ered­ményeket kínál fel. A fényképezés elterjedttsége ma egyúttal a kultúra fokmérője is és ebből a szempontból örömmel állapíthatjuk meg, hogy a fényképezés harátainak száma nálunk is folyton növekszik s ez a 100 éves múltra visszatekintő, de igazi lehetőségeiben csak napjainkban kibonta­kozó nemes szórakozás és művészet a mi határa­inkon belül is nagy fejlődésnek indult. Ettől in­díttatva és olvasóink kívánságát figyelembe véve határozta el szerkesztőség, hogy a Keleti Újság hasábjain minden héten egyszer a vasárnapi számban egy állandó fotorovatnak is helyet ad, amelynek szerkesztését Erdély legrégibb és o té­ren úttörő munkásságot végző fotóüzletének, a Kováts P. Fiai cégnek nagy szaktudású vezetői fogják végezni. Kívánjuk, hogy ezen uj rovat a fényképezést kedvelő olvasóinknak tanulságos közleményeivel fényképészeti ismereteinek gyara­pításra szolgáljon s a magunk részéről mindent el­követünk, hogy a fényképezés fejlődéséről és leg­újabb eredményeiről állandóan pontos és hasznos tájékoztatást nyújthassunk. Mindenki megtanulhat fényképezni, ha a Ke­leti Újság fotorovatának „Foto-leckék“ cimü köz­leményeit elolvassa, sőt egy kis fotodankönyvre tehet szert, ha ezen folytatólagos cikkeket kivágva összegyűjti. A „Foto-leckék“ a jövő vasárnapi számban kezdődnek és folytatólagosan fognak megjelenni, végigvezetve az olvasót a fényképezés összes elméleti és gyakorlati alapismeretein. Fényképészeti tanácsok és fel világosiié sok, A Keleti Újság fotorovatának olvasói a rovst"’*n való hivatkozással bármilyen fényképészeti !> fe­désben felvilágosításért a szerkesztőséghez, vary direkt a Kováts P. Fiai céghez (Cluj, P. Unirii 8.) fordulhatnak. Minden kérdésben — vidékre írás­ban is — a legrészletesebb és legszakszerübb fol­yj lágosi tusokkal szolgálunk.

Next

/
Thumbnails
Contents