Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-04 / 52. szám
4 KeietiUjsxg XV. ÉVF. 52. SZÁM. Megkezdődött a felfegyverkezett lappó-hivek felvonulása a finn főváros ellen A kormány nem hagyja el a helyét és fegyveresen ellenáll az uj puccskísérletnek. — A puccsisták szerint a kormány gyengének mutatkozott a kommunista merénylők megfékezésére. — A forradalmi csapatok irányitását WaUenius, volt vezérkari főnök vette át (Helsinki, március 2.) A jobboldali, az úgynevezett lappó-mozgalom Finnországban Wal- l<?nius, volt finn vezérkari főnök vezetésével újabb áll- u-.-.myt próbál elkövetni. Többezer finn fascists Mansalabau nagygyűlést tartott és ült'matuniót intézett a kormányhoz, hogy :*.zor.aal törölje e! a jelenlegi pur- lamentárisztikus rendszert és Bo !. A- ügyminiszter lépjen vissza, ellenkező esetben a kormányra hárítják a felelősséget. Born belügyminiszter nem mcndcft le ős r kormány erősen el van határozva, hogy meg fogja védeni az állam biztonságát a puccsistákkal szemben. Ennek ellenére három miniszter, akik a koalíciós kormányban a konzervatív párthoz tartoztak, visszalépett, amiből azt a következtetést vonják le, hogy a lemondott miniszterek non azonosítják magukat a kormánnyal és a iappó-mozgalommal rokonszenveznek. A svéd lapokhoz érkezett táviratok szerint a lappó-vezérek kihallgatást kértek az államfőtől, Svinhufvud elnöktől, aki azonban nem fogadta őket. Erre levelet intéztek az elnökhöz, melyben a kormányt erőtlenséggel vádolják, mert szerintük megtorlás nélkül hagyta a lappó-mozgalom részesei ellen elkövetett gyakos merényleteket. Politikai körökben úgy tudják, hogy a finn jobboldaliak nem csupán Mansala-ban csoportosították össze az embereket, de az ország legkülönbözőbb részeiben már esapatösszevonások vannak a puccs végrehajtására. Walleniusnak az a terve, hogy Helsinki ellen fordul, elkergeti a kormányt és helyébe bevezeti a lappók diktatúráját. Legújabb liirek szerint a felfegyverkezett lappok felvonulása már meg is kezdődött. A finn fővárosban igen nagy az izgalom. Helsinkit katonai kordon veszi körül, igazoltaté< nélkül senkit sem bocsátanak a főváros terüle tőre. A. legközelebbi órákban az ostrcmáliapc kihirdetését várják. A felfegyverkezett jobboldali csapatok edEgyes helyeken azonban állítólagos felelőtlen elemek megtámadták a szociáldemokrata lapok nyomdáit és , egyes helyeken a hatóságokat is elmozdították. A rendőrség értesülése szerint a mozgalom tagjai merényieteket terveznek a végrehajtó hatalom gyakorlói és a finn hadsereg magasabb- rangu tisztjei ellen és ezért számos gyanús embert őfizetbe vettek. Kisebb incidensek történtek Oésterbotten és Karelie tartományokban, amelyek lefolyásáról azonban a szigorú finn cenzura miatt nem lehet áttekintést nyerni. A lappó-mozgalom nemrégiben, alig pár évvel hallatott magáról. A mozgalom tagjai jórészt parasztok, akiket a bolsevizmus ellen való védekezés jelszavával toboroztak össze. A lappó megmozdulás hatása alatt a marxista elemeket tényleg sikerült visszaszorítani és olyan kormány vette át az uralmat, amelyben a konzervatív párt képviselőin kiviil a haladó svéd és agrárpárti miniszterek foglaltak helyet. Az uj kormány számos intézkedést hozott a kommunizmus megfékezésére, de a jobboldaliak ezekkel az intet ed csekkel nem voltak megelégedve és mint Németországban a Hitler-párt, teljesen a maguk számára követelik a hatalmat. Rövid időn belül elválik, hogy vájjon sikerül-e egy olyan puecskisérlet, amely megdöntve a demokratikus kormányzást, egy újabb diktatúrának Március 11-én nemzetközi gazdasági konferencia ül össze Párísban A kereskedelioi kamarák nemzetközi szervezetének akciója (Kolozsvár, március 2.) A kereskedelmi kamarák nemzetközi szervezete március 11-éve Párizsba nemzetközi gazdasági konferenciát hívott egybe. Annak ellenére, hogy az ilyen összejöveteleknek szankciója a legtöbbször vajmi csekély, ezt az értekezletet nagy érdeklődés előzi meg, amit főként azzal magyarázhatunk, hogy olyan nagynevű szakemberek jelentették be részvételüket, minő Oven Young. Romániát Manoüescu Mihály, a Nemzeti Bank volt kormányzója fogja képviselni. A párizsi konferencián a legaktuálisabb gazdasági kérdéseket vitatják meg. Különösképpen az a körülmény ad sok kommentárra okot, hogy az utóbbi időben a gazdasági közeledés helyett inkább az elszigeteltség jelenség gei tapasztalhatók. A nemzetközi kooperáció eddig csak elméleti jelentőségű maradt. A tárgyalások tengelyvonalában a kontin- gentáiás és a valutarendszabályok problémája került. Manoilescu Mihály a román delegáció álláspontját már meg is fogalmazta, amelyet az illetékes fórumok elé terjesztett. Az öt pontot 'tartalmazó indítvány többek között leszögezi, hogy Románia a kentingentálás rendszerét csak a helyzet súlya alatt fogadja el és azt nem tekinti végleges kereskedelmi rendszernek, és véleménye szerint az agrárállamok külkereskedelmi forgalmát csakis a preferenciális vámpolitika biztosíthatja. _____________________ MADRIDI NOTESZ Irta: Megyery Ella. Puerta del Sol. A Nap Kapuja. Ez a hatalmas tér a spanyol főváros szive, legforgalmasabb, ha nem is legelőkelőbb negyede. A tizenhatodik századig csakugyan kapu állt itt, napkeletre néző fronttal, — a kaput lerombolták, a tér azonban megmaradt a város központjának, legérzékenyebb pulzusának, amit úgyis kell érteni, hogy az (feszes politikai nyugtalanságok színtere. Itt robbantak az emlékezetes bombák XIII. Alfonz és Eua királyné esküvője napján, itt tartotta az anarhista a próbákat a merénylet előtt napnap után — narancsokkal... s innen szoktak kiindulni ma is az uj köztársaság zavargásai, rögtönzött népgyülései... bár a forgalom, a tolongás, taxik és villamosok tömege a legbékésebb napon is egy kavargó-lármázó népgyülés... Akik az általános zűrzavarban nyugodtak, változatlanul higgadt-méltóságcsak: egyedül a szamarak. Rengeteg van belőlük egész Spanyolországban s ügyességüket, okosságukat nem győzi bámulni az ember. Burronak hívják, amit már csak azért is jó megjegyezni, nehogy így egyszer — vajat kérjünk! Szegény csacsira háramlik itt a legtöbb munka, mindenki rászorul s különösen délen a legfőbb adás-vételi érték. De azért nem bizza el magát, egykedvűen huzza, a legnagyobb autó- forgalomban is — a gyümölccsel, zöldségg é megrakott, ernyőstalyigákat, a csrros-okat, cipeli a bibliai hatású gyapjusálat szájukig csavaró „caballeros“-okat... s előirás szerint, magától jobbra tér az utón a tülkölésre, még csak a fülét se billentve hátra... A szamár csakugyan csak ott szamár, ahol a gazdája az. Madridi kávéházak. Rengeteg van belőlük, talán több is, min! Pesten, de berendezésük, hangulatuk egészen más. A pesti tiikrös-márványos luxusnak nyoma sincs bennük, zene nincs, újság ninqs s az a bohémes könnyedség, szinesség is hiányzik, ami a párisi cafékat olyan kedvessé teszi. Zsúfolva vannak állandóan, mégis sivárak, kopárak, unalmasak, ahol az idegen néprajzi tanulmányokkal se igen szórakozhat. Ebéd-vacsora- időben — egy asztalra borított szervétával — a legtöbb átvedlik restauranttá; sokban csak hideget: homárt, halat, majonnézes salátafélét, sonkát, aszpikos tojást lehet kapni s ezek többnyire csemegeüzletek is, szabályszerű pulttal és segédekkel, akik különösen este alig győzik a csomagolást. Európa legpompásabb gyümölcskereskedései kétségkívül Madridban vannak s merném állítani, hogy delikatesz-boltjai is felülmúlják a párisiakat. Legjellegzetesebb figurája a madridi — és minden spanyol — kávéháznak a kávét szerv! rozó pincér. Folyton jövő-menő, fehérkittlis, fehérkötényes ember ez, aki két kezében állandóan két hatalmas cinnkannát cipel, mint a kertész, aki jobb- és balkezében lógat egy-ep locsolót — a két ibrik csakugyan olyan formájú s olyan hatalmas is. Ezt a két kancsót hozza asztalodhoz a pincér, ha kávét kérsz... s előtted tölti be a magas, talpas pohárba, előbb a kávét, aztán a tejet, a kávét addig dönti, inig nem szólsz, bog-, no most jöhet a „leche“, vagy miß fel nem vi lágositod: Puro! Tisztán... s közben ott lóg a szájában az ujjnyivastag, önsodort cigaretta, koromfekete kanáriszigeti dohányból, ami olyan erős és orrfacsaró, hogy a legzordabb bagó is rózsaleveiü Abdullah hozzáképest! Elképzelhetetlen az a tejeskávé-mennyiség. amit a jó spanyolok bevesznek! Ez itt a nemzeti ital, a nap minden szakában — nyolc kocka cukorral! Ez rémes, a feketéjük viszont kitűnő, a legutolsó lebujbán is, ahol villanyzongora recseg s a montmartreieknél sokkal av- tentikusabb apacsok táncoltatják legkevésbé se andaipiroskai Carmenjeiket... A spanyol mulatókról —■ egyébként — ,i> bb nem is beszélni. A legtöbben asztal, vagy holy sincs, csak hosszú iftpjíjfyk, aţei a nézők. úgy ülnek egymás mellett, akár az iskolában s — egy pohár tejeskávé mellett dorbézolnak hajnalig — erre való a padoknak ravaszul felcsapható szegélye. A műsor: csupa ének- és táncszám... s annál gyengébb, minél kevesebb ruha van illetékes Senorán. Még a „valódi“ spanyoltá.ncok se különösek, akármelyik pesti kabaréban is „spanyolosabbat“ látni, legfeljebb, hogy itt jobban tudják kezelni a kaszta- nyettet, ezt a roppant komplikált műszert, amit szinte matematikai pontossággal kell a ritmushoz szabályozni —■ szóval: inkább hideg főjét követel, mint azt a bizonyos, „tüzes temperamentumot“, ami különben is egyike azoknak a téveszméknek, babonáknak, megrögzött ráfo- gásoknak, amiket a külföld erről a nagyon sokarcú országról hirel — egész könyvecskét lehetne összeállítani, minden mondatát igy kezdve: Nem igaz, hogy... Spanyol temetés. Napi látvány: ezüstözés-nélküli, diszesfa- ragásu gyászkocsi, benne komor-fekete, láda- szerü koporsó. A kocsi előtt rendszerint nyolc ló, mindegyiken szalonkabátos, fehérparókás, háromszögkalapos gyászherold s négy-négy ilyen a kocsi két oldalán is. A cilinderes gyászolók sora igen rövid, mert errefelé csakis a férfiak mennek a halottal a temetőbe s csakis a legközelebbi hozzátartozók. A gyászmenet szokatlanul gyorsan, szinte galopban vágtat, a heroldok szinte futnak a kocsi mellett s a járókelők már messziről kalapot emelnek a menet előtt. Legkülönösebb az utolsó szertartás. Miután a rövid ceremóniának vége s a koporsót kivitték a siyáp, virágtalan temető felásott gödréhez, a fedqlet még egyszer leemelik, még egyszer gondosan megvizsgálják, nem történt-e valami: elcserélós vagy tetszhalál?... csak azután eresztik le a koporsót a sírba. A spanyol temetők a városon kiviil fekszenek s ugyanolyan ápolatlan, elhagyott kősiva- tagok, akár az arab vagy török sirkertek. Ahogy a mohamedán sohase jár ki elhalt kedveseihez — mert hisz az már úgyis jó helyen
