Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-21 / 67. szám
XV. ÉVF. 67. SZÁM. KeietiUjsag 7 Győzők és legyőzőitek a porondon „Ha a két fél között nem sikerül az ellentéteket elsimítani, a Népszövetség erkölcsi tekintélye elveszett!“ — mondotta Appcnyi (Budapest, március 19.) A leszerelési konferenciáról hazatérőben Apponyi Albert gróf Az Est munkatársának a vonaton nyilatkozott a genfi értekezletről. Jóslásokba nem bocsátkoz- hatik, mondotta, a konferencia kimenetelére vonatkozólag, de bizonyos, hogy kevesebb pesszimizmussal túr vissza, mint amilyennel elutazott. A leszer :lcsi konferencia végső kimenetele egyelőre teljesen bizonytalan. A domináló kérdés a franciáknál; a németek iránti nagy bizalmatlansága és a főfeladat az, hogy ezt a lélektani beállítottságot legyőzzék. A tanácskozások, során a kisállamok nagyobb mértékben és önállóan szerepeltek, mint eddig bármely nemzetközi megnyilatkozásnál. Általában két kérdés van felszínen: az egyik az a probléma, hogy hogyan küszöbölik ki az egyenlőtlenséget a győzők és a legyőzöttok hadifelszerelései között, a másik, hogy történnek-e komoly lépések az általános leszerelés felé. Az utóbbi irányban nem vár nagy sikereket. F ehetséges, hogy a konferencia eredménytelenül oszlik szét, de következmények nélkül semmiesetre sem fog maradni. Ha sikerül az ellentéteket a győzők és a legyőzőitek közöii kiküszöbölni, kétségtelen, hogy a helyzet iéuyegesen megjavul, ellenkező esetben azonban a Népszövetség erkölcsi alapja elveszettnek tekinthető. Az arany regénye ÉvröPóvre fokozódik Románia arany tor másé, de egyre nagyobb mérveket ölt — A kitermelt an százalékát lopják el a nyomor ) ny busz (Kolozsvár.) Megpróbálták detronizálni, de nem sikerült. Ma is hódit, boldoggá tesz, nyomorba dönt: az arany. Drága kincs, de a ragyogását vér bornályo- sitja el. Jólét forrása, nyomorgó munkás álmainak vágya, országok gazdasági alapja, háborúk, gyilkosságok előidézője. Ez az arany, vagy talán szenny? A két véglet között nincsen gyaloghíd. Gyűjtik, halmozzák titokban. Eltemették, befalazták. Ha megtudja a rejtekhelyei az éhező szomszéd, éjfélkor baltát ragad... A hivalkodó zálogba csapja egész vagyonát és a vonat lépcsőjéről bucsucsókot int családjának. < — imádkozzatok, hogy sok, sok aranyat gyűjtsék. Ez az egyén öröme és szerencsétlensége, de hol maradt az állam? Az sem maradt el polgárai mögött. Kupor- gatta, összevásárolta az „arany alapot.“ Minél többet, — ez volt a jelszó — s az eladósodott világnak, az eladósodott államnak mégis egyre fogy az aranykincse. Az egész világon ötvenmillió kilogramm aranyat rejtegetnek. Vigyáznak rá, jól elzárják, őrzik. A világ aranykészletéből tizennyolcmillió kilogramm, 200 milliárd 400 millió angol font értékben a különböző államok pénzegységeinek az arany- fedezete. Románia szintén egyike a legdusabb aranytermő országoknak. Természeti kincsekben és minden földi jóban duslakodunk. A nyomor azonban itt is végtelen. Az amerikai multimilliomosra gondolunk, aki egy zsák arannyal a feje fölött éhenpusztult.... Nemrégiben tanulságos adatokat hoztak napfényre. Petea Joan tanulmánya szerint a háború után Romániában az alábbi mennyiségű aranyat termelték ki: 1919 633 kgr. 1920 707 kgr. 1921 1.104 kgr. 1922 1.337 kgr. 1923 1.342 kgr. 1924 1.311 kgr. 1925 1.245 kgr. 1926 1.731 kgr. 1927 2.006 kgr. 1928' 1.809 kgr. 1929 , 2.212 kgr. 1930 2.672 kgr. 1931 3.030 kgr. összesen: 21.239 kgr. Százharminchárom-háromezerharminc kilogramm. szinte napról-napra többet hoztak nap világra belőle. A nyomorgó munkások kikapar^WWVWJWWAAArt/WWWWWWWV T ojásf estéket porban és mintás papírban legolcsóbban szállit Lepage, Cluj. Minták ingyen, csak 5 — lei nartót bélyegben küldjön. ják a nemes fémet, hogy aztán a Nemzeti Bank pincéibe helyezzék el. Nagy tévedés lenne feltételezni, hogy az aranytermés egyike a legrentabilisabb foglalkozási ágaknak. Igaz ugyan, hogy a Nemzeti Bank 111.111 lejt és 11 bánit fizet kilogrammjáért a háború előtti 3444 lejjel szemben. de ez a körülmény korántsem jelenti az arany- bányász számára a jólét csúcspontját. Jellemző a mai közállapotokra, hogy kizárólag tőkehiány miatt nem növelhetjük arany- készletünket. Giurtu mérnök a Mica bányatárRomán Állami Osztáiysorsjáték sorsjegyei kaphatók: „Banca Iliescu S. A. & Dr. N. Ligelhy“ föeiórusitAknai Cíuj, Reg. Maria 42.- Telefon 11-54. Az I. oszt. sors- Vi Va 1 s =\ V* Va ’ jegyek árai i000 500 250 125 Mindén második sorsjegy nyer. Fokozódó nyeremény esély. j Vidéki megrendeléseknél a sorsjegy árai az aján- § lási díjjal együtt küldendő be postautalványon. I, felhívás. Csekély tőkebefektetés. nagy kereseti lehetőségi f1 S3 Cluj, Arad, Alba, Torda, Năsăud, Someş, Satu- | Mare, Mureş, Maramureş, Hunedoara és Sălaj | vármegyék területére ügynökök és az egyes ff városokban főügynökség, ügynökségek felál- § litására, vállalására alkalmas intézmények, § egyének kerestetnek. Ajánlatok intézendők: | BANCA ILIESCU, CLUJ J saság vezérigazgatóságának kimutatása szerint intenzivebb tevékenység mellett 3—4 év leforgása alatt 3000 kilogramm helyett ötöt lehetne termelni. Sőt, a Kárpátokban még felfedezetlen, hatalmas aranyterületek vannak, de pénzhiány miatt ott pihennek a föld mélyén. Az aranykezelésnél szintén érvényesül ma a sokat hangoztatott sablonos közmondás, hogy aki mézzel jár... Ahivatalosan közölt adatok szerint Romániában az évi termés 20 százalékát ellopják. A jogtalan eltulajdonítás körülményeiről regényt lehetne írni. A lopás nem is ütközik olyan különös akadályokba. Csak az értékesítés az a bizonyos kemény dió._amely nagyon sokem bér karrierjébe és szabadságába került... Demeter Béla. Panama-statisztika A Curentul egy bukovinai lap nyomán megállapítja, hogy a lapok jelentései szerint egy év alatt közel húszmilliárddal károsították meg az államot (Kolozsvár, március 19.) A bukaresti Curentul átveszi és szószerint leközli azt a Cser- noviéban készült statisztikát, amit a bukovinai Vorvaerts cimü németnyelvű lap közölt először, de amely rendkívül' nagy érdeklődést keltett sokfelé s még igen nagy érdeklődésre tarthat számot. Ez a statisztika arról beszél, hogy az államtól és közintézményeitől egy év alatt mekkora összegnek az eltulajdonítását leplezték le. A végösszeg irtózatos, kevés hljján húszmilliárd. Az egész állami költségvetés csak kevéssel több és ennek az összegnek az állam évi bevételeivel való összehasonlitásából mindenki vonhat le következtetést. Az történt, hogy egy bukovinai polgár magánérdeklődésből vette magának a fáradságot és az 1931. esztendőben minden nap feljegyezte a lapokban leleplezett panamákat. Az összegekről, a vádlottakról pontos kimutatást vezetett s az év eltelte után megcsinálta ennek a munkának a zárszámadását. Mellékesen jegyezzük meg, hogy a bukovinai ember inkább csak a bukaresti lapokat figyelte s igy az erdélyi lapoknak nem minden panamatudó- sitása került a kezébe. Ezért talán hiányos lehet egy kicsit ez a statisztika. Tehát nem azt mutatja ki, hogy jogerősen milyen és mekkora összegű panamák nyertek beigazolást, hanem hogy a lapok miket írtak meg nyíltan, összegeknek, neveknek, vizsgálat elrendelésének a feltüntetésével. Ha valaki azt mutatná ki, hogy ezeknek az összegeknek az elsikkasztásával ártatlanul vádoltak meg rengeteg embert, akkor is borzalom, amit e statisztika jelent. Mert akkor is azt tünteti fel, hogy a romániai közvéleményt mivel foglalkoztatták egy esztendőn át s az is rettenetes volna, ha részben alaptalanul vádolhatnának meg nyiltan embereket. A közéletet ezek a vádak mindenesetre demoralizálják. Van azonban sok olyan panama, amiket már bíróság előtt is beigazoltak s amelyekben már Ítélet is van, de valamennyi foglalkoztatta a hatóságokat. Egy esztendő alatt pontos számban 19.749,998.151 lejt kitevő összeg panamái- nak a leleplezésével foglalkozott a sajtó. Tizenkilenc és háromnegyedmilliárd. Legnagyobb összeggel szerepel a statisztikában a Ferro Chimica, azután a feketeszesz, ezek milliárdos összegek. Aztán van sok százmilliós és még több millión felüli összeg. Az 1931. esztendő bővelkedett a nagy összegek bűneinek a leleplezésével. Azonban az 1932. esztendő úgy indult, hogy alig van nap, amelyen a lapok olyan újabb nagy panamáról, sikkasztásról ne imának, amit az államkincstár terhére követtek el. A vasút fuvardíj-panamája után ma például két nagyobb esetet jelentenek a bukaresti lapok a következőkben: A bukaresti IV. sz. adóhivatalban bűnös visszaéléseknek jöttek a nyomára. Az állam kára — az eddigi megállapitások szerint több, mint egymillió. A nyomozás folyik — írják. A Lupta szerint a gabonaexportőrök tég- napi ülésén egyes szónokok panaszolták, hogy míg ők hónapokig nem kapják meg a buzaki- viteli jutalmat, vannak többen, akik jó provízióért vállalkoznak arra, hogy sürgősen kiutaltatják a pénzt azoknak, akik erre áldozni akarnak. fiz év leghíresebb könyve! Axel Munthe San Michele regénye. Két kötet fűzve 234 — lei, német kötve 400-— lei. Előrefizetve portómentesen küldi Lepage, Cluj.
