Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)

1932-03-21 / 67. szám

KELETí'UJSKÚ XV. BVF. 87. SZÄM, Minden ügylethez Írásos kérést és Igazolványt követal a Kompenzációs Pénztár Hegedűs Nándor gyakorlati tanácsai (Bukarest, március 19. Saját tud.) A Banca Naţionala mellett működő Romániai Rekom- penzáeiós Pénztár, amely március 7-én kezdte meg tevékenységét és amely Magyarország és Románia, valamint Románia és Ausztria kö­zött a itagánkereskedelmi devizaelszámolások 1 ebonyolitására nyert megbízást, a gyakorlati élet részéről támasztott működésének első nap­jaiban nehézségekkel volt kénytelen megküz­deni. Ezeket a kezdeti zökkenőket a Kompenzá­ciós Pénztár vezetősége igyekszik is eliminálni és ügyfelei részére megkönnyíteni az adminisz­trációt és a formalitásokat. Hegedűs Nándor, a Magyar Párt parlamenti képviselője látogatást tett a Kompenzációs Pénztárnál, érdeklődött annak működése felől és tapasztalatairól, — amelyek egyben gyakor­lati tanácsokat is tartalmaznak az érdekeltek ré szére, — következőkben számolt be lapunk mun katársának: — A Kompenzációs Pénztárt Stefan Du- mitrescu igazgató vezeti, aki résztvett a pénztár felállítása előtt Magyarország és Ausztria kö­zött lefolytatott budapesti tárgyalásokon is és aki előzékeny és jóindulatú magatartást tanú­sít. Az egyes felmerülő konkrét esetekben azon­ban a döntés joga nem az ő hatáskörébe tarto­zik, hanem háromtagú bizottság tartotta fenn magának a végső döntés jogát. — Erdély és általában a vidéken lakók azt remélték, hogy r Kompenzációs Pénztár műkö­dése decentralizált lesz, vagyis, hogy a Banca Naţionala fiókjait is megfelelő hatáskörrel ru­házzák fel és így megkímélik a közönséget a Bu karestbe való utazás fáradalmaitól és költségei­től. A háromtagú bizottság azonban kimondot­ta, hogy minden érdemi intézkedést és döntést magának tart fenn, mert minden kérdés — a Kompenzációs Pénztár szempontjából — fontos elvi kérdés is. Már maga a Bukarestbe utazás kényszerű ténye is nagy baj, amit enyhít ne, ha a Kompenzációs Pénztár olyan gyorsan döntene a hozzá beérkező kérések felett, mint most a működés kezdetén. Előrelátható azonban már most, hogy óriási torlódás fog rövid időn heliil bekövetkezni és pedig azért, mert minden kérdéshez, ami a Kompenzációs Pénztár műkö­désével kapcsolatos, írásos kérvényt kell bead­ni. A Banca Naţionala vidéki fiókjai egyedül arra kaplak felhatalmazást, hogy ha valaki előre lefizeti a Magyarországról, vagy Ausz­triából importálandó áru értékét, az ellenértékét lejben fogadják el, minden egyéb intézkedés és döntés azonban a bukaresti központtól függ. — A gyakorlati élet által eddig felvetett konkrét kérdések a következők: 1. Mi történik azzal az áruval, amelyeket a romániai megrendelő még a Kompenzációs Pénztár felállításáról szóló törvény életbelépte­tése^-lőtt kifizetett a magyarországi vagy ausz­triai eladónak, de az áru csak most érkezett meg? — A Kompenzációs Pénztár vezetősége úgy döntött, hogy amennyiben n romániai megren­delő hitelesen igazolni tudja, hogy az áru ellen­értékének kifizetése tényleg a vonatkozó tör­vény meghozatala előtt történt meg, úgy az illető megkapja az árura a behozatali enge­délyt. 2. A vonatkozó törvény értelmében beenge­dik az áiut Romániába, ha az importőr köte­lezi magát. hogy az áru ellenértékét a Kompen­zációs Pénztárhoz be fogja fizetni. Ilyen esetek­ben is kérvényt kell beadni és igazoltatni kell az illető magyar vagy osztrák céggel, hogy az árut tényleg hitelbe küldte és milyen időre szóló hitellel. 3. F( imerült az a kérdés is, hogy mi törté­nik a Magyarországról vagy Ausztriából után­véttel küldött küldeményekkel? — Az után vételezett összeget ilyen esetben s román posta szedi be, éppen úgy, mint eddig, és az összeget beszolgáltatja a Kompenzációs Pénztárnak. 4. További kérdés, hogy lehet-e átutalni Magyarországra bizonyos összegeket diákoknak rokonoknak, vagy más családi vonatkozások­ban? — Elvileg lehel, de esetről-esetre engedélyt kell kérni a Kompenzációs Pénztártól, amely dönt, hogy az átutalni szándékozott összeg tény­leg a megjelölt rendeltetési eélt szolgálja-e. Ez­zel kapcsolatosan a Kompenzációs Pénztár úgy határozott, hogy utasok pénzt szabadon vihet­nek magukkal, minden különleges és újabb megszorítás nélkül, az eddig is érvényben volt rendelkezésekben meghatározott összegig. 5. Ha Magyarországon vagy Ausztriában la­kó küld pénzt bank utján Romániába, úgy az átutalt összeget csak akkor lehet kifizetni, ha az átutalás reális obligációból történt, ami alatt az értendő, hogy igazolni kell, milyen cimen történt az átutalás (betétkifizetés, valamely tar­tozás kiegyenlítése) és ebben az esetben a Kom­penzációs Pénztár engedélyezi az összeg kifize­tését. Igazolni kell tehát, hogy az átutalt pénz, miből és honnan származik. — Minden érdekeltnek csak azt a gyakorlati tanácsot adhatom, — folytatta fejtegetéseit He­gedűs Nándor képviselő, — hogy kellő időben gondoskodjék a behozatali engedélyről. — főleg azok, akik romlandó árut importálnak — és csuk akkor diszponáljanak az áru elindításáról, Adjunk munkál a férfiszabó munkanélkülieknek! Az érdekelt urak felkéretnek, hogy ruháikat a munkanélküliekért létesített Modern uriszabéságnál rendeljék meg, Cluj» P, Unirii tS, I, em, ahol az alábbi rendkívüli olcsó árak a következők: 1 komplett férfiruha öltöny tartós gyapjúszövetekből..................... 1500 leitől 1 komplett felöltő .............................1SOO leitől 1 öltöny fason készítés olcsóbb szö­vetekből ........................................ 800 lel 1 öltöny fáson készítés finomabb szövetekből ................................. TOO lei Ruha fordítások is felvállaltalak, angol és skót ruhák a legolcsóbb árban szerezhetők be. I. osztályú munkáért és kifogástalan szabásért garanciát vállalunk. 1 KATONA JÁNOS szabászat! szakrajz tanár amikor a behozatali engedély már tényleg bir­tokukban von. — A Kompenzációs Pénztár háromtagú bi­zottsága egyébként sűrűn tart ülést, hogy a be­érkezett kérések érdemi elintézése hosszú kése­delmet ne szenvedjen. n. I. Ferenc* József dédunokája mint *gy nőcsábitásí po vádlottja (Becs, március 19.) Ferencz József déduno­kája Windischgraetz Ferencz-József herceg egy nőcsábitásí ügyben állott a bíróság előtt. Az iparművészeti főiskola egy bájos növendéke volt a felperes. A leány azt állitja, hogy a her­ceg elcsábította és házassági ígéreteket tett neki. Hatvankétezer shilling kártérítést és havi hétszáz shilling tartásdijat követel. A megtar­tott tárgyaláson a herceg kijelentette, hogy az ismeretséget a fiatal leány kezdte s ő nem is ígért házasságot. Barátaitól kért kölcsönt arra, hogy lakást rendezzen be a leánynak, akinek igényeit mindig kielégítette. ítéletre nem ke­rült sor, mert a herceg megigérte, hogy mi­helyt anyagi helyzete megfelelő lesz, a leány minden igényét kielégíti. A felek egyébként ki­békülve távoztak a tárgyalóteremből. Scotus Viator nyilatkozik a dunai államok együttmunkálkodásáról A kisantant minden külön megegyezése csak meghosz- szabbitja a győztesek és legyőzőitek csoportosítását (London, márc. 19.) Seton Watson egyetemi tanár s akit Scotus Viator cimen ismer az euró­pai közvélemény, megszólalt a dunai konfede- rációs terv kérdésében. A Times mai száma az ő cikkét közli,'és megemlíti, hogy Seton Watson a balkáni viszonyok legkitűnőbb ismerője. Se­ton .Watson a következőket mondja: — Remélni kell, hogy a francia javaslat a dunai államok kérdésében Angliában kedvező fogadtatásra talál és hogy a javaslat ösztönzés lesz arra, hogy a tétlenség megszűnjön. Az öl dunai állam együttműködése csak fokozatosan jöhet létre. A Duna-államokat négy nagyhatalom jelenlété­ben a kerékasztalhoz híVni nem lehet, mert az nem jelentene mást, mint fejetlenséget és az eredményi veszélyeztetését, miután az érdekek nagyon is komplikáltak. Szó esett már sok alter­nativ javaslatról is, mint például az osztrák- r' a gyár vámu niór ól. A megoldásnak a kulcsa ezzel szemben nem lehet más, mint Prága és Budapest viszonya. Récs és Budapest külön megegyezése, vagy a kisantant külön megegyezése könnyen arra vezetne, hogy állandósítsa vagy meghosszabbítsa a győzők és legyőzőitek azon csoportosítását, amelynek már régen, vagy legalább is a legha­marabb cl kellene tűnnie. Az első eset szerinti megáilapdás éket jelentene, amely a kisantant testébe fúródna, a másdik eset pedig azt ered­ményezné, hogy Magyarország körül kör kép­ződne. A Prága és Budapest között létrejött meg­egyezés tényleg fölengedést és a borús le­vegő megtisztulását jelentené. Ezen két állam érdekeinek helyes kiegyensúlyo­zása lehet az egyedüli mód arra, hogy szélesebb egyezség jöjjön létre. Semmi módon sem szabad megengedni, hogy a dunai kombinációk a legcseké­lyebb Ntmetország-ellenes színezetet kapják. Csehszlovákiában, amely a Franciaországgal való lojális együttműködése mellett Németor- szaggal is kedvező kereskedelmi és politikai kap cső7 a tokkal bír, meg lehet bizni ebben a tekin­tetben. Ugylátszik, hogy az egyedüli akadályt a legtöbb kedvez­ményről szóló záradék képezi és éppen ezért itt az ideje annak, hogy a zára­dék által érdekelt nagyhatalmak mondjanak le ezen jogaikról,'már csak azért is, mert azok je­lenleg úgy sem jelentenek mást, mint névleges értéket, ami csak nehezitené a megoldást azál­tal, hogy a dunai; államok rendezését gátolná. Ez pedig a feltartóztathatatlan, gazdasági ösz- szeomlást vonná maga után. Vasi o, itat ritvthmm MiaâVîiirrtgku HfaqffjMS árában szállít 0. Halmán, M

Next

/
Thumbnails
Contents